Hírszerzők szerint Oroszország terrorcselekményekre készül európai országokban

Tornyosuló veszély. Nyugati hírszerzők szerint a Kreml arra készül, hogy szabotázsakciókat hajtson végre NATO-tagállamok területén •  Fotó: Pixabay

Tornyosuló veszély. Nyugati hírszerzők szerint a Kreml arra készül, hogy szabotázsakciókat hajtson végre NATO-tagállamok területén

Fotó: Pixabay

Egyes európai hírszerző ügynökségek arra figyelmeztették kormányaikat, hogy Oroszország erőszakos szabotázsakciókat tervez a kontinensen – írja a Financial Times.

Krónika

2024. május 06., 11:592024. május 06., 11:59

Oroszország aktívan elkezdett robbantásokat, gyújtogatásokat és infrastrukturális rombolást előkészíteni európai földön, közvetlenül és közvetítőkön keresztül, és a hírszerzési tisztségviselők szerint a civil áldozatokkal nemigen törődnek.

Bár a Kreml ügynökei már régóta folytatnak ilyen műveleteket – és az elmúlt években szórványos támadásokat is indítottak Európában –, egyre több a bizonyíték az agresszívabb és hatékonyabb akciókról.

A hírszerzési tisztségviselők egyre hangosabban beszélnek a fenyegetésről, hogy ezzel is fokozzák az éberséget.

Idézet
Úgy értékeljük, hogy az államilag irányított szabotázsakciók kockázata jelentősen megnőtt”

– mondta Thomas Haldenwang, a német belföldi hírszerzés vezetője.

Úgy tűnik, hogy Oroszország eltökélt aziránt, hogy európai földön hajtson végre „nagy károkozási potenciállal rendelkező” műveleteket – mondta a múlt hónapban egy biztonsági konferencián, amelynek az az általa vezetett ügynökség, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal adott otthont.

Haldenwang néhány nappal azután beszélt a témáról, hogy a bajorországi Bayreuthban letartóztattak két német-orosz állampolgárt, akik állítólag németországi katonai és logisztikai létesítmények megtámadására készültek orosz utasításra.

Április végén az Egyesült Királyságban két férfit vádoltak meg azzal, hogy felgyújtottak egy Ukrajnának szánt segélyszállítmányokat tartalmazó raktárat. A brit ügyészek azzal vádolják őket, hogy az orosz kormánynak dolgoztak.

Svédországban a biztonsági szolgálatok eközben egy sor, a közelmúltban történt vonatkisiklást vizsgálnak, amelyekről azt gyanítják, hogy államilag támogatott szabotázscselekmények lehetnek.

Oroszország megpróbálta tönkretenni a cseh vasúti jelzőrendszereket – mondta az ország közlekedési minisztere az FT-nek a múlt hónapban.

Észtországban a belügyminiszter autója ellen februárban elkövetett támadást és az Esto újságírók elleni támadásokat orosz hírszerzők hajtották végre – közölte az ország belbiztonsági szolgálata. A francia védelmi minisztérium idén szintén figyelmeztetett a katonai létesítmények elleni lehetséges orosz szabotázstámadásokra.

Idézet
A nyilvánvaló következtetés az, hogy az orosz tevékenység valóban fokozódott”

– mondta Keir Giles, a Chatham House tudományos kutatóközpont vezető tanácsadója.

„Nem világos, hogy ez azt tükrözi-e, hogy az oroszok több erőforrást fektetnek ebbe a tevékenységbe; hogy figyelmetlenebbek-e és lebuknak; vagy egyszerűen csak a nyugati kémelhárító szolgálatok hatékonyabban felderítik és megállítják őket” – tette hozzá.

„Bármiről is legyen szó – sok minden történik” – jegyezte meg.

Egy magas rangú európai kormánytisztviselő szerint a NATO biztonsági szolgálatain keresztül „egyértelmű és meggyőző orosz rosszindulatú akciókról” cseréltek információkat, amelyek összehangoltak és nagyszabásúak voltak.

Hozzátette:

itt az ideje, hogy „felhívjuk a figyelmet és összpontosítsunk” az orosz erőszak európai területen jelentkező fenyegetésére.

A NATO csütörtökön közleményt adott ki, amelyben mély aggodalmának adott hangot Oroszország „szövetséges területen folytatott, egyre fokozódó rosszindulatú tevékenységei” az euroatlanti térségben.

Az Oroszország ellenfeleivel szemneni fizikai károkozásra való hajlandóságával kapcsolatos növekvő aggodalom az Oroszországot dezinformációval és hackertevékenységgel kapcsolatos vádak hullámát követi.

Pénteken Németország – az EU és a NATO által támogatott nyilatkozatában – következményeket ígért Moszkvának az Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártja ellen elkövetett 2023-as kibertámadás miatt.

Eközben még mindig tart a botrány, amely során leleplezték Oroszországnak a közelgő európai választások előtt a szélsőjobboldali európai politikusok behlózására tett kísérleteit.

Egy hírszerzési tisztségviselő szerint Moszkva szabotázstevékenységét nem szabad más műveletektől különválasztani, szerinte a fokozott aktivitás Oroszország azon célját tükrözi, hogy „mindenütt” maximális nyomást gyakoroljon.

Putyin „vérszemet kapott”, és megpróbálja a lehető legkeményebben kiterjeszteni mozgásterét Európában, több fronton is, akár dezinformációval, szabotázzsal vagy hackertevékenységgel.

Az orosz titkosszolgálatok fokozott agresszivitása azt is tükrözi, hogy az ország kémjei a Szovjetunió összeomlása óta a legsúlyosabb kudarc után újra meg akarnak erősödni.

Az Ukrajna elleni teljes körű orosz inváziót követő hetekben több mint 600, Európában diplomáciai fedezettel működő orosz hírszerzőt utasítottak ki, ami komoly károkat okozott a Kreml hírszerzési hálózatának az egész kontinensen.

A brit Királyi Egyesült Szolgálatok Intézetének elemzői egy nemrégiben készült jelentésükben kiemelték Oroszország azon erőfeszítéseit, hogy újraépítse európai jelenlétét.

Fontos stratégiai váltás is történt, az úgynevezett „különleges befolyásolással foglalkozó bizottságok” országonként koordinálják a Kreml hírszerzési műveleteit, egyesítve az ország biztonsági szolgálatainak és a Kreml más szereplőinek korábban széttagolt erőfeszítéseit.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt

Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt
2025. május 17., szombat

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról

Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról
2025. május 17., szombat

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma

Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma
2025. május 17., szombat

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek

Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek
2025. május 17., szombat

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz

Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz
2025. május 17., szombat

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból

Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak
2025. május 16., péntek

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson

A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma

13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma
2025. május 16., péntek

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból

A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból