Képünk illusztráció
Fotó: Europa.eu
Az Európai Unió szolidaritási alapjából 385,5 millió eurót biztosít húsz országnak - köztük Romániának – a koronavírus okozta egészségügyi szükséghelyzet kezelésére – közölte az Európai Bizottság szerdán.
2022. január 19., 15:532022. január 19., 15:53
2022. január 19., 15:592022. január 19., 15:59
Az MTI által idézett közlemény szerint 17 tagállam és 3 tagjelölt ország kért támogatást az Európai Unió szolidaritási alapjából: Ausztria, Belgium, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország, valamint Albánia, Montenegró és Szerbia.
Az uniós bizottság közleménye Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítésügyi biztost idézi, aki hangsúlyozta: a világjárvány kezdete óta az EU nyugat-balkáni partnerei mellett áll, elkötelezetten támogatja a régiót a koronavírus elleni küzdelemben. Lehetőség szerint ugyanazokat a segítségnyújtási mechanizmusokat teszi elérhetővé számára is, amelyeket a tagállamok is igénybe vehetnek, közölte.
A bizottsági tájékoztatás szerint a segítséget kérő tagjelölt országok közül Albánia és Montenegró már 2021 végén megkapta a pénzügyi támogatást, míg Szerbia esetében folyamatban van a hatáskör-átruházási megállapodás aláírása. A támogatás kifizetése várhatóan nem sokkal ezt követően teljesülhet, tették hozzá.
A támogatást azt teszi lehetővé, hogy 2020 márciusában az EU szolidaritási alapjának hatályát – éppen a világjárvány miatt – kiterjesztették a súlyos népegészségügyi vészhelyzetekre is.
Az indiai hadsereg azt állítja, hogy az éjszaka folyamán több pakisztáni dróntámadást és egyéb lövedékekkel végrehajtott támadást is visszavertek a közös határ mentén.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
A csütörtöki első két szavazáson sem sikerült pápát választaniuk a konklávéra összegyűlt bíborosoknak: a pápaválasztó gyűlésnek otthont adó vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből fekete füst szállt fel kelet-európai idő szerint nem sokkal egy óra előtt.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje megválasztása esetén népszavazást írna ki arról, hogy megtartsák-e a tavalyi elnökválasztás alkotmánybíróság által eltörölt második fordulóját.
Európának közösen kell megoldania a migráció ügyét, és jobb európai szabályozásra kell törekedni – jelentette ki Friedrich Merz új német kancellár szerdán Varsóban a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtókonferencián.
szóljon hozzá!