Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A rendszerváltás óta eltelt 32 évből a legnehezebbnek ítélte a 2022-es évet Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban.
2023. február 18., 17:502023. február 18., 17:50
2023. február 18., 18:562023. február 18., 18:56
A kormányfő azt mondta, a koronavírus-járvány után a világ nem a helyes útra tért vissza, hanem átlépett a háború éveibe. Minden megváltozott a politikában és a gazdaságban is, a világ határozottan a vadnyugat felé vette az irányt – jelentette ki. Orbán Viktor szerint valójában 2020 márciusa óta, vagyis lassan három éve folyamatos nyomás alatt éljük az életünket, és ebből könnyen lehet négy, de akár öt év is.
„Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta; a lassan már állandósult migráció mellett két új ellenség, veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció” – szögezte le Orbán Viktor. A kormányfő közölte: ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad, az orosz–ukrán háborúból ki kell maradni.
Ugyanakkor felvetette, hogy helyes-e, erkölcsileg rendben lévő-e kimaradnunk a háborúból. „Helyes, sőt egyedül ez a helyes” – jelentette ki Orbán Viktor. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban elmondta azt is, hogy életeket csak tűzszünettel és azonnali béketárgyalásokkal lehet megmenteni. A kormányfő szerint a magyarok békepárti és a többiek háborúpárti álláspontja a különbségeket hozza felszínre, elhomályosodik az a tény, hogy a stratégiai célok tekintetében teljes egyetértésben vagyunk: azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna.
Kijelentette: „ez az ő háborújuk, és nem a miénk”. A miniszterelnök közölte, Magyarország elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez, hogy a külső támadással szemben harcoljon, de szerinte semmilyen szempontból, erkölcsi szempontból sem lenne helyes, ha Ukrajna érdekeit Magyarország érdekei elé helyeznénk.
Úgy vélekedett, nem kell attól félni, hogy Oroszország Magyarország biztonságát fenyegeti, szerinte az a megállapítás sem életszerű, hogy Moszkva Európa biztonságát fenyegeti. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Európa a háborúba sodródás perceit éli, vékony pallón egyensúlyoz, sőt valójában már közvetett háborúban áll Oroszországgal. „A háborúpártiak szerint a békét Oroszország legyőzésével lehet elérni, szerintünk pedig azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal” – hangsúlyozta. Hozzátette, Budapest javaslata mellett van egy további súlyos érv: életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni.
A kormányfő leszögezte: a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára, túlságosan a nyugati világ keleti szélén vagyunk ahhoz, hogy lemondhassunk róla. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a NATO védelmi szövetség, és nem háborús szövetség, háborús koalíció. „A NATO-tagság a közös védekezésen túl semmilyen kötelességet nem jelent, és a tagállamok nem is várhatják el egymástól, hogy valamiféle közös hadicél érdekében együtt támadjanak meg egy harmadik országot” – mondta. Úgy fogalmazott, „brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de a magyarok már adták”. „Miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, leváltják a magyar vezetőket az iskoláink éléről, sokan halnak hősi halált a frontvonalban. A kárpátaljai magyar kisebbség nem ezt érdemli. Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban” – szögezte le a miniszterelnök.
A miniszterelnök kiemelte: a szankciók négyezer milliárd forintot (1 lej 78 forint) vettek ki a magyarok zsebéből 2022-ben. Ennyivel többet költöttek a magyar vállalatok, az állam és a családok a szankciók miatt csak energiára Magyarországon. „Ezt az összeget a vállalatok költhették volna béremelésekre, az állam adócsökkentésre vagy családtámogatásra, a családok pedig lakásvásárlásra vagy a gyermekeikre” – tette hozzá. Azt is mondta: Brüsszelből segítség helyett csak újabb szankciók jönnek.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Magyarország nem adja fel a békepárti álláspontját, ahogyan nem adja fel az energiaegyüttműködését sem Oroszországgal még akkor sem, ha az ukrajnai háború a reméltnél jobban elhúzódik – közölte Szijjártó Péter.
Továbbra is Oroszország jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az euroatlanti biztonságra nézve – vélekedett a lengyel, a román és a litván elnök közös közleményben hétfőn.
Az ukrajnai válságról beszélt telefonon Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter – közölte az orosz diplomáciai tárca vasárnap éjjel.
Az izraeli hadsereg (IDF) vasárnap délután közleményben utasította vissza a „rafahi mészárlásról” szóló vádakat, szerinte nem történt lövöldözés, a Hamász hazugságokat terjeszt, és a lakosságot veszélyezteti.
2 hozzászólás