Globális átrendeződés a járvány miatt: álhírek, tévinformációk, hackertámadások a gazdasági és politikai vetélkedésben

Bizonytalanság. Barabás T. János: nehéz beazonosítani a kibertámadások elkövetőit •  Fotó: Youtube

Bizonytalanság. Barabás T. János: nehéz beazonosítani a kibertámadások elkövetőit

Fotó: Youtube

A Kína és az Egyesült Államok közötti álhírháborúban olyan dezinformációk jelennek meg, mint hogy a vírust a kínai, illetve az amerikai kormány állította elő biológiai fegyverként – idézte fel a nagyhatalmi vetélkedés egyik aktuális mozzanatát Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője, aki arról is beszélt lapunknak: jó lenne, ha a román elit felismerné, Magyarország nem tartozik Bukarest valós ellenfelei közé.

Pataky István

2020. március 26., 19:052020. március 26., 19:05

– Sok szó esett az elmúlt hetekben az álhírekről, kibertámadásokról. Most, amikor Európa vált a koronavírus-járvány gócpontjává, milyen érdekek állhatnak az álhírek terjesztése és a kibertámadások mögött?

– A járvány átrendezi a viszonyokat a globális gazdaságban, és ezzel összefüggésben a politikában is. A legfontosabb vetélkedés az Egyesült Államok és Kína között zajlik, gondoljunk csak a vámháborúra vagy az 5G technológia körüli konfrontációra. Valóban a hatalmi harc fő csatatere a kibertér, vagyis az információs rendszerekben való küzdelem, ami lehet számítógép-hálózatokat lebénító hackertámadás, adathalász kémkedés, például ismeretlenek által írt e-mailek csatolmányában, a médiában terjedő dezinformáció (így az, hogy amerikai katonák terjesztik a vírust Európában), vagy a közösségi médiában terjedő tévinformáció (például a Facebookon az a vélemény, hogy a pálinka elpusztítja a koronavírust).

Európa mellékhadszíntere ennek a kiberküzdelemnek, amelyben Romániát és Magyarországot is eszközül használják. Jelzi a legfontosabb szereplők kilétét az, hogy a legnagyobb kibertámadás a világon az Egyesült Államok egészségügyi minisztériuma IT-rendszerét érte 2020 március közepén terheléses hacker­támadás formájában, amihez dezinformációs és tévinformációs (miszinformáció) kampány is járult. Ez utóbbiak gyakran az internetes médiában Kínát dicsérték, és Amerikát kárhoztatták a járvány kezelésében.

A Kína és az Egyesült Államok közötti álhírháborúban olyan dezinformációk jelennek meg, mint hogy a vírust a kínai, illetve az amerikai kormány állította elő biológiai fegyverként.

Európában megjelennek a álhír (fake news) kampányokban másodlagos érdekek is: orosz kormányzati érdek (gyengíteni a NATO, az Európai Unió egységét, Nyugat-ellenességet terjeszteni Oroszországban, általában félelmet gerjeszteni, mert ezáltal egy erőskezű politikust akarhat a nép), egyes balkáni államok érdekei (gyűlöletkeltés a közelgő szerbiai és észak-macedóniai választások előtti időszakban és az EU, NATO ellen); közép-keleti információs hadviselés (síita–szunnita ellentét). Sok esetben a kibertámadások mögött nem államok, hanem kis csoportok állnak, amelyek kevés eszközzel is képesek nagy kárt tenni. Utóbbiak beazonosítása és felelősségre vonása különösen nehéz.

– Volt-e az utóbbi időben olyan eset, amikor bizonyítható vagy sejthető volt a „megrendelő”?

– Egyszerűen azt a kérdést kell feltennünk, mint a római jogban: cui prodest, kinek használ? Az említett terheléses hackertámadás ázsiai szerverről érkezett. Az Iszlám Állam terrorszervezet videóüzenetben biztatta híveit Nyugat-ellenes kibertámadásokra. A Sputnik.md hírportál egyik hamis híre volt, hogy Franciaország harmincmilliárd, Románia csak egymilliárd euró EU-s segélyt kap a járvány miatt. A Sputnik tulajdonosa az orosz kormány.

Idézet
Ha egy román médium azt az álhírt írja, hogy a magyar kormány nem engedi átutazni a román állampolgárokat, akkor az újság tulajdonosainak és titkosszolgálati/kormányzati kapcsolatainak az érdeke érvényesül. Ez utóbbi esetben a cél az lehet, hogy magyar­ellenes gyűlöletet keltsenek, és ezáltal nyerjenek belpolitikai támogatást.

A félelemkeltés külön iparággá kezd fejlődni. Egy rettegésben élő társadalmat akár kis provokációkkal (például bombamerénylet) is manipulálni lehet.

– Románia esetében kik élhetnek ezzel a lehetőséggel?

– Románia a NATO délkelet-európai bástyájává nőtte ki magát, amióta Törökország ellentmondásos biztonságpolitikát folytat. Ki lehet találni, kinek nem felel ez meg. Kína kereskedelmi, infrastruktúra és gyártási hálózatokat épít Romániában és környékén, ezen érdekeit kiberhadviseléssel is védi. Ukrán kormányzati és dnyesztermelléki tényezők a közelmúltban a román hivatalos történelemszemléletet támadták, aminek célja lehet az ottani román kisebbség háttérbe szorítása. Érdemes megnézni a Romániától keletre lévő ortodox egyházak internetes portáljait – nem hízelgőek Bukarestre nézve. A kiber/információs támadásokat nem kormányzati csoportok is végrehajthatják, lásd a gazdasági érdekeket például a fekete-tengeri szénhidrogén esetében. Nagyon remélem, hogy a román elit rájön arra, hogy Magyarország nem támadja, sőt segíti ebben a küzdelemben, és oldódhatnak a kétoldalú kapcsolatok, hiszen ez most Románia fontos érdeke lenne. Ha baj van, a sorsközösségben élő szomszéd segít. Bukarest valós ellenfelei között nincs ott Magyarország.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 14., csütörtök

Marine Le Pen börtönbe zárását és a választásokon való indulástól történő eltiltását kéri a francia ügyészség

A francia ügyészség szerda este öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Marine Le Pen ellenzéki politikusra, továbbá azt, hogy szintén öt évre tiltsák el a politikai választásokon való indulástól.

Marine Le Pen börtönbe zárását és a választásokon való indulástól történő eltiltását kéri a francia ügyészség
2024. november 14., csütörtök

Ukrajna atombombát fejleszt? Kijev cáfol, Trump közben „békekövet” kinevezésére készül

Ukrajna külügyminisztériuma cáfolta azokat a médiajelentéseket, amelyek szerint Kijev tömegpusztító fegyverek kifejlesztését tervezné.

Ukrajna atombombát fejleszt? Kijev cáfol, Trump közben „békekövet” kinevezésére készül
2024. november 14., csütörtök

Libanon: Izrael kiterjeszti a szárazföldi terrorellenes hadműveletet

Kiterjesztették Izrael dél-libanoni szárazföldi katonai műveletét – közölte szerdán Jiszráel Kac védelmi miniszter.

Libanon: Izrael kiterjeszti a szárazföldi terrorellenes hadműveletet
2024. november 14., csütörtök

Teljes a republikánus győzelem, az elnöki tisztség és a szenátus megszerzése mellett a képviselőházban is többségben maradnak

A CNN előrejelzése szerint a republikánusok megtartják az ellenőrzést at Egyesült Államok képviselőházában a múlt keddi választás nyomán, ami újabb győzelmet jelent a pártnak, amely 2023 óta rendelkezik többséggel a kamarában.

Teljes a republikánus győzelem, az elnöki tisztség és a szenátus megszerzése mellett a képviselőházban is többségben maradnak
2024. november 13., szerda

Felavatták romániai rakétavédelmi rendszer lengyel „testvérét”, Moszkva a NATO-t fenyegeti

Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban hivatalosan is felavatták szerdán az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét (EPAA) képező rakétavédelmi bázist.

Felavatták romániai rakétavédelmi rendszer lengyel „testvérét”, Moszkva a NATO-t fenyegeti
2024. november 13., szerda

Aranyos brüsszeli támogatás Romániának Oroszországgal szemben

Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Európai Parlament állásfoglalása, amelyben cselekvésre ösztökéli az Európai Bizottságot az Oroszország által „bitorolt” román aranytartalék visszakövetelése ügyében.

Aranyos brüsszeli támogatás Romániának Oroszországgal szemben
2024. november 13., szerda

Háború: Rutte és Blinken szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát

Többet kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is harcban maradhasson, képes legyen a lehető legnagyobb mértékben visszaverni a háborúban az orosz támadást és megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel járjon.

Háború: Rutte és Blinken szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse magát
2024. november 13., szerda

Izrael továbbra is a Hamász által elrabolt túszok kiszabadítását tekinti fő feladatnak az elnök szerint

Izrael elnöke, Jichák Hercog a radikális iszlamista Hamász kezében lévő túszok kiszabadítását nevezte első és legfontosabb feladatnak kedden, amikor a Fehér Házban találkozott Joe Biden amerikai elnökkel.

Izrael továbbra is a Hamász által elrabolt túszok kiszabadítását tekinti fő feladatnak az elnök szerint
2024. november 13., szerda

Európai Bizottság: szabálytalan ingatlanügye miatt még nem hagyták jóvá a román uniós biztos kinevezését

Nem ment simán az Európai Bizottságba delegálandó román biztosjelölt, Roxana Mînzatu meghallgatása az Európai Parlamentben.

Európai Bizottság: szabálytalan ingatlanügye miatt még nem hagyták jóvá a román uniós biztos kinevezését
2024. november 13., szerda

Háború: az egymásnak Kurszkban okozott veszteséggel kérkednek az ukránok és az oroszok

Kétszáz harckocsit veszített az ukrán hadsereg a kurszki régióban az ott augusztus elején elindított támadásának kezdete óta – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

Háború: az egymásnak Kurszkban okozott veszteséggel kérkednek az ukránok és az oroszok