Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Csehországban hétfőn harmincnapos szükségállapot lép érvénybe – döntött szerda délután a kormány. A CTK hírügynökség szerint Roman Prymula egészségügyi miniszter javaslatát a kabinet egyhangúlag szavazta meg.
2020. szeptember 30., 19:052020. szeptember 30., 19:05
2020. szeptember 30., 19:092020. szeptember 30., 19:09
A miniszter a képviselőház délelőtti vitájában a szükségállapot bevezetését azzal indokolta, hogy csak így lehet gyorsan és hatékonyan olyan központi intézkedéseket bevezetni, amelyek megakadályozzák a járvány további terjedését.
– szögezte le Prymula. Az ellenzék a parlamenti vita során ellenezte a szükségállapot bevezetését és bírálta a kormány lépéseit. A koronavírus-járvány miatt tavasszal március 12-től május 17-ig volt szükségállapot Csehországban.
A szükségállapot bevezetése mellett hétfőn további óvintézkedések is életbe lépnek Csehországban. A leginkább veszélyeztetett régiókban két hétre bezárják a középiskolákat és áttérnek a távoktatásra. A sportrendezvényeket ezentúl csak nézők nélkül lehet megtartani. A gazdasági életet az új óvintézkedések nem korlátozzák.
Roman Prymula a parlamentben azt is elmondta, hogy a kórházak kapacitását nagyban befolyásolja az egészségügyi személyzet aránylag nagymértékű megbetegedése, illetve az őket érintő karantén is.
„Szükségállapot kihirdetése nélkül lehetetlen készültséget elrendelni a kórházakban vagy kötelezővé tenni a kórházaknak nyújtandó segítséget” – mutatott rá a miniszter. A sajtóban megjelent információk szerint mintegy 1700 egészségügyi dolgozó, köztük mintegy 500 orvos tesztje lett pozitív. A karanténban lévő egészségügyiek száma több ezer.
Ez a mutató azt jelenti, hogy egy fertőzött személytől hányan fertőződnek meg. Ha a mutató egy alatt van, akkor a fertőzöttek száma csökkenni kezd.
Az érvényes szabályok szerint a cseh kormány jogköre a harminc napos szükségállapot kihirdetése, de döntését a parlamenti alsóház vagy jóváhagyja, vagy hatályon kívül helyezi. A szükségállapot esetleges meghosszabbításáról már a képviselőháznak kell döntenie.
Közel 500 ezer embert veszítettek az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca keddi vezetőségi ülésén.
Műholdfelvételek tanúsága szerint egy orosz gyártmányú légvédelmi üteg radarját találta el az izraeli válaszcsapás Iránban a múlt héten – írta kedden az AP amerikai hírügynökség.
Oroszország drónokkal mért csapást a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosra, ahol hét ember megsebesült, köztük két gyerek, és támadás érte a fővárost, Kijevet is – közölték kedden kora reggel ukrán katonai tisztviselők.
Az amerikai katonai segélyek első tételét a végleges jóváhagyás után „hamarabb fogják Ukrajnának eljuttatni, mint azt bárki lehetségesnek tartja” – mondta Bill Keating, Massachusetts állam demokrata párti kongresszusi képviselője hétfőn Kijevben.
Az európai uniós tagállamok külügyminiszterei „elvben megállapodtak” az Iránnal szembeni szankciók kiterjesztéséről, miután Teherán nemrégiben rakéta- és dróntámadást intézett Izrael ellen – közölte Josep Borrell.
Oroszország hadserege megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Nehéz időszakra” számít Ukrajna a fronton május közepe és június eleje táján, ebben az időben várhatóan rosszabbodni fog a helyzet – figyelmeztetett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője.
Meghaladta az 50 ezret azon orosz katonák száma, akik igazolhatóan meghaltak az Ukrajna ellen vívott háborúban.
A Hamásznak további fájdalmas csapásokkal kell szembenéznie, emiért nem hajlandó megállapodni az október hetedikén elrabolt izraeli túszok szabadon engedéséről és a tűzszünetről – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomagból mintegy 50 milliárd dollárt az Oroszországgal háborúban álló ország védelmére szánnak – közölte vasárnap Denisz Smihal ukrán kormányfő a Facebookon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!