Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozatában „fontos mérföldkőnek” nevezte a nyomozócsoport bejelentését, amely szerinte hozzájárul a teljes igazság felderítésére irányuló erőfeszítések, és az igazságszolgáltatás biztosításának sikeréhez. „A nyomozócsoporttal minden országnak együtt kell működnie az igazság, az igazságosság és az elszámoltathatóság érdekében” – tette hozzá.

Igor Girkin – fedőnevén Igor Sztrelkov – az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese, 2014 nyarán a szakadár „Donyecki Népköztársaság (DNR)” „védelmi minisztere” volt. A nyomozócsoport közlése szerint Dubinszkij – aki addig tábornoki rangban volt az orosz hadseregben – akkoriban a DNR katonai hírszerző ügynökségét vezette, míg Pulatov az ügynökség egyik alosztályát irányította, az ukrán Harcsenko pedig a katonai hírszerző ügynökség felderítő osztagának vezetője volt. Az Interfax orosz hírügynökség megtalálta Igor (Sztrelkov) Girkint, aki kijelentette: „A milíciának ehhez (az utasszállító lelövéséhez) semmi köze sincs. Nem is akarom ezt a dolgot kommentálni, ehhez se nekem, se a milícia többi tagjának nincs közünk.”

Az Interfax a DNR volt katonai hírszerzési főnökének, Szergej Dubinszkijnak a környezetétől azt az értesülést kapta, hogy a gyanúsított nem kíván vallomást tenni, mert szerinte „nincs miről”. Az orosz külügyminisztérium szerda délután kiadott állásfoglalásában abszolút megalapozatlannak minősítette a nyomozócsoport állításait, amelyek célja a tárca szerint Moszkva nemzetközi lejáratása. A diplomaták kifogásolták, hogy a vizsgálat során nem vették figyelembe az Oroszország által rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat.

Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament alsóházának alelnöke Facebook-bejegyzésben kifogásolta, hogy szerinte a nyomozók „fő érve” az volt, hogy az incidens idején a gyanúsítottak éppen Délkelet-Ukrajnában tartózkodtak. Állítása szerint a vizsgálat lefolytatói gyanújuk alátámasztására semmilyen konkrét bizonyítékra, így a gép fekete dobozaira sem hivatkoztak, ezért hitelüket vesztették. Moszkva Ukrajnát vádolta meg a gép lelövésével. Tavaly szeptemberben az orosz fegyveres erők illetékese azt állította, hogy az a rakéta, amely megsemmisítette a maláj légitársaság utasszállító gépét, az ukrán hadsereg Lviv megyei Sztrijben állomásozó 223-as légvédelmi rakétaezredének fegyverzetéhez tartozott.

Nyikolaj Parsin, az orosz rakétatüzérségi főcsoportfőnökség parancsnoka szerint a Buk légvédelmi rendszer 1986-ban gyártott rakétájának fedélzeti számát (886847349) a helyszínen talált roncsok, a hajtómű (8 86 90 32) és a fúvókablokk (8 30 113) alapján határozták meg. A tábornok szerint a rakéta a Szovjetunió széthullása óta egyszer sem hagyta el Ukrajna területét, és az ilyen régi eszközöket Oroszországban már leselejtezték. A nemzetközi nyomozócsoport szerint viszont MH17-es járatot megsemmisítő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hivatalosan meggyanúsította Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov orosz, valamint Leonyid Harcsenko ukrán állampolgárokat az utasszállító lelövésével összefüggésben.

A Malaysia Airlines Boeing típusú repülőgépét Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat 2014. július 17-én. A gép a levegőben darabokra tört, majd lezuhant, a fedélzeten lévő mind a 298 ember meghalt, köztük 196 holland állampolgár.