Nem adják ki. Pál hercegnek nem kell romániai börtönben töltenie a következő éveket
Fotó: Forrás: Román Rendőrség
Elutasította hétfőn a máltai fellebbviteli bíróság Románia Máltához intézett, Pál herceg kiadatására irányuló kérelmét, miután „valós és személyes kockázatot” állapított meg az alapvető jogainak megsértésére.
2024. augusztus 12., 13:302024. augusztus 12., 13:30
2024. augusztus 12., 13:352024. augusztus 12., 13:35
Mint arról beszámoltunk, Pál herceget áprilisban tartóztatták le európai elfogatóparancs alapján, és két hónapig őrizetben tartották, amíg óvadék ellenében szabadlábra nem helyezték.
A 77 éves Pál herceg 2020-ban menekült el Romániából, és Párizsban telepedett le, miután bűnösnek találták egy visszaszolgáltatási ügyben. Romániában három év és négy hónap börtönbüntetésre ítélték, de ügyvédei azzal érveltek, hogy
Párizsban élve Pál herceg sikeresen megtámadta a francia bíróságok előtt a román hatóságok hasonló kiadatási kérelmét. Csakhogy az Európai Unió Bírósága (EUB) a múlt hónap végén egyértelművé tette, hogy a francia igazságszolgáltatás nem járt el helyesen a szökésben lévő romániai herceg elleni európai elfogatóparancs ügyében.
A Pák herceg számára kedvező hétfői ítéletről beszámoló The Times of Malta emlékeztet: a román hatóságok kiadatási kérelmét Leonard Caruana bíró eredetileg azzal az indokkal utasította el, hogy
Ügyvédei a romániai börtönökben uralkodó „borzalmas” körülmények felemlegetée mellett azzal is érveltek, hogy a herceg politikai üldöztetés áldozata. Ezt a döntést fellebbezés nyomán hatályon kívül helyezték, és az ügyet visszaküldték a bíráknak, hogy újrakezdjék az eljárást.
Fellebbezést nyújtott be a máltai legfőbb ügyész a szökésben lévő román herceg, Paul Lambrino kiadatásának elutasításáról szóló döntés ellen, mivel megalapozatlannak tartja azt.
A Donatella Frendo Dimech bíró által elnökölt második bíróság helybenhagyta a kiadatási kérelmet, és nem elemezte az emberi jogi szempontokat, mondván, hogy az Európa Tanács jogi keretei kizárják ennek lehetőségét.
Pál herceg ügyvédei külön eljárást kezdeményeztek az alkotmánybíróság előtt, ami történelmi jelentőségű ítélethez vezetett. Az alkotmánybíróság három bírája kimondta, hogy az európai elfogatóparancs nyomán indított eljárásokban a büntetőbíróságoknak „kötelességük eldönteni, hogy
A bírák hangsúlyozták, hogy minden ezzel ellentétes érv „téves”. Az alkotmánybírák szerint annak megállapítása, hogy a büntetőbíróságok nem rendelkeznek hatáskörrel arra, hogy emberi jogi kérdésekkel foglalkozzanak az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos eljárásokban, „az európai jog, köztük az Emberi Jogok Európai Uniós Chartája végrehajtásának elmulasztásához vezetne, aminek következményei lehetnek az eljárásokra nézve”.
Az Edwina Grima bírónő által elnökölt fellebbviteli bíróság hétfőn hozott jogerős ítéletében erre az alkotmánybírósági ítéletre hivatkozott. A 73 oldalas ítéletben hivatkozott a keresett személy életkorára, egészségügyi problémáira és különleges státuszára, emlékeztetvén, hogy az érintett személy a román királyi család tagja, akit 2012-ben, többéves vita után elismertek a trón törvényes örökösének.
A romániai börtönökben uralkodó körülményekkel kapcsolatos európai és nemzetközi aggodalmak fényében – „különös tekintettel a Bukarest-Rahova börtönre, ahol több esetben is megsértették az emberi jogokat”, és ahol Pál hercehnek kellett volna a büntetését töltenie – a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy nem zárható ki az emberi jogok megsértésének „valós és személyes kockázata”. A bíróság ezért helyt adott a fellebbezésének, hatályon kívül helyezte a bírói döntést, és elrendelte Pál herceg szabadon bocsátását, megállapítva, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtása esetén fennállna annak valós kockázata, hogy embertelen és megalázó bánásmódnak vetik alá.
Nem hagyja annyiban Románia, hogy az illetékes máltai bíróság elutasította a Romániában korrupció miatt szabadságvesztésre ítélt Pál herceg kiadatását.
„Javasolni fogom Románia miniszterelnökének, hogy a kormány diplomáciai úton reagáljon az EU Bírósága határozatának ilyen égbekiáltó megsértésére” – szögezte le a miniszter, aki szerint a román állam minden kért garanciát megadott a börtönkörülményekre vonatkozóan, és emlékeztetett: az EU Bírósága kimondta, hogy az érintett hatóságok nem alkalmazhatnak magasabb szintű alapjogvédelmi normát, mint ami az uniós jogból és a Chartából következik.
Mint arról beszámoltunk,
Pál herceg három év és négy hónap letöltendő börtönbüntetést kapott egy romániai korrupciós ügyben, amelynek vádlottjai lefizették a visszaszolgáltatási hatóság tagjait.
Az ügy kiindulópontja a 75 éves Pál herceg, aki
A terület a román főváros északi részén fekszik, amely a legértékesebbnek számít az ingatlanpiacon. A herceg jogtalanul követelte vissza az ingatlanokat, visszaszolgáltatási kérelmére négy éven át nem kapott választ.
A román rendőrségtől kapott információk alapján sikerült elfogniuk a máltai hatóságoknak a nemzetközi körözés alatt álló Pál herceget – jelentette be hétfőn Benone Matei, a román rendőrség vezetője.
Ekkor felbérelte Remus Truicát, Adrian Năstase volt szociáldemokrata miniszterelnök tanácsadóját, hogy „intézkedjen”. Utóbbi bevonta Tal Silberstein és Benyamin Steinmetz izraeli üzletembereket, akik kenőpénzt fizettek a román restitúciós hatóság tagjainak, hogy Pál javára döntsenek.
Pál megkapta az ingatlanokat, amivel több mint 145 millió eurós kárt okoztak a román államnak. A vádirat szerint mindez 2006 és 2013 között történt. A 2020 decemberében hozott bírósági döntés – mellyel Truicát hét év szabadságvesztésre ítélték, a két izraeli üzletember 5–5 év börtönbüntetést kapott – érvénytelenítette a visszaszolgáltatást, és visszahelyezte a román állam tulajdonába az ingatlanokat.
A három év és négy hónap letöltendő börtönbüntetést kapó Pál herceget nem találta otthon a rendőrség, akkori értesülések szerint Portugáliába szökött. A hatóságok másfél évvel később bukkantak a nyomára Párizsban.
Megsebesült a román zsoldosokból álló, ukrán oldalon harcoló Getica harccsoport két katonája a frontvonalban egy orosz dróntámadásban.
Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
Izraeli légicsapás ért palesztinokat egy gázai egészségügyi központ közelében csütörtökön, tíz gyermek és hat felnőtt meghalt – közölték a helyi egészségügyi hatóságok, miközben a tűzszüneti tárgyalások elhúzódnak, és nem várható azonnali megállapodás.
A romániai mezőgazdasági termelők támogatása együtt jár az Ukrajnának nyújtott támogatással – közölte a román külügyminisztérium az ukrajnai mezőgazdasági termékek európai uniós importja kapcsán.
Donald Trump elnök csütörtökön az NBC-nek azt mondta, hogy megállapodást kötött a NATO-val arról, hogy az Egyesült Államok a szövetségen keresztül fegyvereket küld Ukrajnának, és hogy a NATO „száz százalékban” fizetni fogja ezeket a fegyvereket.
Nem bántalmazástól bekövetkezett tüdőembólia okozta az ukrán hadseregben szolgált Sebestyén József kárpátaljai magyar férfi halálát – közölte az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága csütörtökön a hivatalos Facebook-oldalán.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
szóljon hozzá!