Kiterjesztett ellenőrzés. Az izraeli hadsereg Gáza egyre nagyobb része fölött gyakorol ellenőrzést a Hamász terrorszervezet elleni művelet részeként
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Az izraeli csapatok kiterjesztették ellenőrzésüket a Gázai övezet északi részén – közölte a hadsereg pénteken, napokkal azután, hogy a kormány bejelentette, hogy jelentős területeket akar elfoglalni egy déli hadművelettel.
2025. április 05., 12:322025. április 05., 12:32
A hadműveletet végrehajtó katonák a Gázavárostól keletre fekvő északi Sehadzsa külvárosban kijelölt útvonalakon engedték ki a civileket, miközben a csapatok bevonultak, hogy kiterjesszék az Izrael által biztonsági övezetként meghatározott területet Gázában – áll a közleményben.
– közölte egy helyi egészségügyi tisztségviselő a Reuters szerint.
Az izraeli erők bevonulása által érintett területek lakosainak százai már egy nappal korábban gyalogosan vagy holmijaikat szamárkordékra pakolva elhagyták a várost, miután a hadsereg kiadta a legutóbbi evakuálási figyelmeztetést, amely az ENSZ szerint a Gázai övezet mintegy egyharmadára vonatkozik.
Izrael március 18-án súlyos légicsapások sorozatával kezdte újra a gázai hadműveletet, és két hónapos szünet után, amelynek során 38 túszt adtak vissza több száz palesztin fogolyért cserébe, ismét csapatokat küldött oda.
„Jelenleg nincsenek kapcsolatok” – mondta a Reutersnek egy, a tárgyalások állását ismerő palesztin tisztségviselő.
Az elmúlt két hétben az ENSZ humanitárius szervezete, az OCHA szerint több mint 280 000 ember kényszerült lakóhelye elhagyására Gázában, ami tovább növeli az elmúlt 18 hónap során már többször elüldözött családok nyomorúságát.
Gáza városában a helyiek elmondták, hogy az izraeli csapások egy vízsótalanító üzemet értek, amely létfontosságú a tiszta ivóvíz biztosításához.
A segélyszállítmányok bejutását már hetek óta blokkolják.
A miniszterek azt mondták, hogy a művelet addig folytatódik, amíg a Gázában még mindig fogva tartott 59 túszt vissza nem adják.
A Hamász azt állítja, hogy csak egy olyan megállapodás keretében engedi szabadon őket, amely véglegesen véget vet a háborúnak.
Pénteken a terrorszervezet fegyveres szárnyának szóvivője azt mondta, hogy
„Ha az ellenség aggódik ezeknek a túszoknak az életéért, akkor azonnal tárgyalnia kell az evakuálásukról vagy szabadon bocsátásukról” – mondta Abo Ubaida a Telegramon közzétett üzenetében.
Izrael nem fejtette ki teljes mértékben, hogy mi a hosszú távú célja azokkal a területekkel, amelyeket most biztonsági övezetként elfoglal, és amelyekkel az enklávé szélén lévő meglévő pufferterületet több száz méterrel kiterjeszti a Gázai övezeten belül.
A gázai lakosok azt mondják, hogy szerintük
A tisztségviselők szerint a műveletek összhangban vannak Donald Trump amerikai elnök terveivel, aki februárban azt mondta, hogy a gázai lakosságot a szomszédos országokba akarja költöztetni, és az enklávét amerikai ellenőrzés alatt álló vízparti üdülőhellyé kívánja alakítani.
Pénteken a gázai egészségügyi hatóságok közölték, hogy legalább 35 palesztint öltek meg, a legtöbbet Gáza déli területein. A halottak között volt egy család 19 tagja, akiket akkor öltek meg, amikor egy csapás lerombolta azt a háromemeletes épületet, amelyben laktak.
A hadsereg közölte, hogy erői megölték Mohamed Avadot, a Palesztin Mudzsahedinek nevű terrorszervezet egyik magas rangú parancsnokát, akinek –állítása szerint – köze volt a túszok elrablásához a 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett támadás során, és valószínűleg részt vett a megölésükben is.
és azt állítja, hogy elővigyázatosságból korlátozza az áldozatok számát, de a helyi egészségügyi hatóságok szerint több száz palesztin halt meg a hadművelet újraindítása óta.
A hadsereg szerint
Mivel a harcokat januárban leállító tűzszüneti megállapodás összeomlott, megnőtt a háborúhoz való visszatérés kockázata, mivel Izrael az elmúlt napokban libanoni és szíriai célpontokat is támadott. Pénteken azt közölte, hogy a libanoni Szidon városában végrehajtott légicsapás során megölték a Hamász egyik magas rangú tagját.
A háború akkor kezdődött, amikor a Hamász harcosai 2023. október 7-én izraeli településekre rontottak be, izraeli számítások szerint 1200 embert megöltek és több mint 250 túszt ejtettek foglyul. Azóta Izrael a Gázai övezet nagy részét romhalmazzá tette, és több mint 50 ezer palesztint ölt meg az enklávé egészségügyi hatóságai szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
szóljon hozzá!