Fotó: Videófelvétel
Az izraeli erők támadást intéztek két olyan helyszín ellen Gáza középső részén, amelyet a katonai erők szerint a fegyveresek arra használnak, hogy rakétákat lőjenek ki Izraelre – közölte szombaton a hadsereg, miközben folytatja a Hamász elleni hadjáratát.
2024. január 13., 21:222024. január 13., 21:22
Több tucat rakétakilövő állást semmisítettek meg – tette hozzá a közlemény.
A hadsereg közzétett egy videót, amely szerinte az egyik műveletet mutatja. Közleményük szerint a felvételen látható, hogy
videón látható, hogy a rakéta mintegy 100 méter megtétele után földet ér.
Délebbre, Hán-Júnisz városában az izraeli erők egy épületben lévő alagútaknára csaptak le, és fegyvereket és robbanóanyagokat fedeztek fel.
A hadsereg közleménye szerint „terrorista beszivárgás” történt a Hebron városától mintegy 20 kilométerre nyugatra fekvő Adora településen, és izraeli katonák kerültek tűz alá. A katonák átkutatták a környéket és megöltek három támadót, egyikük 19 éves volt, ketten pedig 16 évesek.
Ciszjordániában az amúgy is feszült helyzet tovább fokozódott október 7-e után, amikor a Hamász szélsőséges palesztin szervezet támadást indított Izrael déli részén, ami komoly konfliktust robbantott ki a Gázai övezetben. Azóta 338 embert öltek meg Ciszjordániában.
Az Izrael által az 1967-es hatnapos háborúban Jordániától elfoglalt Ciszjordániában mintegy hárommillió palesztin él.
Németország szerint szó sincs népirtásról Gázában, Törökország szerint igen
A német kormány szerint Izrael nem követett el népirtást a palesztin többségi lakosságú Gázában, a török elnök szerint viszont konkrét, képi bizonyítékok vannak erre – derült ki a német kormány és a török elnök pénteken közzétett állásfoglalásából, amelyekben a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) csütörtökön megkezdődött per fejleményeit kommentálták.
A pert a Dél-afrikai Köztársaság kezdeményezte, mert úgy véli, hogy Izrael a Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni, Gázai övezeti hadműveletével megsérti az ENSZ egy 1948-as egyezményét, amely a népirtás tilalmáról szól.
A német kormány közleménye szerint „Németország határozottan visszautasítja a népirtás Izraellel szemben felhozott vádját, mert az minden alapot nélkülöz”. Berlin szerint „éppen a Hamász célja Izrael megsemmisítése”. Hozzátették, hogy „Németország a holokauszt során elkövetett emberiesség elleni bűncselekményei, azaz saját történelmi tapasztalatai okán is magáénak vallja a népirtás tilalmáról szóló egyezményt, amely a nemzetközi jog egyik eszközeként gondoskodik annak kinyilatkoztatásáról, hogy soha többé ne legyen népirtás a világon”. A közleményt azzal zárták, hogy a „német kormány tiltakozik az egyezmény politikai célokra történő felhasználása ellen”.
Recep Tayyip Erdogan török elnök viszont azt mondta pénteki isztambuli sajtótájékoztatóján: „Törökország a nemzetközi bíróságnak bemutatott dokumentumokkal, elsősorban helyszíni képfelvételekkel támasztja alá a népirtás tényét abban bízva, hogy a bíróság igazságot szolgáltat, és el fogja ítélni Izraelt”.
Erdogannak erre és korábbi nyilatkozataira reagálva Jiszráél Katz izraeli külügyminiszter „az örmények elleni népirtással terhelt ország vezetőjének” nevezte őt, és kijelentette, hogy alaptalan vádakkal illeti Izraelt.
A Gázai övezetet irányító Hamász fegyveresei Izrael elleni október 7-i támadásukban 1140 embert meggyilkoltak, további 203-at pedig elhurcoltak a Gázai övezetbe túsznak.
A gázai hatóságok legfrissebb közlése szerint a megtorló izraeli hadműveletnek már több mint 23 700 palesztin civil halálos áldozata van.
Tal Becker, az izraeli külügyminisztérium jogi tanácsadója a per pénteki tárgyalásán azzal védekezett, hogy „Dél-Afrika nagyon eltorzítja az eseményeket, mert Izrael gázai katonai akciói önvédelmi cselekmények, amelyek a szélsőséges palesztin szervezetek megsemmisítését célozzák”.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!