A török és az orosz elnök idén első alkalommal találkozott személyesen
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Az ukrán ellentámadás kudarcot vallott a jelenlegi állás szerint – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a török hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogannal Szocsiban megtartott közös sajtótájékoztatóján.
2023. szeptember 04., 19:282023. szeptember 04., 19:28
2023. szeptember 04., 19:312023. szeptember 04., 19:31
„Az ellentámadás elhúzódásáról. Ez nem elhúzódás, hanem kudarc. Mindenesetre ma úgy néz ki. Meglátjuk, mi lesz később, de remélem, hogy akkor is pont így lesz” – fogalmazott Putyin. Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy Oroszország sohasem utasította vissza az Ukrajnával való tárgyalást. Elmondta, hogy Erdogan szóba hozta neki a rendezés kérdését, és emlékeztetett rá, hogy a tavaly török közreműködéssel kidolgozott megállapodástervezetet Kijev vetette el.
Putyin azt mondta, hogy Oroszország kész visszatérni az ukrán gabona, valamint az orosz élelmiszer és műtrágya kiviteléről megkötött, úgynevezett fekete-tengeri kezdeményezéshez, de ez, mint leszögezte, mindaddig nem fog megtörténni, amíg a Nyugat nem teljesíti az ezzel kapcsolatban Moszkvának tett ígéreteit. „Oroszország minden létrehozott akadály ellenére folytatni kívánja az élelmiszer- és műtrágyaexportot, hozzájárulva az árak stabilizálásához és a globális mezőgazdasági ágazat helyzetének javításához” – mondta az orosz elnök.
Oroszország júliusban lépett ki a Törökország és az ENSZ közvetítésével tető alá hozott megállapodásból, arra hivatkozva, hogy élelmiszer- és műtrágyakivitelét gátolják a kifizetések, a teherszállítás és szállítmányok biztosítása terén bevezetett korlátozások. Putyin a mostani sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Oroszország ezt kénytelen volt megtenni.
„Ukrajnának enyhítenie kellene álláspontján annak érdekében, hogy lehetővé tegye e közös lépéseket Oroszországgal” – tette hozzá. Erdogan Putyinhoz hasonlóan rámutatott, hogy a fekete-tengeri kikötőkből elszállított ukrán gabona túlnyomó része nem a rászoruló országokban, hanem Európában kötött ki. Hangsúlyozta, hogy a „gabonaalkunak” nincsen alternatívája, és Ankara új javaslatcsomagot készített elő a megújítására.
Putyin azt hangoztatta, hogy Moszkva javaslata, amelynek alapján egymillió tonna orosz gabonát szállítanának Törökországon át – katari pénzügyi támogatással – rászoruló afrikai országoknak, nem alternatívája az Ukrajnát is magában foglaló fekete-tengeri kezdeményezésnek. Hozzátette, hogy Oroszország közel áll a megállapodáshoz hat afrikai állammal arról, hogy térítésmentesen 25-50 ezer tonna gabonát szállítson nekik. Az orosz államfő arról is szólt, hogy a „konstruktív és gyakorlatias” légkörben zajlott megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatok minden kulcsfontosságú kérdését megvitatták. Méltatta a nemzeti fizetőeszközök használatát a két ország közötti elszámolásokban, valamint azt, hogy a dollár és az euró részesedése ezekben csökken.
Megismételte, hogy az akkuyui atomerőmű első blokkját a tervek szerint 2024-ben indítják el. Elmondta, hogy idén januártól augusztusig több mint 10 milliárd köbméter orosz gázt szállítottak Törökországnak. Kijelentette, hogy a projekt keretében, amelynek eredményeképpen Törökország regionális gázközponttá válhat, a Gazprom kidolgozta az útiterv egy tervezetét, a következő lépés pedig egy közös munkacsoport létrehozása lesz. A két elnök idén első alkalommal találkozott személyesen.
Egyre feszültebb a helyzet az ukrajnai gabona uniós behozatali tilalmának szeptember 15-ei felfüggesztése körül. Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos elismerte, hogy a szárazföldön exportált ukrajnai gabona az uniós piacokon landol.
Az egyházat és az emberiséget térfélválasztásra szólított fel a félelemmel és igazságtalansággal teli világban Ferenc pápa nagycsütörtöki homíliájában, amelyet a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelő misén olvastak fel.
Tömeges dróncsapás érte Dnyiprót, a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki terület székhelyét, miközben az északkelet-ukrajnai Harkiv térségét kombinált támadás sújtotta, a dél-ukrajnai Herszon megyét pedig az orosz tüzérség lőtte csütörtökre virradóra.
Izrael védelmi minisztere kijelentette, hogy az izraeli csapatok a háború befejezése után is a Gázai övezet jelentős területeinek elfoglalásával létrehozott úgynevezett biztonsági zónákban maradnak.
Az Európai Unió fontolgatja, hogy „katonai tanácsadókat” küldjön Ukrajnába, hogy megszervezzék az ukrán hadsereg kiképzését – közölte Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője szerdán egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
A párizsi ítélőtábla döntése nyomán szerdán szabadon engedték a francia fővárosban múlt héten letartóztatott Pál Fülöp herceget, akinek a kiadását kérik a román hatóságok – számolt be az AFP.
Ismét útra kelnek a Kárpát-medencei magyar diákok a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség támogatásával.
Robert Fico szlovák miniszterelnök az X-oldalán bejelentette: annak ellenére is részt vesz a május 9-i moszkvai orosz katonai ünnepségeken, hogy Kaja Kallas, az EU főképviselője felszólította az uniós tagállami vezetőket: ne vegyenek részt az eseményen.
Az izraeli kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a gázai tűzszünet előfeltétele, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet szabadon engedje az izraeli túszokat – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.
Egy moszkvai bíróság egyenként 5 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte kedden a Reuters és az Associated Press hírügynökség, valamint a Sota Vision YouTube-csatorna újságíróit.
A NATO és az Oroszországi Föderáció közötti közvetlen konfliktusban Lengyelország és a balti államok lennének az „elsők, akik szenvednének” – mondta Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója kedden.
szóljon hozzá!