„Úgy döntöttem, hogy indulok a 2024-es európai parlamenti választásokon” – erősítette meg a korábbi belga miniszterelnök a De Standaard, a Le Soir és a La Libre belga lapoknak adott interjújában.

Döntése azt is jelenti, hogy az uniós testület éléről lemond, amennyiben megválasztják. Michel úgy nyilatkozott, hogy ha megválasztják, 2019 decemberétől viselt jelenlegi tisztségét július közepéig, az új uniós parlament beiktatásáig fogja betölteni. Utódjáról az uniós tagállamok vezetői döntenek minősített többségi szavazássál. Az elnök megbízatása 2,5 évre szól, és egyszer megújítható.

Mivel így Michel a mandátumának lejárta előtt távozik a tisztségből, utódot kell választani.

Márpedig július elsejétől az év végéig Magyarország lesz ez Unió soros elnöke, így az ideiglenes tanácsi elnöki tisztséget Orbán Viktor miniszterelnök töltheti be. Ez a lehetőség pedig azonnal kiverte a biztosítékot a magát „progresszívnak” mondó oldalon, az üggyel kapcsolatos nyilatkozatokat pedig

Többen elítélték és élesen bírálták Michel döntését, „meggondolatlan és önző” lépésnek nevezve azt. Alberto Alemanno, az európai kérdésekkel foglalkozó College of Europe európai jogi professzora szerint Michel döntése „nemcsak önző, hanem felelőtlen is”. „Az európai jog megsértésével vádolt Orbán előtt megnyitni az ajtót, hogy ő legyen az Európai Tanács elnöke, és ő vezesse az európai kormányfői találkozókat, még ha csak ideiglenesen is, még problematikusabb és felelőtlenebb” – mondta Alemanno.

– tette hozzá a szakértő. Ursula von der Leyen egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy pályázni kíván-e egy új ciklusra a Bizottság élén. Mások szerint azonban a helyzet nem ennyire problémás, és Michel döntése csak felgyorsítja az egész folyamatot. Hosuk Lee-Makiyama, az Európai Nemzetközi Gazdaságpolitikai Központ, egy európai agytröszt munkatársa szerint „ez csak hat-kilenc hónappal előbbre hozza az utódért folyó versenyt”.

Steven Van Hecke, a Leuveni Egyetem európai politológiaprofesszora egy helyi belga rádióállomásnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Michel egyértelmű jelét adta annak, hogy „személyes érdekei fontosabbak, mint az európai intézmények érdekei”.

– tette hozzá.

A Magyarországot évek óta bíráló Sophie in't Veld holland EP-képviselő azzal vádolta Michelt, hogy „elhagyta a hajót”. „A kapitány elhagyja a hajót a vihar közepén. Ha ennyire nem elkötelezett az Európai Unió sorsa iránt, akkor mennyire lehet hiteles jelölt?” – fogalmazott meg éles kritikát Michel ellen.

A baloldali-liberális agendát követő Politico című kiadvány – amely szintén Magyarország következetes bírálója – úgy fogalmazott:

tekintettel a Magyarország és az EU más országai közötti feszültségekre”.

Maga Michel egyébként arról beszélt, hogy az utódjáról mindenképpen júniusban kell dönteni. „Az Európai Parlamentbe való átnyergelésemről pedig júliusban, így az Európai Tanács könnyen dönthet az utódomról” – hangoztatta Charles Michel. Megjegyezte, hogy

A bíráló elemzők és kiadványok azt állítják, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnök „szövetségese”, és a szemére vetik, hogy megvétózta az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós EU-támogatást, emellett a csatlakozási tárgyalások megkezdését is ellenezte. A magyar kormányfő már többször is jelezte:

Orbán Viktor december végén kijelentette: Magyarország nem kilépni akar az Unióból, hanem elfoglalni azt, ezért reményét fejezte ki, hogy a szuverenista erők sikeresek lesznek az idei európai parlamenti választáson.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfőn az Atv.hu-nak nyilatkozva reagált a hírekkel kapcsolatban. „Stratégiai nyugalmat javaslunk az ügyben” – fogalmazott Havasi Bertalan.