Bírálta az ankarai kormány Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatát, amelyet az örmény népirtás 102. évfordulója alkalmából adott ki. A török külügyminisztérium szerint „téves információk és hamis definíciók" szerepelnek a közleményben.
2017. április 25., 14:522017. április 25., 14:52
2017. április 25., 16:062017. április 25., 16:06
Az amerikai elnök a 20. század egyik legnagyobb tömegeket érintő szörnyűségéről írt, és az örményekhez hasonlóan „Mec Jegernként\", azaz nagy sorscsapásként említette a történteket, de nem használta a népirtás kifejezést. Törökország legjelentősebb szövetségeseként az amerikai szövetségi kormányzat hivatalosan nem ismeri el népirtásnak az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságokat az Oszmán Birodalom végnapjaiban.
Az Egyesült Államok 50 tagállama közül 45 tekinti népirtásnak az örmények ellen elkövetett bűnöket. A török külügyminisztérium kedd hajnalban felszólította Donald Trumpot, hogy vonja vissza a történelmet egyoldalúan ábrázoló nyilatkozatát, és használjon olyan kifejezéseket, amelyek mindkét oldal fájdalmát figyelembe veszik.
Recep Tayyip Erdogan török elnök – aki május közepére tervezi első találkozását Trumppal – hétfőn tisztelettel adózott az Oszmán Birodalom minden örmény lakójának, aki az I. világháború nehéz feltételei között vesztette életét. Erdogan a törökök lehetséges felelősségét ugyan nem említette, de leszögezte, hogy Törökországban nem tűrik el az örmények kiközösítését.
A történteket 28 ország, az Európai Parlament és az Európa Tanács is népirtásnak tekinti. Az Oszmán Birodalomban az örményeket már a XIX. században ellenségnek tekintették, de azoknak a rémtetteknek a kezdete, amelyeket sokan népirtásnak tartanak, 1915. április 24-én volt, amikor Isztambulban őrizetbe vettek, majd kivégeztek mintegy 250 törökellenes, nacionalizmussal gyanúsított örmény vezetőt. 1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom hatóságai tömegesen legyilkolták az örmény lakosság egy részét.
A két év alatt és még utána is, 1922-ig legalább egymillió, örmény források szerint 1,5 millió örmény halt meg a deportálások, halálmenetek és tömeggyilkosságok során, százezrek kerestek menedéket külföldön. Április 24. az örmény holokausztnak is nevezett tömeggyilkosságok áldozatainak emléknapja. Törökország következetesen elutasítja, hogy az örmény lakosságot érintő eseményeket népirtásnak nevezzék.
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
Ukrajna a jövő héten arra kéri az EU-t, hogy fontolja meg a Moszkva elszigetelésére irányuló újabb nagyszabású lépéseket, beleértve az orosz vagyon lefoglalását és az orosz olaj egyes vásárlóival szembeni szankciók bevezetését.
A washingtoni zsidó múzeum előtt meggyilkolták az izraeli nagykövetség két alkalmazottját helyi idő szerint szerda késő este, a feltételezések szerint antiszemita indítékból – közölték az amerikai főváros hatóságai.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint Izrael „valószínűleg” megölte Mohammed Szinvárt, a Hamász de facto vezetőjét Gázában.
A csángómagyar közösség helyzetéről szerveztek konferenciát szerdán a magyar Országházban. Felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kövér László, az Országgyűlés elnöke, akik szerint a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.
A Hollandiában betiltott Hardliners motorosbanda tagjai bérelték fel az asseni Drents Múzeumban kiállított dák műkincsek elrablóit – számolt be szerdán alvilági és rendőrségi információkra hivatkozva az RTL Nieuws.
A magyar kormány jól tette, hogy nem avatkozott bele a romániai elnökválasztási folyamatba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Az Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileuma alkalmából Partium-napot rendezett a Partiumi Keresztény Egyetem május 19-én a budapesti akadémiai székházban, hogy bemutassa a régió tudományos és kulturális sokszínűségét.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok az izraeli Vaskupola mintájára rakétavédelmi rendszert épít, amelyet Aranykupolának nevezett el.
Az Ukrán Nemzeti Gárda megerősítette, hogy hat katona meghalt, tízen pedig megsebesültek egy Szumi megyei lőtér ellen május 20-án végrehajtott légicsapásban, az ügyben belső vizsgálatot indítottak.