EP-frakciók: elégtelen a külföldi EU-állampolgárok jogaira tett brit javaslat

Az Európai Parlament (EP) legnagyobb frakciói elégtelennek tartják azokat a javaslatokat, amelyeket a brit kormány dolgozott ki a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak érvényesítésére a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra.

MTI

2017. július 10., 11:482017. július 10., 11:48

A hétfői brit sajtóban széles körben idézett, éles hangvételű állásfoglalás - amelyet aláírt Guy Verhofstadt, az EP Brexit-ügyi főtárgyalója is - „elfuseráltnak” nevezi a június végén közzétett brit javaslatcsomagot, és kilátásba helyezi bármiféle olyan megállapodás vétóját, amely a jelenleginél kevésbé kedvezményes elbánásban részesítené a külföldi EU-tagállamok Nagy-Britanniában élő állampolgárait.

Az állásfoglalást kiadó EP-frakciók szerint

az Európai Parlament nem fog jóváhagyni olyan megállapodást, amely visszamenőleges hatállyal fosztaná meg a külföldi EU-polgárokat megszerzett jogosultságaiktól.

A felhívás szerint a brit kormány javaslatcsomagja jelenlegi formájában nem biztosítaná az uniós polgároknak például a részvételi jogot a brit helyhatósági választásokon, bürokratikus akadályokat emelne megszerzett jogaik további érvényesítése elé, és nem egyértelmű az sem, hogy milyen jogosultságok illetnék meg a brit EU-tagság megszűnése után születendő gyermekeiket.

Galéria

Verhofstadt a BBC rádió hétfői politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette:

a brit kormánynak a külföldi EU-állampolgárok jelenlegi jogosultságait kell a jövőben is garantálnia,

ahelyett, hogy „valamiféle új státust találna ki számukra”.

Az EP Brexit-ügyi tárgyalója arra utalt, hogy a brit kormány június 26-án ismertetett átfogó javaslatcsomagja alapján „letelepedett” státust kapnának azok a külföldi EU-állampolgárok, akik egy később meghatározandó határnapig legalább öt éve folyamatosan Nagy-Britanniában élnek. E jogi státus megalkotásáról a brit parlament hozna külön törvényt.

Verhofstadt szerint azonban e javaslat másodosztályú állampolgárokká tenné a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-polgárokat,

és a felhívást aláíró EP-frakciók nem is értik, hogy miért kell a jelenlegi jogosultságokat szűkíteni. A volt belga miniszterelnök, az Európai Parlament liberális frakciójának jelenlegi vezetője a BBC-interjúban kijelentette: a Brexit-tárgyalássorozat végén az Európai Parlament „mond majd igent vagy nemet” a brit kilépés feltételeiről szóló megállapodásra, de

Idézet
már most kijelenthetem, hogy nem fogunk igent mondani, ha a (Nagy-Britanniában élő) európai állampolgárok jogosultságai csorbulnak”.

A brit kormány 22 oldalas javaslatcsomagja szerint azokat, akik a később kijelölendő határnapig már öt évet életvitelszerűen eltöltöttek Nagy-Britanniában, a „letelepedett” státus alapján ugyanolyan jogosultságok illetnék meg az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat.

Galéria

Azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a határnap után érkeznek tartós letelepedés céljából Nagy-Britanniába, szintén maradhatnának legalább átmeneti ideig,

és személyes körülményeiktől függően később ők is jogosulttá válhatnak az állandó letelepedésre, de az e csoportba tartozók már nem számíthatnak arra, hogy garantáltan megkapják a letelepült státust és az azzal járó jogosultságokat.

Nagy-Britanniában becslések szerint 3,2 millió külföldi EU-állampolgár, a külföldi uniós országokban 1,2 millió brit állampolgár él.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. szeptember 22., vasárnap

Ez már majdnem háború: Izrael számos légicsapást hajtott végre Libanonban, a Hezbollah rakétákkal válaszolt

Több mint száz lövedékből álló rakétazáport zúdított éjszaka Izraelre a libanoni síita Hezbollah – jelentette a katonai rádió Izraelben vasárnap reggel.

Ez már majdnem háború: Izrael számos légicsapást hajtott végre Libanonban, a Hezbollah rakétákkal válaszolt
2024. szeptember 21., szombat

Szili Katalin: az EU-nak „fel kell vállalnia” a nemzeti kisebbségek ügyét

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szerint az Európai Uniónak mint politikai és értékközösségnek „fel kell vállalnia” a nemzeti kisebbségek ügyét.

Szili Katalin: az EU-nak „fel kell vállalnia” a nemzeti kisebbségek ügyét
2024. szeptember 21., szombat

Legalább három embert megöltek az orosz rakéták Ukrajnában – Több mint száz ukrán drón lelövéséről adtak hírt az oroszok

Legalább három ember meghalt és további három megsebesült a dél-ukrajnai Krivij Rih város ellen az éjszaka folyamán Iszkander-M rakétákkal és irányított rakétákkal intézett orosz támadásokban – közölték a helyi hatóságok.

Legalább három embert megöltek az orosz rakéták Ukrajnában – Több mint száz ukrán drón lelövéséről adtak hírt az oroszok
2024. szeptember 21., szombat

Lavrov szerint Oroszország nem akar atomháborút, sem további eszkalációt

Oroszország nem akar atomháborút, s nem tartja helyénvalónak az arról szóló vitákat, hogy „mikor kell megnyomni a piros gombot” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Sky News Arabia televíziónak adott interjújában.

Lavrov szerint Oroszország nem akar atomháborút, sem további eszkalációt
2024. szeptember 21., szombat

„Kommunikációs hiányossággal” indokolják, hogy megtörténhetett a Trump elleni első merényletkísérlet

A hatóságok közötti kommunikációs hiányosságokat állapított meg az amerikai Titkos Szolgálat belső vizsgálata a Donald Trump elleni első merényletkísérlet idején, ami lassította a beavatkozást – erről számolt be a szervezet megbízott igazgatója pénteken.

„Kommunikációs hiányossággal” indokolják, hogy megtörténhetett a Trump elleni első merényletkísérlet
2024. szeptember 21., szombat

Sikerült végezni a Hezbollah egyik parancsnokával, akinek hétmillió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére

A libanoni főváros, Bejrút ellen pénteken végrehajtott izraeli légicsapásban meghalt a Hezbollah egyik vezető katonai parancsnoka, Ibrahim Akil.

Sikerült végezni a Hezbollah egyik parancsnokával, akinek hétmillió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére
2024. szeptember 20., péntek

Az EU 35 milliárd eurós hitelt javasol Ukrajnának költségvetési szükségleteinek támogatására

Az Európai Bizottság 35 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) hitelt javasol Ukrajnának az EU és a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) által felajánlott, 45 milliárd euróig terjedő összegű pénzügyi támogatáshoz uniós hozzájárulásként.

Az EU 35 milliárd eurós hitelt javasol Ukrajnának költségvetési szükségleteinek támogatására
2024. szeptember 20., péntek

Odesszára mért rakétacsapást az orosz hadsereg

Rakétacsapást mért Oroszország pénteken a dél-ukrajnai Odesszára, az eddigi adatok szerint négyen sebesültek meg, károk keletkeztek a kikötői infrastruktúrában és kereskedelmi hajóban.

Odesszára mért rakétacsapást az orosz hadsereg
2024. szeptember 20., péntek

A belga börtönök túlzsúfoltsága miatt szabadon bocsátottak több mint száz fogvatartottat

A büntetésvégrehajtási intézmények túlzsúfoltsága miatt 139 fogvatartott szabadult idő előtt a belgiumi börtönökből ezen a héten – írta pénteken az VRT belga hírportál.

A belga börtönök túlzsúfoltsága miatt szabadon bocsátottak több mint száz fogvatartottat
2024. szeptember 20., péntek

Kijevbe érkezett von der Leyen, Ukrajna téli felkészítéséről és támogatásáról tárgyal Zelenszkijjel

Kijevbe érkezett pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy Volodimir Zelenszkij elnökkel és más ukrán illetékesekkel az ország téli felkészítéséről, valamint védelmi és pénzügyi kérdésekről tárgyaljon.

Kijevbe érkezett von der Leyen, Ukrajna téli felkészítéséről és támogatásáról tárgyal Zelenszkijjel