Fotó: Wikipédia/Zinneke
Hollandia nem vonja vissza vétóját Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásával szemben – mondta Eric van der Burg, a királyság migrációs minisztere a bolgár közszolgálati rádiónak (BNR) – írja a Novinite.
2023. október 22., 15:352023. október 22., 15:35
A Bel- és Igazságügyi Tanács luxembourgi ülése után tömören így válaszolt: „A helyzet jelenleg nem változott, és nem látom, hogy rövid távon változna”.
ragaszkodik egy bulgáriai misszióhoz, mielőtt országa végleges döntést hozna.
„Először is egy független missziót akarunk a tények megállapítására. Aztán várjuk az Európai Bizottság jelentését. Meg akarunk bizonyosodni, hogy nemcsak elfogadták a jogállamisággal kapcsolatos szükséges törvényeket, hanem végre is hajtják azokat” – szögezte le.
A spanyol EU-elnükség ugyanakkor még derűlátó atekintetben, hogy idén bővíthető a schengeni övezet.
– mondta Fernando Grande-Marlaska spanyol belügyminiszter, akinek országa jelenleg az EU Tanácsának soros elnökségét tölti be.
„Mindent megteszünk azért, hogy decemberben megállapodásra jussunk. Megpróbáljuk elérni, szorítunk érte, nagyon keményen dolgozunk rajta. Együtt dolgozunk Ausztriával és mind a 27 tagországgal. És hiszem, hogy végül sikerrel járunk” – mondta Fernando Grande-Marlaska a BNR-nek.
Mint arról beszámoltunk, a héten az Európai Bizottság mind Románia, mind Bulgária esetében megállapította, hogy sikerrel valósította meg a határellenőrzésre és a migránshelyzet kezelésére vonatkozó új uniós programot.
Romániának és Bulgáriának eredetileg 2011-ben kellett volna a schengeni térséghez csatlakoznia, azonban azóta több nyugat-európai tagállam sorozatosan kifogásokat emelt a felvételük ellen, kezdetben a korrupció és az igazságszolgáltatás reformjának elmaradása miatt. Miután tavaly decemberre úgy tűnt, hogy ezeket az aggodalmakat sikerült eloszlatni, és minden tagállam elismerte, hogy a két ország teljes mértékben teljesíti a schengeni csatlakozás technikai feltételeit, az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülése előtt Hollandia és Ausztria is kifogásokat emelt.
Hollandiának Bulgáriával van problémája: a holland kormány szerint a balkáni országban problémák vannak a jogállamisággal, ezért azok megoldásáig nem támogatja a schengeni csatlakozását.
Ausztria jelezte: mivel nem tartja kielégítőnek az uniós külső határok védelmét, mert egy év alatt több mint százezer migráns érkezett EU-tagállamokon keresztül az országba, nem támogatja a schengeni övezet bővítését. A vétóról való lemondás fejében Bécs a határőrizet szigorítását és a kitoloncolást lehetővé tevő uniós jogszabályokat követel. Románia és más európai országok lobbija ellenére Karl Nehammer osztrák kancellár továbbra sem hajlandó módosítani álláspontját.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
szóljon hozzá!