Tüntetők osztogatnak virágot, ölelkeznek a rendőrség különleges alakulatának tagjaival Minszkben
Fotó: Twitter
Forrong Fehéroroszország, vasárnap az egykori szovjet tagköztársaság történetének legnagyobb tüntetése zajlott Minszkben. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint Aljakszandr Lukasenka elnök körül fogy a levegő, az ellenzék nem akar tárgyalni vele a politikai megoldásról, így elszakadhat nála a cérna, ami nagy eséllyel a rendszer összeomlását eredményezi.
2020. augusztus 17., 19:502020. augusztus 17., 19:50
2020. augusztus 17., 19:522020. augusztus 17., 19:52
Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető Litvániából közzétett videóüzenetében hétfőn kijelentette: készen áll, hogy vállalja a felelősséget, és vezesse Fehéroroszországot. Felszólította a rendvédelmi és a fegyveres erők tagjait, hogy álljanak át, és bocsánatot ígért eddig elkövetett bűneikért.
Vasárnap kormánypárti és ellenzéki tüntetés is volt Minszkben. Előbbin ezrek, utóbbin tízezrek, egyes becslések szerint kétszázezren vettek részt. Az ellenzéki tömegmegmozdulás Fehéroroszország posztszovjet történetének legjelentősebb ilyen tiltakozása volt.
Közben állami üzemekben hirdettek munkabeszüntetést a dolgozók, s sztrájkolni kezdtek a közszolgálati televízió munkatársai.
Stier Gábortól, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztőjétől azt kérdeztük, mit látunk Belaruszban. Forradalmat, ellenzéki tüntetéseket, az elégedetlenek spontán demonstrációit?
– válaszolta a Fehéroroszországot jól ismerő magyarországi újságíró.
Mint mondta, nem is úgynevezett színes forradalommal állunk szemben. „Ennél ez a rendszer kompaktabb, a belarusz ellenzék pedig szervezetlenebb, gyengébb. Pedig van külső beavatkozás. Mindenekelőtt a lengyel soft power nyilvánul meg látványosan. Az akciók szervezésében a legfontosabb szerepet a spontán kitörő elégedetlenséget a hatalomellenes mederbe „terelő” NEXTA, valamint NEXTA Live nevű Telegram-csatornák játsszák. Ezek mögött két, a lengyelek által finanszírozott Belsat tévécsatornának, valamint az amerikai támogatottságú Szabadság Rádiónak dolgozó, Varsóban élő belarusz fiatal áll, rajtuk azonban már láthatóan túlnőtt a csatorna funkciója” – hangsúlyozta Stier Gábor. Hozzátette:
„Figyelemre méltó egyébként, hogy míg a Kreml hallgat, és azért egyre inkább az elnök mellé áll, addig az orosz sajtó úgy támadja Lukasenkát, mint a nyugati” – emelte ki a külpolitikai szakújságíró.
A tüntetők szerint Aljakszandr Lukasenka elnök egyszerűen elcsalta az egy héttel korábban tartott elnökválasztást
Fotó: Államelnöki Hivatal
Stier Gábor szerint az történt, hogy az egy ideje érlelődő elégedetlenség kirobbant a logisztikai szempontból minimum külföldről megtámogatott ellenzék segítségével.
„Az ellenzék készült minderre, és a hatalom az átlagosnál nagyobb, közel 30 százalékos csalással ennek csak alájátszott. Lukasenka alábecsülte az elfáradásból (26 év), a posztszovjet térségben irigylésre méltó szociális rendszer gyengüléséből adódó, a városi középosztály megjelenésével, a generációs feszültségek éleződésével növekvő elégedetlenséget, sokat hibázott, és ez most visszaüt.
– vélekedik Stier.
Lukasenkát Európa utolsó diktátoraként szokták emlegetni. Adja magát a kérdés: diktatúra van-e Belaruszban? A főszerkesztő szerint az Európa utolsó diktatúrája szlogen megragadt a sajtóban, ám ez mutatja azt is, hogy az európai média általános tudása megragadt egy nagyjából 15 évvel ezelőtti szinten. „Belarusz azóta sokat változott. Ez nem klasszikus diktatúra. Maximum puha diktatúrának nevezném, olyannak, mint a késői Kádár-rendszer. De tolódik a diktatúra felé, ha egyre inkább csak az erőszakszervezetekre támaszkodhat” – nyomatékosította az újságíró.
Azzal kapcsolatban, hogy mi várható az elkövetkező hónapokban,
„A politikai átmenet megkezdése, a reformok már most megkéstek – ez az egyik oka annak, hogy idáig fajulhattak az események –, de immár halaszthatatlanok. Addig azonban meg kell kezdeni a politikai konszolidációt, a párbeszédet. Ha ez elhúzódik, akkor repedések jelenhetnek meg a hatalmi eliten belül is. Egyelőre a helyzet sérülésekkel, de kezelhető a rendszer érezhető átalakításával – a nyugatos szárny vezetőjének tartott Makej külügyminiszter miniszterelnökké kinevezésével, az alkotmányreform, az átmenet megkezdésével – lehetősége lehet Lukasenkának arra, hogy rendezetten lépjen majd le a színről” – hangsúlyozta a főszerkesztő.
Szerinte a másik forgatókönyv az összeomlás, amely egyúttal az ukrajnaihoz hasonló marginalizálódással járhat. „Lukasenka körül egyre fogy a levegő, az ellenzék nem akar tárgyalni vele a politikai megoldásról, így elszakadhat nála a cérna, ami nagy eséllyel a rendszer összeomlását hozza. Ebben a helyzetben sok múlik Moszkva magatartásán” – szögezte le Stier Gábor.
Rendkívüli uniós egyeztetés
Az uniós tagállamok vezetői szerda délelőtt rendkívüli tanácskozást tartanak a fehérorosz válsággal kapcsolatban – jelentette be a Twitteren Charles Michel, a 27 EU-ország állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke. Michel üzenetében hangsúlyozta: a fehéroroszoknak joguk van ahhoz, hogy jövőjükről döntsenek, és szabadon válasszák meg vezetőjüket. Hozzátette: a tüntetők elleni kegyetlenkedések megengedhetetlenek. A vezetők videókonferencia keretében tárgyalnak a Fehéroroszországban egyre súlyosbodó helyzettel kapcsolatban azután, hogy Moszkva vasárnap bejelentette, hogy kész katonai segítséget nyújtani Fehéroroszországnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna ellentámadást indított a dél-orosz határ menti Kurszk térségében, és arra figyelmeztetett, hogy Oroszország „azt kapja, amit megérdemel”.
Alexander Van der Bellen osztrák államfő bejelentette, hogy hétfőn fogadja Herbert Kicklt, a jobboldali FPÖ elnökét, miután a választásokon legtöbb szavazatot szerző párt megkerülésével tartott koalíciós tárgyalások zátonyra futottak.
Bejelentette lemondását a kancellári tisztségről és az ÖVP elnökségéről is Karl Nehammer, miután az Osztrák Szociáldemokrata Párttal is kudarcba fulladtak a kormányalakítási tárgyalások.
A bolgár hatóságok január 8-ától újraindítják a teljes felújítási munkálatokat a Giurgiu és Rusze közötti Duna-híd bulgáriai oldalán – tájékoztatott közleményében a román külügyminisztérium.
Száztizenhat éves korában elhunyt a világ legidősebb emberének tartott japán Itoka Tomikó. Az asszony haláláról az NHK japán közszolgálati televízió adott hírt szombaton.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) helyi idő szerint pénteken közölte, öngyilkosságként kezeli a Las Vegas-i Trump-szállodánál január 1-én történt robbanás ügyét, amelyben az amerikai különleges erők egyik tagja felrobbantotta magát egy elektromos autóban.
A Marcin Romanowskinak Magyarországon nyújtott menedékjog miatt nem kívánatos a varsói magyar nagykövet jelenléte az Európai Unió Tanácsában betöltött lengyel elnökség megnyitóján – jelentette ki Magdalena Sobkowiak-Czarnecka lengyel miniszterhelyettes.
A dél-koreai hatóságok pénteken hiába próbálták letartóztatni szöuli rezidenciáján a december 3-án a hadiállapot bevezetésére tett sikertelen kísérlete miatt felfüggesztett elnököt, Jun Szogjolt, az őrizetbe vételt az elnöki testőrség megakadályozta.
A szlovák kormánykoalíció megvitatja az Ukrajnával szembeni megtorló intézkedéseket, miután az leállította az orosz gáz szállítását a területén keresztül Szlovákiába – közölte Robert Fico szlovák miniszter
Donald Trump meghatározó lehet a háború befejezésében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás