Maia Sandu moldovai államfő úgy véli, „ébernek és óvatosnak kell lenniük”
Fotó: Moldova elnöki hivatala
Meghosszabbították a legmagasabb fokú készültséget a Moldovai Köztársaság szakadár régiójában, Transznisztriában. Maia Sandu elnök ugyanakkor azt mondta, nem szeretné, ha „a félelem hatalmába kerítené a társadalmat”. Közben Corina Creţu európai parlamenti képviselő Erdélyt féltve tartja veszélyesnek Románia és Moldova esetleges egyesülését.
2022. május 15., 19:122022. május 15., 19:12
Vadim Krasznoselszki tiraszpoli vezető az utóbbi hetek terrortámadásai miatt, illetve ezen akciók megismétlődésének veszélyére hivatkozva döntött a vörös riasztási fokozat fenntartása mellett a nemzetközileg el nem ismert Transznisztriában. A Dnyeszter folyó keleti részén elhelyezkedő, többségében orosz ajkúak lakta szakadár területen április 26-án vezették be a készültséget, miután – állítólag ukrajnai hátterű – ismeretlen elkövetők több helyen is robbantottak. Kijevből cáfolták a tiraszpoli gyanúsítást. Az orosz haderő jelenleg mintegy ezerötszáz-kétezer békefenntartónak minősített katonával van jelen Transznisztriában.
Áprilisban Rusztam Minnekajev orosz tábornok arról beszélt, hogy a Donbaszon kívül cél Ukrajna déli részének meghódítása is, így Oroszországnak összeköttetése lenne Moldova szakadár régiójával. Kent D. Logsdon, az Egyesült Államok chișinăui nagykövete ugyanakkor a minap azt mondta, jelenleg nincsenek arra utaló bizonyítékok, hogy Oroszország a Moldovai Köztársaságra is kiterjesztené a háborút.
Maia Sandu moldovai államfő úgy véli, „ébernek és óvatosnak kell lenniük”, azt viszont nem szeretné, ha „a félelem hatalmába kerítené a társadalmat”. Moldova elnöke szerint a volt szovjet tagköztársaság számára most nincs arra utaló kockázat, hogy „a következő hetekben történne valami”, de a provokáció esélyét sem tartja kizártnak.
Közben újabb felmérést közöltek a Moldovai Köztársaságban:
A kutatás szerint ha népszavazást tartanának arról, Moldova váljon-e Románia részévé, az abszolút többség – 50,6 százalék – az egyesülés ellen szavazna. A megkérdezettek valamivel több, mint 35 százaléka voksolna igennel az egyesülésre, 9,4 százaléknyian válaszoltak úgy, hogy nem tudnának dönteni.
Pozitív ugyanakkor az Európai Unió megítélése. A válaszadók 55 százaléka támogatná Moldova uniós csatlakozását, az orosz vezetéssel működő Eurázsiai Unióba való integrációt csak 22 százaléknyian támogatnák. Az ukrajnai háború megítélésében közel egyenlő arányban oszlik meg a Vlagyimir Putyin által indított katonai akciót támogatók (38 százalék), illetve a háborút indokolatlannak tartók (40,8 százalék) aránya.
Közben Corina Creţu európai parlamenti képviselő úgy véli, nagyon veszélyes lenne Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése, mivel vitatémává tenné a nemzetközi szerződések által rögzített határokat.
– mondta egy interjúban a baloldali politikus, aki korábban uniós biztosként is tevékenykedett. Azt is hozzátette: Magyarország komoly befektetéseket hajt végre Erdélyben, s „kérheti ezt a román régiót”. Arra a kérdésre, hogy támogatná-e Románia és Moldova egyesülésének ötletét, Creţu azt mondta, ő az Európai Unión belüli „egymásra találást” támogatja. Mint fogalmazott: nem ez a megfelelő pillanat a határok újratárgyalásának felvetésére.
„Nézzék csak, mi zajlik tőlünk keletre vagy a Nyugat-Balkánon. Ott vannak a bosznia-hercegovinai kihívások, a boszniai Szerb Köztársaság elszakadási szándéka. Valamilyen formában ide tartoznak Magyarország akciói is az erdélyi befektetésekkel. Ha lenne precedens, gondolja, hogy nem próbálná kihasználni a helyzetet?” – tette fel a kérdést Creţu Magyarországra utalva.
Kihangsúlyozta: realistának kell lenni. „Nagyon szeretjük a Prut folyón túli testvéreinket, de az ő biztonságukat szolgálja a Moldovai Köztársaság uniós integrációjának szorgalmazása, s az EU-n belüli egymásra találás” – jelentette ki Ion Iliescu volt román államfő egykori tanácsosa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!