– nyilatkozta a G4media hírportál szerint a több ezer büntetést megfellebbező ügyvédnő, aki bíróság elé vitte ezt az ügyet.

Kedden közzétett ítéletében az EJEB elismeri, hogy a korábban a felperesre kiszabott 500 frank értékű pénzbírság – amely végül fizetésképtelenség miatt ötnapos börtönbüntetéssé változtattak – nem arányos intézkedés sem a szervezett bűnözés, sem a járókelőket és a boltok tulajdonosait védő jogszabályok szempontjából nézve.

Nyilvánvaló sebezhetőség

A roma közösség említett tagja, aki 1992-ben született, analfabéta, munkanélküli és nélkülöz mindenféle szociális támogatást, 2011-ben pedig adománykéréshez folyamodott Genf utcáin. A nyílt utcán való koldulást büntető jogszabály értelmében azonban igen hamar megbírságolták. A felszólítások alapján, amelyek az összegyűjtött pénzösszeg benyújtására kötelezték, további nyolc pénzbírságot kapott, egyenként 100 frank értékben, a rendőrség pedig kétszer is előállította. A bírságok miatt a kolduló nő bírósághoz fordult, amely ítélete szerint a felperes 500 frankos pénzbírságot kapott, valamint a koldulásból szerzett összeg címén 16,75 frankot elkoboztak tőle. Az alapfokú ítéletet a szövetségi bíróság 2014-ben jóváhagyta.

Az EJEB azonban helyteleníti az ítéletet, mondván:

A nőt ugyanis olyan körülmények közt elkövetett tettek miatt büntették meg, amelyek ismeretében „a túlélés érdekében nem volt más választása”.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy véli, hogy a felperesre mért büntetés sérti őt emberi méltóságában és áthágta a magánélet tiszteletben tartásának alapvető emberi jogát. Egy demokratikus társadalomban, ahol a jogai védve vannak, hasonló helyzet nem jöhetett volna létre. A strasbourgi bíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy semmiféle közérdek nem követelte meg a szabadságvesztés büntetésének kiszabását egy ki nem fizetett pénzbírság esetében.

Túlságosan általános ítélethozatal

A határozat bírálja a genfi büntető törvénykönyv koldulást elítélő, bírságot előíró passzusait, és nem ért egyet a szövetségi bíróság indoklásával, miszerint egy enyhébb pénzbüntetés hiábavaló lett volna. Az EJEB továbbá kiemeli, hogy az Európa Tanács tagjainak többsége árnyaltabban vélekedik ebben a tekintetben.

és megköveteli, hogy a felhatalmazott bíróságok, figyelembe véve a felek érdekeit, a lehető legkomolyabban járjanak el ilyen ügyekben” – közölte az EJEB.

Svájc, amelyet a strasbourgi bíróság 922 eurós erkölcsi kártérítés kifizetésére ítélt, még kérelmezheti, hogy az ügyet felterjesszék az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája elé. Dina Bazarbachi azonban nagyon bizakodó, mondván:

Az egyetlen, amit sajnál, hogy Doris Leuenberger ügyvéd, aki támogatta őt ebben a küzdelemben, nem lesz jelen, hogy osztozhasson ebben az „örömben”.