Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Finnország és Svédország a jövő héten írhatja alá a NATO-tagságot megelőző csatlakozási jegyzőkönyvet – közölte Sauli Niinistö finn elnök szerdán, az észak-atlanti szövetség madridi csúcstalálkozóján, amelyen a két északi ország meghívottként vesz részt.
2022. június 29., 22:062022. június 29., 22:06
Finnország és Svédország a nap folyamán kapta meg hivatalosan a meghívását a védelmi szövetség tagjai közé, s ezzel kezdetét vette a felvételi folyamat. Az eljárás befejezéséhez a 30 szövetséges ország nemzeti parlamentjeinek jóvá kell majd hagyniuk a csatlakozási jegyzőkönyvet.
A szövetségesek közül utolsóként Törökország adta meg támogatását a bővítéshez, miután kedden háromoldalú megállapodásban rendezték Ankara fegyverexporttal és terrorellenes harccal kapcsolatos fenntartásait. A dokumentumban rögzítették, hogy a finn és a svéd kormány együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában.
Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába – jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke kedd este, miután a felek aláírták az erről szóló megállapodást a madridi NATO-csúcs keretében.
Sauli Niinistö hangsúlyozta: a vállalt elkötelezettség nem jelenti azt, hogy Finnország változtatni fog eddigi álláspontján és automatikusan kiadja a Törökország által terroristának nevezett személyeket, hanem a finn jognak megfelelően minden esetet egyenként megvizsgál majd.
A nap folyamán hasonló véleményt fogalmazott meg Magdalena Andersson svéd miniszterelnök is, emlékeztetve: bármilyen kiadatásnak Törökország felé összhangban kell lennie a nemzetközi és a svéd jogszabályokkal.
Törökország szerdán bejelentette: 33, általa terroristának tartott ember kiadatását fogja kérni Svédországtól és Finnországtól.
Stoltenberg: Kína nem ellenfél, de komoly kihívást jelent
Kína nem ellenfél, de komoly kihívást jelent – mondta a NATO-főtitkára a szervezet madridi csúcstalálkozójának délutáni munkaülését követően szerdán, amelyen Dél-Korea, Japán, Ausztrália és Új-Zéland is képviseltette magát.
Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján kiemelte: Kína jelentősen építi és bővíti katonai erőit, beleértve a Tajvant érintő fenyegetéseket. Saját állampolgárait is fejlett technológiával ellenőrzi – tette hozzá.
Mint mondta, Kína növekvő fegyverkezése következményekkel jár a NATO-szövetségesek biztonságára nézve, ezért az észak-atlanti szervezet fokozza az együttműködést a csendes-óceáni térség országaival a védelem, a biztonság, az új technológiák és a klímaváltozás területein, keresve a „globális megoldásokat”.
A főtitkár beszámolója szerint a tanácskozáson nemcsak az Ukrajnának nyújtandó támogatásról döntöttek, hanem abban is megállapodtak, hogy politikailag támogatják azokat az országokat, amelyeket veszélyeztethet az orosz agresszió, mint például Bosznia-Hercegovina, Georgia vagy Moldávia.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg elmondta: a NATO évtizedeken át törekedett a jó kapcsolatra Oroszországgal, amely azonban letért erről az útról és nem hajlandó az együttműködésre. „Kapcsolatunk Oroszországgal a hidegháború óta most a legrosszabb” – fogalmazott és hozzátette, hogy mindezért Oroszországot terheli a felelősség.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
Újabb kormányellenes tüntetést szervezett szombaton Budapesten Magyar Péter ügyvéd, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje.
Nem adja ki Franciaország Romániának a korrupció miatt elítélt Pál herceget: a francia igazságszolgáltatás jogerősen elutasította a szökevény kiadatását – erősítette meg Alina Gorghiu igazságügyi miniszter.
Egy oroszországi olajvezeték felrobbantását jelentette be az ukrán katonai hírszerzés szombaton hivatalos honlapján.
Pénteken találták meg annak a harmadik építőmunkásnak a holttestét, aki a múlt heti balesetben vesztette életét – közölték a hatóságok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!