Fotó: Pixabay.com
A koronavírus-járvány okozta társadalmi egyenlőtlenségek mélyülése, a faji, vallási, illetve szexuális kisebbségek elleni gyűlölet, valamint a terrorizmussal szembeni küzdelem jelentették a legfőbb kihívást Európa számára tavaly – közölte az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága (ECRI) csütörtökön közzétett, 2020-as adatokra támaszkodó éves jelentésében.
2021. március 18., 14:272021. március 18., 14:27
2021. március 18., 14:302021. március 18., 14:30
A strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló Európa Tanács szakértői a március 21-én esedékes, a faji megkülönböztetés ellen meghirdetett nemzetközi nap alkalmából készített jelentésükben kiemelték, a koronavírus-járvány okozta válság negatív hatást gyakorolt az emberi jogok érvényesülésére Európában. A járvány eredetével kapcsolatos összeesküvés-elméletek mindenekelőtt az ázsiai származású emberek megbélyegzésével, valamint antiszemita gyűlöletkeltéssel jártak.
Kiemelték: a távoktatás sok roma gyermeket zárt ki az iskolai részvételből az internethez és a számítógéphez való hozzáférés hiánya miatt. Az Európában illegálisan tartózkodó migránsok és menedékkérők különös nehézségekkel küzdöttek, ugyanis társadalombiztosítás hiányában nem tudták igénybe venni az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat, ami növelte kitettségüket a koronavírus-fertőzésnek.
Fokozott erőszakkal és elutasítással szembesültek a szexuális kisebbségekhez tartozók közül azok, akiknek a rendkívüli intézkedések vagy anyagi helyzetük miatt vissza kellett költözniük elutasító családjukhoz. A kijárási tilalom idején nőtt, egyes esetekben megháromszorozódott a számukra fenntartott segélyhívó központok felkeresése – közölték. A szakértők kiemelték, hogy
A 2020-as évet a korábbiakhoz hasonló mértékben jellemezte a rasszizmus, az antiszemitizmus és az iszlám vallásúakkal szembeni, úgynevezett iszlamofóbia. Az év folyamán kibontakozott Black Lives Matter (Fekete életek is számítanak/BLM) mozgalom feltárta, hogy a faji megkülönböztetésen alapuló rendőri visszaélések továbbra is jelentős mértékben érintik a kiszolgáltatott csoportokat, illetve megerősítette az intézményi rasszizmusnak nevezett aggályokat Európában. A rasszizmus rejtett vagy nyílt, az állami és magánszektorban való megjelenése rontotta az általános bizalmat társadalmi szinten és a bűnüldözésben egyaránt – emelték ki.
A korábbi évekhez hasonlóan tavaly sem csillapodott az európai zsidóság ellen érzett gyűlölet, a zsidóknak továbbra is erőszakkal, fenyegetésekkel kell szembenézniük – írták. A jelentéstevők emellett aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a Párizsban, Nizzában, Bécsben és máshol elkövetett terrortámadások további gyűlöletet szíthatnak, és kirekesztést eredményezhetnek a muszlimokkal szemben. A muszlimellenes rasszizmus az integrációs és befogadásra fókuszáló erőfeszítések meghiúsulásának kockázatával jár, és tovább radikalizálhatja a fiatal muzulmánokat Európában – figyelmeztetett a szakértői bizottság.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
szóljon hozzá!