majd a belgrádi körzeti bíróság háborús bűnök ügyében ítélkező tanácsának vizsgálóbírája elé vezették”, összhangban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésről szóló törvény előírásaival. A megváltozott külsejű, hosszú, fehér szakállt viselő Karadzsicsot Szerbiában fogták el, a szerb kormányhoz közel álló források pedig egyenesen Belgrádot nevezték meg az elfogás helyszíneként.
Szerb kormányforrások szerint Karadzsicsot egy külföldi titkosszolgálattól kapott értesülés alapján hetek óta követték. Elfogásakor nem tanúsított ellenállást. Az éjszaka folyamán a szökevényt kihallgatta a háborús perekben eljáró belgrádi különbíróság vizsgálóbírója, Milan Dilparics. A vádlott ügyvédje, Szvetozar Vujacsics szerint védence a kihallgatáson azt állította, hogy a főváros és a Belgrád melletti Batajnica település között közlekedő buszon fogták el pénteken.
Mint mondta, „valamilyen sapkát húztak a fejére”, ezért Karadzsics nem is tudja, hogy kik fogták el. Dilparicsot meglepte Karadzsics kijelentése. A vizsgálóbíró azt mondta, hogy ellenőrizni fogja a vádlott állításait, a szerbiai nemzetbiztonsági tanács ugyanis előzőleg közölte: a vádlottat hétfőn fogták el. Egy tegnap délelőtti hivatalos belgrádi sajtóértekezleten szintén a hétfői napot jelölték meg az elfogás napjaként.
Újságírók azt firtatták a vizsgálóbírótól, hogy teljesültek-e a hágai Nemzetközi Törvényszéknek (NT) való kiadatás feltételei. „Minden befejeződött” – válaszolta Dilparics. Karadzsics elfogásának hírére Boszniában örömujjongás tört ki az utcákon, míg Belgrádban egy kis csapat szélsőséges szimpatizáns tüntetett. Karadzsics egyébként annyira bízott álcázásában, hogy az utóbbi időben Belgrádban élt, s egy magánrendelőben alternatív gyógyászattal foglalkozva pénzt is keresett – derült ki tegnap. Raszim Ljajics, a hágai Nemzetközi Törvényszékkel folytatott együttműködésért felelős országos tanács elnöke közölte, hogy a volt boszniai szerb elnök (aki eredeti foglalkozását tekintve pszichiáter) Dragan Dabics néven élt Új Belgrádban, a szerb főváros Duna és Száva közötti, mindössze negyven éve létező negyedében. Egy fényképet is bemutatott, amelyen a bujkálása előtt simára borotvált, őszülő Karadzsics hófehér hajjal, arcát beborító, s ugyancsak hófehér bajusszal, hosszú szakállal, szemüvegben látható. Ljajics szerint ennek a külsőnek köszönhette, hogy lakásadói sem ismerték fel, hiába látták sűrűn. Radovan Karadzsics elfogása azt mutatja, hogy a szerb állami vezetés határozott szándéka végigvinni a Nemzetközi Törvényszékkel folytatott együttműködést – nyilatkozta Rasim Ljajic.
Radovan Karadzsics 1992 és 1996 között volt a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, valamint a boszniai szerb erők legfőbb parancsnoka. Ebben a minőségében pedig szinte az összes, szerbek által Bosznia területén elkövetett rémtettért felelősség terheli, derül ki a hágai nemzetközi törvényszék vádiratából. Karadzsicsot népirtással, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják. A 63 éves volt politikus számlájára írják, hogy a szerb erők az 1992 és 1995 közötti boszniai háború idején, 43 hónapon át ostromolták Szarajevót, több mint tízezer ember életét oltva ki. Karadzsicsot szintén felelősnek tartják – vádlott-társával, Ratko Mladiccsal, a boszniai szerbek volt hadseregparancsnokával együtt – a több mint nyolcezer boszniai muzulmán férfi és fiú életét kioltó srebrenicai mészárlásért. Vádolják még üldöztetéssel, deportálással, civilek ellen elkövetett terrorcselekményekkel, túszejtéssel. A Holland Háborús Dokumentációs Intézet 2002-es tanulmánya szerint azonban a srebrenicai népirtásért inkább a helyszínen tartózkodó Mladics a felelős. A két vezető rossz viszonya miatt nem valószínű, hogy Mladics tájékoztatta Karadzsicsot a Srebrenica elleni támadásról, mivel nem voltak beszélő viszonyban. Karadzsicson kívül egyébként az NT még két szökésben lévő vádlottat, Mladicsot és Goran Hadzsics volt horvátországi szerb vezetőt körözi.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.