Fotó: Mihály László
„A kisebbségi oktatás elleni támadások a kisebbségi identitás alapjait támadják. Támadások a demokrácia és a jogállamiság ellen is. Nem fordíthatjuk el a fejünket, amikor ilyen gyakorlatnak vagyunk tanúi” – hangsúlyozta Vincze Loránt, a FUEN elnöke Európa legnagyobb kisebbségvédelmi ernyőszervezetének pécsi kongresszusán.
2023. szeptember 07., 20:192023. szeptember 07., 20:19
2023. szeptember 07., 20:282023. szeptember 07., 20:28
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) csütörtöki tanácskozásán az RMDSZ európai parlamenti képviselője felhívta a figyelmet, hogy a kisebbségek oktatási jogait még mindig különböző kihívások, költségvetési megszorítások, a kisebbségi nyelvű iskolai programok csökkentése veszélyezteti szerte Európában. Konkrét példákat felsorolva ismertette, hogy Lengyelországban az iskolai németórák számát egyharmadára csökkentették, Ausztriában nem érvényesülnek az oktatási jogok,
Vincze emlékeztetett, hogy Ukrajnában a tervezett oktatási törvény lényegében a kisebbségi nyelvű oktatást helyettesíti az államnyelvű oktatással, és a nemzetközi közösség – köztük a FUEN – nagy erőfeszítései árán sikerült egy évvel elhalasztani a törvény hatályba lépését. A következő időszak prioritásait szólva elmondta, ezek a szervezet jelenlétének megszilárdítása Európa minden részén, a kisebbségek döntéshozatalba való bevonásának támogatása, a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem, a kisebbségi oktatás elleni támadások megakadályozása és a fiatalok bevonása.
Potápi Árpád János a kongresszuson tartott beszédében elmondta, alapvető és minden körülmények között védendő értéknek kell tekinteni a nemzetiségek anyanyelvhasználatát az élet minden területén, a köz- és a magánszférában egyaránt. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az európai őshonos nemzetiségi kisebbségek védelmét és érdekvédelmét ellátó szervezet rendezvényének megnyitóján felhívta a figyelmet arra, hogy óvni kell a kisebbségi létben élő embereket, mert „ha jogaik nincsenek biztosítva, nyelvhasználatukat, kultúrájuk megélését, hagyományaik megtartását korlátozzák vagy akadályozzák, tiltják vagy üldözik, akkor a legtehetségesebb vezetőiket veszítheti el egy-egy közösség”.
Vincze Loránt FUEN-elnök megemlítette, hogy Romániában a magyar iskolák létrehozását egyes esetekben bírósági úton akadályozzák
Fotó: FUEN/Facebook
„Ezek nemzeti kincsek, de az általuk elnyert lelki és testi béke nemzetközi kincs; a szomszédságban dúló háborúra is gondolva mondhatjuk, ritka kincs” – hangsúlyozta Potápi. Utalt arra, hogy Magyarország öt alapelvet fogalmazott meg, amelyekre az európai kisebbségvédelmi politikát építeni kell. E szerint a nemzeti kisebbségvédelem nem belügy, hanem európai ügy, amelynek alapja a nemzeti identitás. Az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól, míg a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog maradéktalan biztosítása. A negyedik alapelv szerint az identitás védelméhez egyéni és kollektív jogokat kell biztosítani, míg az ötödik szerint egy állam területén élő nemzeti kisebbségek az adott állam államalkotó tényezői.
Az államtitkár kijelentette: a magyar kormány továbbra is aktívan és hathatósan támogatja a külhoni magyarok és általában a nemzeti kisebbségek törekvéseit. Potápi Árpád szerint cél a közösségek sokszínűségének megőrzése és a szülőföldön maradás biztosítása. Kiemelte: a külhoni magyarok esetében csakis olyat kér a kabinet az adott régió országaitól, amit Magyarország is biztosít az itt élő nemzetiségi közösségeknek.
A FUEN csütörtökön kezdődött 67. kongresszusa az európai kisebbségek harmadik olyan seregszemléje, amelyet Magyarország lát vendégül: 1991-ben Budapest, 2008-ban pedig szintén Pécs volt a házigazda. Vincze Loránt elnök a megnyitón a budapesti kongresszus történelmi jelentőségét emelte ki. „A közép- és kelet-európai nemzeti kisebbségek nagy reményeket fűztek a kommunizmus bukásához, ez pontosan így volt szülőföldemen, Romániában is. Sajnos csak néhány hónap kellett ahhoz, hogy az álmok szertefoszoljanak. Világunk nem változott egyik napról a másikra, és több országban kisebb-nagyobb etnikai konfliktusok törték meg a gyorsabbnak hitt és várt demokratizálódási folyamatot” – közölte az erdélyi politikus.
A rendezvényen panelbeszélgetéseken vitatják meg a kisebbségvédelem lehetőségeit és kihívásait, a nemzetiségek részvételét a demokratikus folyamatokban. Bemutatják a harmincéves magyar nemzetiségi törvényt is, emellett kisebbségek védelmét ellátó munkacsoportok cserélik ki tapasztalataikat és küldöttgyűlést is tartanak. A háromnapos kongresszus házigazdája a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. Az RMDSZ küldöttségét a 67. FUEN-kongresszuson Kelemen Hunor szövetségi elnök vezeti.
Az Egyesült Államok kormánya további finanszírozási csomagokon dolgozik Ukrajna számára – közölte Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy szerdai sajtótájékoztatón.
Románia példaértékűnek számít az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság terén is – ezt állította Klaus Iohannis román államfő, amikor helyi idő szerint szerdán este átvette az Atlanti Tanács nevű politikai think tank díját.
Joe Biden amerikai elnök szerdán először jelentette ki, hogy leállítaná az Izraelnek szánt amerikai fegyverszállítmányok egy részét, ha Benjámin Netanjahu miniszterelnök nagyobb inváziót rendelne el Rafah városában.
Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szerda este a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Az európai uniós tagállamok nagyköveti szinten elvben megállapodtak „az Oroszország lekötött vagyonából származó rendkívüli bevételekkel kapcsolatos intézkedésekről”, a pénz Ukrajna helyreállítását és katonai védelmét fogja támogatni.
Ukrajna érdekelt a jószomszédi kapcsolatokban Magyarországgal, és a kétoldalú együttműködés fejlesztésében a kereskedelem, az energia és a logisztika területén – emelte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi portálon.
Új dokumentumot tesz közzé a Mária-jelenésekről május 17-én a Vatikán tanítóhivatala, a Hittani Dikasztérium.
Telefonon tárgyalt egymással szerdán Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Amig január végén 4 303 115, februárban pedig 4 234 595 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek, addig március végén 4 211 495 ukrajnai menekült élt ilyen jogállással az EU valamely tagországában.
Egymillió moldovai állampolgár rendelkezik román útlevéllel is, aminek meg kell könnyeítenie az ország EU-csatlakozását, de a többség nem támogatja a Romániával való egyesülést – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök.
szóljon hozzá!