Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala szerint a Gáza legnagyobb menekülttábora elleni múlt heti támadások „háborús bűncselekménynek minősülhetnek”, tekintettel az áldozatok és a pusztítás mértékére.

A Palesztön Vörös Félhold azt közölte: az izraeli légicsapások az AL-Kudsz kórház közelében levő célpontokat támadott, két rakéta az intézmény kapujától 50 méternyire csapódott be.

Mai al-Kaila, a Palesztin Hatóság egészségügyi minisztere szerint

Ugyanakkor – mint arról beszámoltunk – az izraeli hadsereg bizonyítékokkal szolgált arra, hogy a Hamász szándékosan kórházak és más közintézmények közelébe telepíti parancsnoki központjait, fegyverraktárait és kilövőállásait.

Eközben Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy, az ABC News által hétfőn sugárzott interjúban arról beszélt: a háború befejezése után „határozatlan ideig” Izraelé lesz a „teljes biztonsági felelősség” Gázában.

Gázát azoknak kell irányítaniuk, „akik nem akarják folytatni a Hamász útját” – mondta Netanjahu, majd hozzátette: „Úgy gondolom, hogy Izraelé lesz egy meghatározatlan ideig az általános biztonsági felelősség, mert láttuk, mi történik, ha nem miénk a felelősség”.

Netanjahu azonban azt mondta, hogy nyitott arra, hogy rövid szünetekre kerüljön sor.

„Ami a taktikai kis szüneteket illeti, egy óra itt, egy óra ott. Voltak már ilyenek korábban is, gondolom, megvizsgáljuk a körülményeket, hogy lehetővé tegyük az áruk, a humanitárius javak bejuttatását, vagy a túszaink, az egyes túszok távozását. De nem hiszem, hogy általános tűzszünet lesz” – mondta.

Netanjahu kitért Irán és a Hezbollah konfliktusban betöltött szerepére is, óva intve őket attól, hogy még jobban belekeveredjenek.

„Azt hiszem, megértették, hogy ha jelentősebb mértékben belépnek a háborúba, a válasz nagyon-nagyon erőteljes lesz, és remélem, nem követik el ezt a hibát” – mondta Netanjahu az ABC-nek.

Mindeközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn azt állította, hogy előrelépést ért el a közel-keleti útja során kitűzött céljai tekintetében, miközben kevés kézzelfogható eredménnyel távozott térségbeli vezetőkkel folytatott találkozói után.

Az Izraelben, Jordániában, Ciszjordániában, Irakban és Törökországban tartott találkozói során

A tűzszünet helyett ugyanakkor többször is „humanitárius szünetről” beszélt.

Az amerikai csúcsdiplomata hétfőn Ankarából Tokióba indulva hangsúlyozta, hogy „mindez még folyamatban lévő munka”.

„Úgy gondolom, hogy ezen területek mindegyikén előrelépést értünk el” – mondta Blinken a CNN kérdésére válaszolva.

A humanitárius segítségnyújtás terén elért konkrét előrelépés kapcsán kifejtette: „Azt hiszem, az előttünk álló napokban látni fogják, hogy a segítségnyújtás jelentős mértékben bővülhet, hogy több jusson el azokhoz, akiknek szükségük van rá, és eljusson azokhoz, akiknek szükségük van rá, valamint hogy az emberek továbbra is kijuthassanak Gázából”.

Közben hétfőn a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője kijelentette:

John Kirby újságírók számára tartott online beszélgetésen úgy fogalmazott, hogy „továbbra is hiszünk egy átmeneti humanitárius szünet értékében bizonyos célok elérése érdekében – így dolgok bejuttatását és emberek kijuttatását illetően”. Hozzátette, hogy Izrael mellett más regionális partnerekkel is zajlanak egyeztetések, de ennek a folyamatnak az elején tartanak, így egy „humanitárius szünet” időtartamáról sem lehet egyelőre pontosat tudni.

Arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy Izrael vállaljon szerepet a Gázai övezet feletti ellenőrzésben, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora azt mondta, hogy a regionális partnerekkel erről is zajlanak egyeztetések, de megállapította, hogy a történtek után a radikális iszlamista Hamász többé nem gyakorolhat ellenőrzést a palesztin terület felett.

John Kirby ugyanakkor

A nemzetbiztonsági szóvivő azt mondta, hogy a humanitárius tűzszünet érdekében lépnek fel, ami lehetővé teszi, hogy a Hamász elengedje a Gázában tartott túszokat is. Hozzátette, hogy Teherán számára a washingtoni adminisztráció világossá tette, hogy következményekkel járna, ha a konfliktus kiszélesítését akarná elérni.

Az Egyesült Államok több nagyvárosában lezajlott hétvégi palesztinpárti tüntetésekre vonatkozó kérdésekre John Kirby azt mondta, hogy

Az adminisztráció megérti a zsidó közösség aggodalmát, és komolyan veszi a történteket, valamint látja, hogy a zsidóellenesség növekszik, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte is – fűzte hozzá a fehér házi illetékes.

Eközben a Scotland Yard a szombatra tervezett palesztinpárti tüntetések elhalasztását kéri a szervezőktől, aznap ugyanis az évszázados hagyománynak megfelelően a háborúk áldozatairól emlékeznek meg Nagy-Britanniában. A szervezők egyelőre nem mutatnak hajlandóságot a november 11-ére – vagyis az első világháborút lezáró tűzszünet emléknapjára – meghirdetett demonstrációk elnapolására.

Az izraeli katonai akció előzményeként a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorcsoport fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, több mint 1400 embert meggyilkoltak, 3000-et megsebesítettek, és a legfrissebb izraeli adatok szerint 240 túszt a Gázai övezetbe hurcoltak.

A legutóbbi szombati londoni tüntetés résztvevői az előző három demonstrációhoz hasonlóan a kormányzati főutcához, a Whitehallhoz vonultak. Innen nyílik a Downing Street, amely a brit miniszterelnökök hivatalának és rezidenciájának nyújt otthont.

Éles vita bontakozott ki ugyanakkor a november 11-ére tervezett újabb palesztinpárti tüntetés körül, az a nap ugyanis az első világháború harci cselekményeit lezáró tűzszünet évfordulója, amely Nagy-Britanniában hagyományosan a háborús áldozatok emléknapja.