Bírálta az ankarai kormány Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatát, amelyet az örmény népirtás 102. évfordulója alkalmából adott ki. A török külügyminisztérium szerint „téves információk és hamis definíciók" szerepelnek a közleményben.
2017. április 25., 14:522017. április 25., 14:52
2017. április 25., 16:062017. április 25., 16:06
Az amerikai elnök a 20. század egyik legnagyobb tömegeket érintő szörnyűségéről írt, és az örményekhez hasonlóan „Mec Jegernként\", azaz nagy sorscsapásként említette a történteket, de nem használta a népirtás kifejezést. Törökország legjelentősebb szövetségeseként az amerikai szövetségi kormányzat hivatalosan nem ismeri el népirtásnak az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságokat az Oszmán Birodalom végnapjaiban.
Az Egyesült Államok 50 tagállama közül 45 tekinti népirtásnak az örmények ellen elkövetett bűnöket. A török külügyminisztérium kedd hajnalban felszólította Donald Trumpot, hogy vonja vissza a történelmet egyoldalúan ábrázoló nyilatkozatát, és használjon olyan kifejezéseket, amelyek mindkét oldal fájdalmát figyelembe veszik.
Recep Tayyip Erdogan török elnök – aki május közepére tervezi első találkozását Trumppal – hétfőn tisztelettel adózott az Oszmán Birodalom minden örmény lakójának, aki az I. világháború nehéz feltételei között vesztette életét. Erdogan a törökök lehetséges felelősségét ugyan nem említette, de leszögezte, hogy Törökországban nem tűrik el az örmények kiközösítését.
A történteket 28 ország, az Európai Parlament és az Európa Tanács is népirtásnak tekinti. Az Oszmán Birodalomban az örményeket már a XIX. században ellenségnek tekintették, de azoknak a rémtetteknek a kezdete, amelyeket sokan népirtásnak tartanak, 1915. április 24-én volt, amikor Isztambulban őrizetbe vettek, majd kivégeztek mintegy 250 törökellenes, nacionalizmussal gyanúsított örmény vezetőt. 1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom hatóságai tömegesen legyilkolták az örmény lakosság egy részét.
A két év alatt és még utána is, 1922-ig legalább egymillió, örmény források szerint 1,5 millió örmény halt meg a deportálások, halálmenetek és tömeggyilkosságok során, százezrek kerestek menedéket külföldön. Április 24. az örmény holokausztnak is nevezett tömeggyilkosságok áldozatainak emléknapja. Törökország következetesen elutasítja, hogy az örmény lakosságot érintő eseményeket népirtásnak nevezzék.
Megkezdődött Ankarában Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő tárgyalása – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a helyszínről.
A Románia és Bulgária teljes jogú schengeni csatlakozásáról szóló döntés a magyar nemzeti érdekeket is szolgálja – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a csütörtöki döntést kommentálva.
Nehezen haladnak a koalíciós tárgyalások az Európa-párti kormány megalakítására készülő négy párt között, így már annak a lehetősége is felmerült, hogy sorsolással döntsék el, melyik minisztérium melyik párthoz kerül – legalábbis egyes sajtóértesül&
Hosszú évek várakozása után végre teljes körű bebocsátást nyer Románia a schengeni „elitklubba”: az EU belügyminiszterei csütörtöki, brüsszeli ülésükön rábólintottak a teljes körű román és bolgár csatlakozás
Szíriában az Aszad-rezsimet megdöntő iszlamista lázadók sikere nyomán egyre nagyobb annak a veszélye, hogy az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet is új erőre kap.
A Donyecki területen lévő Pokrovszk városában, a frontvonalban zajló harcok „kivételesen kemények”, és Ukrajna katonai vezetésétől „nem szokványos döntések” meghozatalát követelik meg – mondta Olekszandr Szirszkij főparancsnok szerdán.
Jóváhagyhatja csütörtöki brüsszeli ülésén Románia – és Bulgária – teljes körű Schengen-csatlakozását az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa. A két ország mintegy 15 éve vár bebocsátást a határellenőrzés nélküli övezetbe, ám a román és a bolgár állampolgárok.
A magyar EU-elnökség végén újabb erőfeszítéseket tettünk a béke érdekében – írta az X közösségi portálon Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán. Hozzátette: karácsonyi tűzszünetet javasolta, de az ukrán elnök visszautasította ezt.
Temesvár 1989 címmel nyílt kiállítás szerdán Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. A tárlat a 35 évvel ezelőtti romániai rendszerváltó események első lángjának, a temesvári forradalomnak állít emléket.
Orbán Viktor miniszterelnök telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerdán.
Látogatottsági adatok