Hevesebben támadták az oroszok Ukrajnát a nélkülük megtartott svájci békekonferencia idején

Hevesebben támadták az oroszok Ukrajnát a nélkülük megtartott svájci békekonferencia idején

Beleálltak. A hétvégi békekonferencia alatt az orosz hadsereg intenzívebb támadó hadműveleteket hajtott végre

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az orosz hadsereg fokozta a támadások ütemét a vasárnap véget ért svájci békekonferencia idején – jelentette az ukrán vezérkar.

Hírösszefoglaló

2024. június 17., 08:002024. június 17., 08:00

2024. június 17., 10:032024. június 17., 10:03

„A nap folyamán az ellenség intenzíven fokozta támadó- és rohamtevékenységeinek ütemét lehetőséget keresve, hogy rést ejtsen védelmünkön, vagy elűzze az ukrán egységeket állásaikból” – ismertette a vezérkar az esti hadijelentést.

A közlés szerint az összecsapások száma 88-ra gyarapodott, az orosz erők különösen a donyecki Pokrovszk térségében próbálnak áttörést elérni. A kijevi hadvezetés szerint Pokrovszknál volt a legtöbb összecsapás, összesen 36, amelyből 25 támadást elhárítottak, 11 azonban még zajlik. A közvetlenül északabbra és délebbre fekvő Liman, illetve Kurahove települések környékén tíz-tíz próbálkozást tett az orosz hadsereg az ukrán állások elfoglalására.

Az MTI szerint a vezérkar arról is beszámolt, hogy az orosz légierő siklóbombákat is bevetett az ukrán védelmi állások ellen, amire az utóbbi hónapokban többször is sor került az ukrán légvédelem gyengesége miatt.

Egyébként a svájci Bürgenstockban az ukrajnai béke előmozdítása érdekében rendezett kétnapos konferencia zárónapján, vasárnap kiadott záróközleményben az áll:

Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak.

A nyilatkozatot a részt vevő 93 országból 81 írta alá, valamint az Európai Unió, a legfontosabb kimaradók között szerepel India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság; ezek az országok eleve külügyminiszteri vagy alsóbb szinten képviseltették magukat a tanácskozáson. A megfigyelőként részt vevő Brazília szintén nem írta alá a dokumentumot, de a konfliktusban közvetíteni próbáló Törökország igen.

A záróközleményben, amely mindenekelőtt a nukleáris biztonságra, az élelmiszer-ellátás biztosítására és a hadifoglyok cseréjére összpontosít, az aláírók úgy fogalmaznak, hogy

az ENSZ Alapokmánya, valamint „a területi épség és szuverenitás iránti tisztelet szolgálhat, illetve fog alapjául szolgálni egy átfogó, igazságos és tartós béke elérésének Ukrajnában”.

„Az Oroszországi Föderáció háborúja Ukrajnával szemben nagymértékű emberi szenvedést és pusztítást okoz, illetve globális következményekkel járó kockázatokat és válságokat teremt” – hangsúlyozták a dokumentumban.

Kiemelték azt is, hogy a békéhez minden érintett fél részvételére szükség van. Oroszország nem kapott meghívót a konferenciára, Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt.

Viola Amherd svájci elnök, a tanácskozás házigazdája sajtótájékoztatóján kiemelte: az a tény, hogy a résztvevők „nagy többsége” támogatta a záróközleményt, mutatja, mire képes a diplomácia.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a konferencián sikerült megtenni az első lépéseket a béke irányába.

Hozzátette: a záróközlemény nyitva hagyja az ajtót a csatlakozáshoz „mindenki előtt, aki tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányát”.

A konferencián megállapodás született több különleges munkacsoport létrehozásról, amelyek egy következő konferencia előkészítését szolgálják „békeakciótervek kidolgozásával” – mondta Zelenszkij.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a három fő csapásirány, a nukleáris és élelmezési biztonság, valamint a hadifoglyok cseréje a „minimumfeltételeit” jelentik az Oroszországgal folytatandó tárgyalásoknak.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap ésszerűtlenként elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök békejavaslatát, úgy vélekedve, hogy Moszkva követelései csak még kiszolgáltatottabbá tennék a kijevi vezetést további agressziók esetében.

„Ukrajnának nemcsak olyan területeket kellene átadnia, amelyeket Oroszország megszállás alatt tart, de el kellene hagynia további szuverén területeit is” – hangsúlyozta Sullivan. Megjegyezte, hogy Ukrajnának az orosz békejavaslat értelmében fegyverzetét is jelentősen csökkentenie kellene, „kiszolgáltatottá válva jövőbeli orosz agressziók előtt”. „Egyetlen felelősségteljes nemzet sem mondhatja azt, hogy ez észszerű alapja lehet békének. Szembemegy az ENSZ Alapokmányával, az alapvető erkölccsel és a józan ésszel” – fejtegette az amerikai tisztségviselő.

„Tudjuk, hogy az ukrajnai békét nem egy lépésben fogjuk tudni elérni, ez hosszabb út lesz” – hangoztatta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Idézet
Ez nem béketárgyalás volt, mert Putyin nem veszi komolyan a háború lezárását, ő a kapitulációban érdekelt, ragaszkodik ukrán területek elcsatolásához, még olyan területekéhez is, amelyek jelenleg nincsenek megszállás alatt”

– fűzte hozzá.

Justin Trudeau kanadai kormányfő pedig bejelentette, hogy az elkövetkezendő hónapokban külügyminiszteri szintű találkozót szervez az ukrajnai háború emberi veszteségeinek megvitatására.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint

Kijev álláspontját figyelembe vették a svájci csúcstalálkozó záróközleményében.

„A szöveg kiegyensúlyozott, minden elvi álláspontunkat, amelyhez Ukrajna ragaszkodott, figyelembe vették” – mondta újságíróknak a kijevi diplomácia irányítója, hozzátéve, hogy a végleges záróközlemény-változatot még nem hozták nyilvánosságra.

Kuleba úgy vélte,

egy jövőbeli csúcstalálkozón a mostanira meg sem hívott Oroszország is részt vehet, de elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki követelését, hogy Kijev engedje át a négy, Oroszország által megszállt ukrajnai régiót, és mondjon le NATO-csatlakozási céljáról.

„Természetesen mi (…) tökéletesen megértjük, hogy eljön majd az idő, amikor beszélni kell Oroszországgal” – mondta. „De álláspontunk nagyon világos: nem fogjuk engedni, hogy Oroszország az ultimátumok nyelvén beszéljen, ahogyan most teszi”.

Hozzátette, hogy a csúcstalálkozón nem tárgyaltak meg alternatív béketerveket.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 19., péntek

Trump elfogadta az elnökjelöltséget és a megosztottság felszámolását ígérte

Az Egyesült Államok politikai megosztottságának lezárását ígérte Donald Trump a Republikánus Párt elnökjelölő konvencióját lezáró beszédében csütörtökön Milwaukee-ban.

Trump elfogadta az elnökjelöltséget és a megosztottság felszámolását ígérte
2024. július 19., péntek

„Meghekkelték” a francia választásokat megnyerő baloldalt, nem az ő jelöltjüket választották a parlament elnökévé

A francia képviselők újraválaszották a nemzetgyűlés elnökének az államfői táborhoz tartozó Yael Braun-Pivet-t csütörtök este, miután Emmanuel Macron államfő centrista pártszövetsége megállapodást kötött a hagyományos jobboldallal.

„Meghekkelték” a francia választásokat megnyerő baloldalt, nem az ő jelöltjüket választották a parlament elnökévé
2024. július 18., csütörtök

A Kreml szerint Ursula von der Leyen védelmi unióra vonatkozó tervei növelik a feszültséget

A feszültséget növelik Ursula Von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének arra vonatkozó tervei, hogy az EU-t védelmi unióvá alakítsa – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.

A Kreml szerint Ursula von der Leyen védelmi unióra vonatkozó tervei növelik a feszültséget
2024. július 18., csütörtök

Lelkiismeretes diákként, de magába forduló emberként ismerték Trump merénylőjét

Öt nappal a Donald Trump volt amerikai elnök elleni merényletkísérlet után továbbra is rejtély övezi, milyen ideológia vezérelte a merénylőt, és miért lőtt rá a republikánus elnökjelöltre.

Lelkiismeretes diákként, de magába forduló emberként ismerték Trump merénylőjét
2024. július 18., csütörtök

Újrázhat Ursula von der Leyen az Európai Bizottság élén

Újabb mandátumra szavazott bizalmat az Európai Parlament Ursula von der Leyennek az Európai Bizottság élén.

Újrázhat Ursula von der Leyen az Európai Bizottság élén
2024. július 18., csütörtök

Moszkva: rajta tartjuk a szemünket Románián, fenyegetésnek tekintjük az állandó NATO-jelenlétet a Fekete-tengeren

Oroszország fenyegetésnek tekint minden olyan tervet, amely a NATO állandó haditengerészeti jelenlétére irányul a Fekete-tengeren, tekintettel a szövetségnek az ukrajnai konfliktusban való részvételére – közölte a Kreml csütörtökön.

Moszkva: rajta tartjuk a szemünket Románián, fenyegetésnek tekintjük az állandó NATO-jelenlétet a Fekete-tengeren
2024. július 18., csütörtök

Elutasította a független palesztin állam létrehozását az izraeli parlament

Az izraeli parlament nyilatkozatot fogadott el szerda éjjel, és ebben állást foglalt a független palesztin állam létrejötte ellen.

Elutasította a független palesztin állam létrehozását az izraeli parlament
2024. július 18., csütörtök

Botrányt okozott Şoşoacă az Európai Parlamentben, ki kellett vezettetni (VIDEÓ)

Kivezettette az ülésvezető Diana Şoşoacă újdonsült román képviselőt az Európai parlament csütörtöki üléséről, miután az SOS Románia párt elnöke a bukaresti törvényhozásban megszokott stílusában botrányt okozott.

Botrányt okozott Şoşoacă az Európai Parlamentben, ki kellett vezettetni (VIDEÓ)
2024. július 18., csütörtök

Közel száz ukrán hadifogoly tért haza az orosz fogságból

Újabb 95 ukrán katonát hoztak haza, köztük a fegyveres erők, a Nemzeti Gárda és a határőrség tagjait – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök szerdán.

Közel száz ukrán hadifogoly tért haza az orosz fogságból
2024. július 18., csütörtök

Még mindig vitáznak a demokraták Biden elnökjelöltségéről, akiről közben kiderült, hogy koronavírusos

Az amerikai Kongresszus két házának demokrata vezetője a Demokrata Párt elnökjelölő konvenciójának elhalasztását sürgeti, miközben Adam Schiff befolyásos demokrata képviselő visszalépésre kérte Joe Bident a jelöltségtől szerdán.

Még mindig vitáznak a demokraták Biden elnökjelöltségéről, akiről közben kiderült, hogy koronavírusos