Bizonytalanság. Barabás T. János: nehéz beazonosítani a kibertámadások elkövetőit
Fotó: Youtube
A Kína és az Egyesült Államok közötti álhírháborúban olyan dezinformációk jelennek meg, mint hogy a vírust a kínai, illetve az amerikai kormány állította elő biológiai fegyverként – idézte fel a nagyhatalmi vetélkedés egyik aktuális mozzanatát Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője, aki arról is beszélt lapunknak: jó lenne, ha a román elit felismerné, Magyarország nem tartozik Bukarest valós ellenfelei közé.
2020. március 26., 19:052020. március 26., 19:05
– Sok szó esett az elmúlt hetekben az álhírekről, kibertámadásokról. Most, amikor Európa vált a koronavírus-járvány gócpontjává, milyen érdekek állhatnak az álhírek terjesztése és a kibertámadások mögött?
– A járvány átrendezi a viszonyokat a globális gazdaságban, és ezzel összefüggésben a politikában is. A legfontosabb vetélkedés az Egyesült Államok és Kína között zajlik, gondoljunk csak a vámháborúra vagy az 5G technológia körüli konfrontációra. Valóban a hatalmi harc fő csatatere a kibertér, vagyis az információs rendszerekben való küzdelem, ami lehet számítógép-hálózatokat lebénító hackertámadás, adathalász kémkedés, például ismeretlenek által írt e-mailek csatolmányában, a médiában terjedő dezinformáció (így az, hogy amerikai katonák terjesztik a vírust Európában), vagy a közösségi médiában terjedő tévinformáció (például a Facebookon az a vélemény, hogy a pálinka elpusztítja a koronavírust).
Európa mellékhadszíntere ennek a kiberküzdelemnek, amelyben Romániát és Magyarországot is eszközül használják. Jelzi a legfontosabb szereplők kilétét az, hogy a legnagyobb kibertámadás a világon az Egyesült Államok egészségügyi minisztériuma IT-rendszerét érte 2020 március közepén terheléses hackertámadás formájában, amihez dezinformációs és tévinformációs (miszinformáció) kampány is járult. Ez utóbbiak gyakran az internetes médiában Kínát dicsérték, és Amerikát kárhoztatták a járvány kezelésében.
Európában megjelennek a álhír (fake news) kampányokban másodlagos érdekek is: orosz kormányzati érdek (gyengíteni a NATO, az Európai Unió egységét, Nyugat-ellenességet terjeszteni Oroszországban, általában félelmet gerjeszteni, mert ezáltal egy erőskezű politikust akarhat a nép), egyes balkáni államok érdekei (gyűlöletkeltés a közelgő szerbiai és észak-macedóniai választások előtti időszakban és az EU, NATO ellen); közép-keleti információs hadviselés (síita–szunnita ellentét). Sok esetben a kibertámadások mögött nem államok, hanem kis csoportok állnak, amelyek kevés eszközzel is képesek nagy kárt tenni. Utóbbiak beazonosítása és felelősségre vonása különösen nehéz.
– Volt-e az utóbbi időben olyan eset, amikor bizonyítható vagy sejthető volt a „megrendelő”?
– Egyszerűen azt a kérdést kell feltennünk, mint a római jogban: cui prodest, kinek használ? Az említett terheléses hackertámadás ázsiai szerverről érkezett. Az Iszlám Állam terrorszervezet videóüzenetben biztatta híveit Nyugat-ellenes kibertámadásokra. A Sputnik.md hírportál egyik hamis híre volt, hogy Franciaország harmincmilliárd, Románia csak egymilliárd euró EU-s segélyt kap a járvány miatt. A Sputnik tulajdonosa az orosz kormány.
A félelemkeltés külön iparággá kezd fejlődni. Egy rettegésben élő társadalmat akár kis provokációkkal (például bombamerénylet) is manipulálni lehet.
– Románia esetében kik élhetnek ezzel a lehetőséggel?
– Románia a NATO délkelet-európai bástyájává nőtte ki magát, amióta Törökország ellentmondásos biztonságpolitikát folytat. Ki lehet találni, kinek nem felel ez meg. Kína kereskedelmi, infrastruktúra és gyártási hálózatokat épít Romániában és környékén, ezen érdekeit kiberhadviseléssel is védi. Ukrán kormányzati és dnyesztermelléki tényezők a közelmúltban a román hivatalos történelemszemléletet támadták, aminek célja lehet az ottani román kisebbség háttérbe szorítása. Érdemes megnézni a Romániától keletre lévő ortodox egyházak internetes portáljait – nem hízelgőek Bukarestre nézve. A kiber/információs támadásokat nem kormányzati csoportok is végrehajthatják, lásd a gazdasági érdekeket például a fekete-tengeri szénhidrogén esetében. Nagyon remélem, hogy a román elit rájön arra, hogy Magyarország nem támadja, sőt segíti ebben a küzdelemben, és oldódhatnak a kétoldalú kapcsolatok, hiszen ez most Románia fontos érdeke lenne. Ha baj van, a sorsközösségben élő szomszéd segít. Bukarest valós ellenfelei között nincs ott Magyarország.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hét kutya – hat kölyök és egy felnőtt tacskó – került életveszélybe egy furgon zárt rakterében víz és levegő nélkül a nyári hőségben.
Donald Trump amerikai elnök a kereskedelmi megállapodások megkötésére korábban szabott július 9-i határidő előtt levélben szándékozik tájékoztatni az Egyesült Államok kereskedelmi partnereit a további üzleti kapcsolatok feltételeiről.
A szeretetről, a szabadságról és a sokszínűségről beszéltek többek között a Budapest Büszkeség elnevezésű rendezvény szónokai szombaton, miközben a Mi Hazánk Mozgalom bejelentette, feljelenti a rendőrséget.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hálaadó aranymisét mutatott be pappá szentelése 50. évfordulója alkalmából szombaton a budapesti Szent István-bazilikában. Úgy fogalmazott: továbbra is „missziós hivatásunk van” Magyarországon.
Oroszország kész egy újabb tárgyalási fordulót tartani Ukrajnával, esetleg Isztambulban, bár a tárgyalás helyében és időpontjában még meg kell állapodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Minszkben pénteken újságíróknak nyilatkozva.
Elfogtak egy csalás miatt körözött székelyföldi férfit Budapesten – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) pénteken a police.hu oldalon.
Péntek hajnali brüsszeli sajtótájékoztatóján Nicușor Dan kijelentette, hogy a román gazdaság néhány éve „egy helyben toporog”, és szükség van a fellendítésére.
Az Európai Bizottság támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását; Ukrajna teljesítette a feladatát, így most rajtunk a sor – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke.
A következő öt év döntő jelentőségű lesz az Európai Unióban a védelmi készenlét megerősítésében – hangsúlyozták az EU-tagállamok vezetői csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozójukon kiadott nyilatkozatukban.
Több kisgyermeket gázolt el autójával egy kínai férfi csütörtökön Peking külvárosának egyik általános iskolája mellett – közölték a hatóságok és a kínai állami média.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!