Fotó: Facebook/Európai Parlament
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadott állásfoglalásában felszólította az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy tegyen többet az uniós értékek magyarországi és lengyelországi „romlása” ellen, valamint arra, hogy ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő alap forrásainak lehívását lehetővé tevő nemzeti tervekeit, amig nincs javulás a jogállamiság helyzetet terén.
2022. május 05., 16:422022. május 05., 16:42
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén 426 szavazattal, 133 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők arra szólították fel az Európai Unió Tanácsát, mutasson „valódi elkötelezettséget” az európai értékek védelmét célzó, az uniós szerződések hetes cikke szerinti eljárásban.
Leszögezték: minden tagállamnak tiszteletben kell tartania az uniós jogszabályokat. Kijelentették: az Európai Unió Tanácsában nincs szükség az egyhangú döntéshozatalra ahhoz, hogy megállapítsák: egy tagállamban egyértelműen fennáll a kockázata az uniós értékek súlyos megsértésének. „Ideje minden eszközt bevetni az uniós értékek védelme érdekében” – fogalmaztak.
A képviselők felszólították az uniós bizottságot és a Tanácsot, hogy ne hagyja jóvá Magyarország és Lengyelország estében a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap forrásaihoz kapcsolódó nemzeti terveket. Erre - mint írták - csakis akkor kerülhet sor, ha mindkét ország maradéktalanul végrehajtotta valamennyi, a jogállamiság területére vonatkozó országspecifikus ajánlást és az összes bírósági ítéletet.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja, az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: „nemet mondunk a Magyarország és Lengyelország elleni szégyenletes támadásokra”.
„A valóságban azért támadnak minket, mert az európai baloldal nem képes elviselni azt, hogy Magyarországon egy nemzeti kormány van hatalmon, amely határozottan kiáll a klasszikus európai értékek és hagyományok mellett, és szembe megy az európai fősodorral olyan kérdésekben, mint a migráció vagy a gyermekvédelem” – fogalmazott.
Hidvéghi kiemelte: amikor tizennyolc évvel ezelőtt Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, egyértelmű volt számára, hogy a négy évtizedes szovjet uralom után hová akar tartozni: olyan szabad közösségbe, amely a kölcsönös tiszteletre épül és a hagyományos európai értékeken alapul.
amely mindenkire egy szűk és radikális ideológiát akar ráerőltetni. Ha pedig valaki ellenáll, ahogyan Magyarország teszi, akkor szankciókkal és agresszív támadásokkal kezdik el zsarolni – tette hozzá Hidvéghi Balázs.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett: az EP állásfoglalása arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia annak biztosítására, hogy Magyarország és Lengyelország polgárai és lakosai ne maradjanak ki az uniós forrásokból származó előnyökből azért, mert kormányaik megsértették a jogállamiság elvét.
„Csak és kizárólag a magyar kormányon múlik, hogy a jelenleg befagyasztott uniós forrásokhoz hazánk mikor férhet hozzá” – fogalmazott.
mindössze a közös értékeken alapuló szabályok és normák betartását követeli meg az uniós pénzek tisztességes és átlátható felhasználásának garanciái mellett.
„Itt az ideje, hogy a kormány cselekedjen és megtalálja a kompromisszumot az unióval. Minden egyes nap ugyanis, amellyel csúszik a nekünk járó források lehívása, súlyos károkat okoz a magyar gazdaságnak és a magyar embereknek” – tette hozzá a szocialista képviselő.
A jogállamisághoz kötődő mechanizmus elindításáról szóló írásbeli értesítést kült az Európai Bizottság Magyarországnak.
Az Európai Unió átutal pénteken másfél milliárd eurót Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből, védelmi és újjáépítési célokra – jelentette be az Európai Bizottság.
További négy rendőrt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség az ártándi határrendészek vesztegetési ügyében – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-t.
Néhány órával a párizsi olimpia megnyitója előtt ismeretlenek több helyszínen is gyújtogattak a francia gyorsvasút-hálózaton.
Helyi lakosok robbanásokat hallottak, ezt követően tüzet jelentettek a megszállt Krím nyugati részén, Novofedorivka városában lévő Szaki katonai repülőtéren – jelentette a Krími szél Telegram-csatorna péntekre virradóra.
A gázai tűzszüneti tárgyalások felgyorsításáról, a túszok kiszabadításáról és a konfliktus kiszélesedésének megelőzéséről tárgyalt Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Fehér Házban csütörtökön.
Hollandia és Dánia a nyár végéig 14 felújított Leopard 2A4 típusú harckocsit küld Ukrajnának – jelentette be a holland védelmi minisztérium csütörtökön.
Kína megerősítette, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti beszédében.
Amerika és Izrael összetartását, és a katonai segítség felgyorsítását sürgette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az amerikai kongresszus két házának tagjai előtt mondott beszédében szerdán.
A generációváltás szükségességével magyarázta visszalépését az elnökjelöltségtől Joe Biden amerikai elnök a nemzethez intézett szerdai beszédében.
Kijev és Chișinău arról tárgyal, hogy Moldova hazaküldje azokat az országban tartózkodó ukrán állampolgárokat, akik a katonai behívó elől menekültek oda – közölte Marko Sevcsenko ukrán nagykövet.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)