Fotó: MTI/Soós Lajos
Horia-Roman Patapievici fizikus, író, esszéista vehette át csütörtökön a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Mol Nyrt. által közösen alapította Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban.
2021. december 09., 22:342021. december 09., 22:34
Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter – akinek gondolait Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója olvasta fel – levelében kiemelte: újra és újra emlékeztetni kell az embereket a szabadság értékére, még akkor is, ha annak alkotmányos feltételei adottak, és látszólag semmi sem fenyegeti. Erre a legjobb emlékeztetők azok, akik a szabadság hiányának idején bátran küzdöttek a szabadságért – írta.
Szerinte a Petőfi-díj elismerés és köszönetnyilvánítás is azért a bátorságért, amellyel a díjazottak hozzájárultak a térség „szabad levegőjéhez”, és összeköti azokat a népeket, amelyek külön és együtt is küzdöttek Közép- és Kelet-Európa szabadságáért.
A miniszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy
Napjainkban „új brüsszeli nyelvújítók keresik-kutatják, hogyan nevezzék el azt, ami nincs, s hogyan tegyék lényegtelenné, nevetségessé azt, ami van. Politikailag korrekt gendermátrixba kerül minden szó, jelkép, hagyomány, gondolat, s ami nem megy át a szűrőn, azt el kell felejteni, meg kell változtatni, el kell törölni” – írta, hozzátéve: Európa egyes részein „elfordítják tekintetüket az égtől”, és el akarják metszeni gyökereiket. Kiemelte:
Novák Katalin úgy fogalmazott: „Egyértelmű, hogy csak népeink összefogása, közös érdekeik és értékeik közös képviseletével van esély arra, hogy Európában ne haljon ki a szabadság és az önrendelkezés eszméje.”
Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója arról beszélt: a Petőfi-díjat azoknak a hősöknek alapították, akik szembeszálltak az idegen hatalommal, és „lenyűgöző bátorsággal őrizték meg a szabad gondolkodás képességét”. Azt mondta, a közép- és kelet-európai térség országai 1945-től csaknem fél évszázadon át a szovjet birodalom gyarmatai voltak. Ezekben az évtizedekben nemcsak a terror, az erőszak, a félelem, a katonai megszállás jellemezte a hétköznapokat, hanem az is, hogy „a nemzeti, történelmi és a politikai hagyományainktól eltérő, idegen ideológiai befolyás szorításában éltünk”. Szerinte
„Számunkra a szabadság különösen fontos, mert megéltük a hiányát” – mondta a főigazgató, aki szerint ezért fontos fejet hajtani azok előtt, akik a kommunizmus bukása előtt és után példát mutattak arról, mit jelent a szabadság, és hogy kivívása, megőrzése mennyi bátorságot igényel.
Horia-Roman Patapievicit méltatva kiemelte: a díjazott elsők között ismerte fel, és bírálta a posztkommunizmust, valamint a Nyugat részéről máig tapasztalható „puha hozzáállást” a kommunizmus emberellenes bűneihez. Ettől az sem tántorította el, hogy karaktergyilkossági kísérletek kereszttüzébe került.
– tette hozzá.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt hangsúlyozta: az egyik legfontosabb közös ügy a szabadság, ezért beszélni kell azokról az időkről, amikor a szabadság nem volt adott, és mindent meg kell tenni azért, hogy azok az idők ne térjenek vissza.
Mindig ki kell állni az igazságért, mert az igazság teheti szabaddá az egész társadalmat – mondta.
Horia-Roman Patapievici köszönőbeszédében felidézte: a Szovjetunió felbomlása lehetővé tette, hogy a fogságban élő nemzetek a szabadságot válasszák. A szabadság a demokráciához, a kapitalizmushoz visszatérést, és a nemzeti szuverenitás visszaszerzését jelentette – emelte ki.
Azt mondta, hogy a szabad világ – a Nyugat és az Egyesült Államok – máshogy gondolkoztak ezekről: a kapitalizmust szükséges rossznak, a nemzeti szuverenitást „törzsi nacionalizmusnak” tartották. Az egykor fogságban élők szerint a szocializmus egyenlőtlenséget, nyomort, társadalmi igazságtalanságot, diszkriminációt jelentett, a szabad világ azonban fasisztának tartotta azokat, akik ezt így gondolták – fejtette ki. Hozzátette:
Tallai Gábor a kitüntetett életútját felidézve elmondta: Horia-Roman Patapievici 1957-ben született Bukarestben. A Bukaresti Egyetem fizika karán végzett, majd doktori képzésen vett részt filozófia szakon. Az 1989. decemberi romániai forradalom idején az utcáról vitték el és tartóztatták le. Az 1990-es években esszéivel és cikkeivel szerzett országos és nemzetközi hírnevet.
2000 óta tagja volt a titkosszolgálati archívumok tanulmányozására létrehozott Nemzeti Tanácsnak, 2005 és 2012 között pedig a Román Kulturális Intézet elnöki tisztét töltötte be. Több román televíziós műsor producere, 1995 óta pedig sok könyv szerzője, amelyekben a rendszerváltást és napjaink filozófiai kihívásait elemzi. Az általa alapított és 2004-2009 között vezetett Ötletek a párbeszédben című folyóiratot a romániai szellemi élet legfontosabb vitafórumának tekintették.
Horia-Roman Patapievici a posztkommunizmusnak nevezett jelenség egyik legjelentősebb bírálója a térségben, aki megalkuvást nem ismerő kritikával szállt szembe a pártállami struktúrákat tovább működtető politikai és titkosszolgálati erőkkel. A kommunista múlt feltárására tett erőfeszítései miatt állandó támadásoknak volt kitéve – mondta a díjazottat méltatva Tallai Gábor.
XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében „valódi és tartós békére” szólított Ukrajnában, tűzszünetre a Gázai övezetben.
Szakadékba zuhant egy busz Srí Lanka középső részén, a balesetben legalább 21 ember maghalt és 24-en megsérültek – közölte vasárnap a dél-ázsiai ország kormánya.
Közvetlen és előfeltételek nélküli tárgyalásokat javasolt vasárnap hajnalban Ukrajnának Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Régebbi képeket bocsátott a sajtó rendelkezésére Robert Francis Prevostról, a katolikus egyház új, XIV. Leó néven megválasztott pápájáról az Ágoston-rend chicagói provinciája, a Midwest Augustinians.
Ferenc pápa magyarországi apostoli útján, 2023. április 28–30. között a vatikáni delegáció tagjaként Robert Francis Prevost – a csütörtökön megválasztott XIV. Leó – is elkísérte az előző szentatyát.
Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával.
Donald Trump Truth Social közösségi-média posztjában erősítette meg, miszerint India és Pakisztán teljes és azonnali tűzszünetben állapodott meg egy, az Egyesült Államok közvetítésével zajló, hosszan tartó tárgyalássorozat eredményeként.
Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
szóljon hozzá!