Vágyálom? Washington és Berlin aggodalmai miatt idén sem kap meghívást Ukrajna a NATO-ba
Fotó: NATO.int
Ukrajna nem fog továbblépni a NATO-tagság felé az idei éves csúcstalálkozón, mivel attól tartanak, hogy a szövetség háborúba keveredhet Oroszországgal – jelentette a The Telegraph kedden.
2024. május 29., 20:112024. május 29., 20:11
Németország és az Egyesült Államok határozottan ellenzi, hogy végleges időpontot jelöljenek ki Kijev számára, miközben folytatódnak az előkészületek a szervezet 75. évfordulóját ünneplő kétnapos washingtoni találkozóra. „Nagyon szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnát még ebben az évben előrébb vigyük a teljes jogú NATO-tagság felé vezető úton” – mondta a The Telegraphnak egy, a Biden-kormányzat gondolkodását jól ismerő forrás.
– tette hozzá a forrás. A döntés minden bizonnyal frusztrálja Volodimir Zelenszkij elnököt, akit a kollégái figyelmeztettek, hogy ne követeljen „lehetetlent” a szövetségtől.
Tavaly Zelenszkij „abszurdnak” nevezte a NATO-t, amikor annak vezetői a litvániai Vilniusban tartott találkozón elutasították a teljes jogú tagságra vonatkozó meghívást Kijevnek. A NATO vezető tisztségviselői a csúcstalálkozót követően „várakozásmenedzsmentet” folytattak a szövetség forrásai szerint, miután megállapították, hogy
Mindeközben aggodalmak merültek fel amiatt, hogy Ukrajna tagságának kérdése uralta a tavalyi csúcstalálkozót, és konfliktust okozott a tagállamok között.
Közben Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter egy, a Reutersnek adott, kedden megjelent interjúban azt mondta: az F-16-os vadászrepülőgépek első tételét „remélhetőleg nagyon-nagyon hamar” leszállítják Ukrajnának, de a nyugati partnerektől érkező katonai segélyek mintegy fele késve érkezik. Több NATO-ország – Dánia, Hollandia, Belgium és Norvégia – ígéretet tett arra, hogy több tucat amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépet szállít a készleteiből. A dán F-16-osok várhatóan már idén nyáron megérkeznek, míg a holland vadászgépek érkezése ősszel kezdődik.
– mondta Umerov, amikor arról kérdezték, hogy Ukrajna hány repülőgépet vár, hozzátéve, hogy az ország most elsősorban a pilóták és a személyzet kiképzésére összpontosít. A miniszter szerint Ukrajna emellett tovább növeli saját fegyver- és dróngyártását, valamint elektronikus hadviselési képességeit.
– mondta Umerov. „Ellenállunk, de természetesen több fegyverre, nagyobb tűzerőre, nagy hatótávolságú rakétákra van szükségünk, hogy ne engedjük be őket az országunkba” – tette hozzá. Az elmúlt hónapokban Oroszország megőrizte a kezdeményezést a harctéren, kihasználva a nyugati szövetségesek által Ukrajnának nyújtott védelmi segélyek késedelmét és Kijev emberhiányát.
Moszkva május 10-én újabb offenzívát indított az északi Harkivi területen. A moszkvai erőknek állítólag 10 kilométerre sikerült előrenyomulniuk a térségben, de az első védelmi vonal megállította őket.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
szóljon hozzá!