Elérhetővé vált a második világháborús katonahősök adatbázisának honlapja

Németh Szilárd, a HM parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: „történelmi múltunk ismerete és feldolgozása elengedhetetlen a nemzet sikeres jövőjének megteremtéséhez. A múlt hősei példát, iránymutatást adnak a ma hőseinek, a Magyar Honvédség katonáinak; és mindannyiunknak”.

Emlékeztetett: a Hadtörténeti Intézet és Múzeum által 2012-ben indított Katonahősök Emlékezete Program a csaknem két évszázad hősi halott, megsebesült, hadifogságba esett, békeidőben, szolgálatteljesítés közben, békefenntartó műveletek során életüket vesztett, magyar honosságú katonák nevét és a hozzá kapcsolódó információkat rendszerezve, adatbázisban teszi elérhetővé (és ezáltal kutathatóvá) a nagyközönség számára.

A program eredményeként 2019-ben mutatták be az első világháborús, mintegy másfél millió magyar honosságú katonára vonatkozó, feldolgozott adatsort.

Tavaly októberben, az 1956-os forradalom és szabadságharc során elhunyt katonák adatbázisa is online felületet kapott a 65. évforduló alkalmából. A második világháborúhoz kapcsolódva pedig már 2017-ben elkészült a www.katonakagulagon.hu is, amely a hadifogolytáborokban meghalt mintegy 66 ezer magyar katona adatai tartalmazza – ismertette az államtitkár.

Németh Szilárd kiemelte: a most elkészült második világháborús adatállomány értékét és jelentőséget az adja, hogy ezen régóta ismert veszteségek közül 241 087 esetnek már a pontosabb körülményei is megismerhetővé váltak.

Mindez azért is fontos, mert a háború veszteségei szinte minden magyar családot érintettek és az ehhez kapcsolódó emlékek és történetek sok esetben még mindig feldolgozásra várnak.

Az államtitkár hazafias kötelezettségnek nevezte, hogy felkutassák, megnevezzék a katonahősöket, kapják meg méltó helyüket a magyar történelemben és állítsák őket példaként a jövő nemzedékeinek.

Emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök Ruszin-Szendi Romulusznak a Magyar Honvédség parancsnokává történő kinevezésekor feladatul szabta, hogy a hadsereg integritásának, fegyelmezett belső rendjének és a magyar katona eszményének megőrzése mellett,

a Magyar Honvédséget illessze be a társadalomba, fiatalok tízezreit nyerje meg és készítse fel a haza védelmére és a katonaeszmények tiszteletére.

Németh Szilárd azt mondta: meggyőződése, hogy ennek „a kormányfői parancsnak” a végrehajtása a katonai emlékezetpolitikánál kezdődik. Úgy fogalmazott: „büszkén tisztelgünk és kegyelettel, méltó módon emlékezünk a magyar katonahősökre”, köszönetét fejezve ki a Hadtörténeti Intézet és Múzeum dolgozóinak.

„Hajrá magyar honvédek!” – zárta beszédét Németh Szilárd, aki ezt követően ki is próbálta a honlapot, rákeresett a második világháborúban meghalt nagybátyja, Németh Mihály adataira. Kovács Vilmos, a múzeum parancsnoka az mondta:

hivatali és erkölcsi kötelességüknek tesznek eleget azzal, hogy a Magyar Honvédség történetének veszteségeit tudományos igényességgel feldolgozzák és bemutatják.

A társadalomnak, a családoknak tartoznak azzal, hogy megismertessék, a katonáik, a rokonok milyen áldozatokat hoztak a hazáért. A parancsnok bejelentette, hogy a tervek szerint 2023-ra, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójára elkészül az 1848/49-es szabadságharc, a Magyar Néphadsereg, valamint az 1991 utáni Magyar Honvédség elesett hős katonáinak adatbázisa is.

Valamennyi elkészült és készülő adatbázis elérhető, illetve elérhető lesz a katonahoseink.militaria.hu oldalon – mondta Kovács Vilmos. Ravasz István, a múzeum történésze részletesen is bemutatta a második világháborús veszteségi adatbázist.

Elmondta: az „elesett” és a „sebesült” kifejezések konkrétan a harc közben történteket jelölik,

míg a „meghalt” és a „sérült” a háborúval összefüggésben, de nem harc közben történteket jelzik. A 10-jegyű azonossági szám első négy számjegye anyakönyvi kerületet jelöl, így abból is következtetni lehet a katona születési helyére – ismertette.

A most elérhetővé tett veszteségi adatsorok három fő forrásból származnak: a HM 22., majd 1945-től 8. osztályának veszteségi dokumentumai alapján készült lajstromból, a HM jogi főosztályának katonakereséssel kapcsolatos irataiból, valamint a kórházi halotti anyakönyvekből.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy 1944 őszétől a Magyar Királyi Honvédség veszteségi nyilvántartó rendszere fokozatosan megszűnt,

így több hónapnyi veszteségi esetről alig maradtak adatok. Ravasz István kitért arra is, hogy az adatbázisok – köztük a hadisir.hu is – kiegészítik egymást, így azokat együtt érdemes nézni. Ahogy eddig, ezentúl is számítanak a rokonok, hozzátartozók segítségére, hogy hiteles, korabeli dokumentumaik segítségével pontosíthassák az adatokat.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum háttéranyagában azt írták: a második világháborúban (a jelenlegi ismeretek szerint) a hősi halált halt magyar katonák száma mintegy 120 ezer és 140 ezer között lehet,

a hadifogságban elhunyt katonákkal együtt több mint 200 ezer.

A sebesülteké, akik többé már nem harcolhattak, 90 ezer és 100 ezer között lehetett, míg az eltűnteké 120 ezer és 130 ezer közé tehető. A hadifogságba esettek száma – beleértve a keleti és a nyugati hadifogságot – hozzávetőlegesen 500 ezer és 700 ezer között volt.