Fotó: Rompres
2008. január 31., 00:002008. január 31., 00:00
Hillary Clinton jelentõs, két számjegyben mérhetõ elõnnyel utasította maga mögé legfõbb riválisát, Barack Obamát. A voksukat leadott polgárok kikérdezése alapján készült felmérések arról tanúskodnak, hogy a New York-i szenátor Clintont leginkább a fehér bõrû és a spanyol ajkú választók támogatták, míg legfõbb ellenfelére, Obama illinoisi szenátorra szavazott a fekete bõrûek túlnyomó többsége. Clinton diadalának viszont csak jelképes jelentõsége van. A párt országos vezetõsége ugyanis úgy döntött, hogy nem veszik figyelembe az állam küldötteinek szavazatait a nyári elnökjelölõ konvención, büntetésül azért, mert a floridai demokraták az országos vezetõség beleegyezése nélkül az eredetileg tervezettnél korábbi idõpontra helyezték a szavazást, hogy ezzel nagyobb súlyt kapjanak a jelöltségért folyó harcban. Hasonló büntetést kapott Michigan állam is. A döntés annyiban lényeges, hogy Bill Clinton volt elnök neje január 15-én Michiganban is gyõzelmet aratott, viszont egyik állam küldötteinek szavazatait sem tudja majd felhasználni a párt jelöltállítási konvencióján. John McCain arizonai szenátor gyõzelmének viszont sokkal nagyobb a jelentõsége, mert így megerõsítette pozícióját mint a Republikánus Párt elnökjelölti tisztségének legfõbb várományosa, s nyugodtan várhatja a február 5-i „megakeddet\", amikor 22 államban rendeznek elõválasztást. Ez alkalomból eldõlhet mind a demokrata, mind a republikánus párt esetében is az elnökjelölt személye, mivel elõbbiek több mint 1600, utóbbiak pedig mintegy 1000 küldöttrõl döntenek. A Demokrata Párt augusztus végi jelöltállító konvencióján az a pályázó szerzi meg az elnökjelöltséget, aki a 4049 küldött közül legalább 2025 támogatását megszerzi. A Republikánus Párt szeptember eleji kongresszusának kevesebb a résztvevõje, ott a gyõztes aspiránsnak 1191 delegált voksát kell begyûjtenie a 2380-ból. A republikánusoknál egyébként a szavazatok 94 százalékának összesítése után a versenyt John McCain arizonai szenátor vezeti 36 százalékos eredménnyel. New Hampshire és Dél-Karolina után harmadik gyõzelmét aratta Floridában a 71 éves McCain, a vietnami háború hõse. Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó 31 százalékkal a második helyre szorult, míg Rudy Giuliani – akinek kampánystratégiája teljesen elhibázottnak bizonyult – a szavazatok 15 százalékát szerezte meg. A Republikánus Párt vezetése is megbüntette Floridát, mert nem sikerült megállapodnia az elõválasztás idõpontjáról. Emiatt a napfény állama jóval kevesebb küldöttel képviseltetheti magát a republikánusok országos konvencióján. A Demokrata Párt berkeiben a szavazatok 93 százalékos feldolgozottsága szerint Hillary Clinton a voksok 50 százalékát szerezte meg, Barack Obama 33-százalékot, John Edwards pedig 14-et. Utóbbi tegnap bejelentette: kiszáll a párt elnökjelöltségéért folytatott küzdelembõl. A demokrata elnökjelölt-aspiránsok egyike sem kampányolt Floridában, de Hillary Clinton kedd este rövid látogatást tett a délkelet-floridai Davie városban, ahol azt ígérte, mindent megtesz, hogy a floridai demokraták is véleményt nyilváníthassanak Denverben. Clinton kampánycsapata kedden új frontot nyitott, amikor felvetette, hogy mégis figyelembe kellene venni a floridai és a michigani döntést az országos konvención. Patti Solis Doyle rámutatott, hogy a floridai elõválasztás több embert mozgatott meg, mint Iowa, New Hampshire, Nevada és Dél-Karolina együttvéve. Obama kampánystábja azonban elutasította a felvetést, hangsúlyozva, hogy minden jelölt, így Hillary Clinton is elfogadta a párt által felállított szabályokat. A közvélemény-kutatók, valamint több elemzõ szerint McCain az egyetlen republikánus politikus, aki esélylyel szállna szembe a demokrata ellenféllel a novemberi elnökválasztáson. Hírösszefoglaló
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.