Fotó: Twitter/UN Climate Change
Elfogadták szombat este az új globális klímaegyezményt az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban rendezett 26. ülésén (COP26) résztvevő 197 ország küldöttei.
2021. november 14., 09:532021. november 14., 09:53
A csaknem kétheti tárgyalássorozat után, a tervezett péntek esti határidőnél egy nappal később, komoly kompromisszumokkal jóváhagyott megállapodás a Glasgow-i Klímaegyezmény (Glasgow Climate Pact) címet viseli. Ez az első globális környezetvédelmi megállapodás, amely
Ez is kompromisszumos megoldás azonban. Az eredeti határozattervezetben ugyanis a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése (phase out) szerepelt, ám az utolsó pillanatban, India szombat este előterjesztett kifogása nyomán a végleges szövegbe ehelyett a szakaszos csökkentés (phase down) kifejezés került. Az indiai kormány képviselője azzal indokolta a váratlan intervenciót, hogy
emiatt nem tudnak ígéretet tenni a szén és általában a fosszilis üzemanyagok termelésének, használatának, illetve használatuk támogatásának teljes megszüntetésére.
A határozat elfogadásának többórás, éjszakába nyúló szombati procedúráján számos ország – főleg kis karibi és csendes-óceáni szigetállamok, amelyeket a tengerszint emelkedése elöntéssel fenyeget, de az európai országok közül például Svájc képviselője is – súlyos fenntartásainak adott hangot az egyezmény szövegének módosítása miatt.
Alok Sharma, a brit kormány volt üzleti, energiaügyi és iparstratégiai minisztere, aki a vendéglátó Nagy-Britannia képviseletében a glasgow-i COP26-értekezlet elnöki tisztségét töltötte be,
Kérte ugyanakkor, hogy a résztvevők ennek ellenére fogadják el a megállapodást, mondván: életfontosságú a kidolgozott klímaegyezmény integritásának megóvása annak érdekében, hogy közelebb kerüljön a fő célkitűzés teljesítése, vagyis az, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 fokot.
Fotó: Twitter/UN Climate Change
Az ENSZ által a glasgow-i értekezlet elé kitűzött célok között szerepelt a kötelezettségvállalás a globális széndioxid-kibocsátás 50 százalékos csökkentésére 2030-ig, évente 100 milliárd dolláros pénzügyi segély a fejlett ipari országok részéről a fejlődő térség számára, és annak biztosítása, hogy e finanszírozás fele a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak kivédését szolgálja a fejlődő országokban. António Guterres, az ENSZ főtitkára ugyanakkor szombat este, a glasgow-i COP26-értekezletet bezáró nyilatkozatában elismerte, hogy ezek a célok a skóciai nagyvárosban tartott tanácskozáson nem teljesültek. Hozzátette mindazonáltal, hogy az értekezlet „megteremtette az előrelépés alapjait”.
A múlt hétfőn kezdődött értekezleten – a végleges egyezmény szövegének módosításától függetlenül – 65 résztvevő ország kötelezettséget vállalt arra, hogy megszünteti a szén felhasználását energiatermelésre, és mindegyik fejlett ipari gazdaság vállalta azt is, hogy még az idén befejezi a széntermelés és a szénfelhasználás állami támogatását.
A Downing Street szombaton késő este ismertetett összegzése szerint a nettó karbonsemlegesség elérésére kötelezettséget vállaló országok részaránya a globális hazai össztermék (GDP) értékén belül immár eléri a 90 százalékot, jóllehet ez az arány még csak 30 százalék volt, amikor Nagy-Britannia 2019-ben átvette a COP soros elnöki tisztségét.
A glasgow-i klímacsúcs egyik váratlan fejleményeként a héten kétoldalú klímavédelmi együttműködésről állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Az egyezményről szóló kormányközi deklarációban Washington és Peking kötelezettséget vállalt arra, hogy gyorsított ütemben lép fel a klímaválsággal szemben „a kritikus 2020-as évtizedben”, emellett többoldalú konstrukciók keretében – köztük az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményén belül – is együttműködik egymással a klímaváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése végett.
A közlemény kiemelte, hogy az Egyesült Államok 2035-re száz százalékban mentesíteni akarja áramtermelését a széndioxid-kibocsátástól, Kína pedig a 15. ötéves terv időszakában csökkenti a szénfelhasználást, és minden tőle telhetőt megtesz e folyamat felgyorsítására.
Fotó: Videófelvétel
A skóciai nagyvárosban zajló COP26-értekezlet ugyancsak nagy horderejű vállalásai közé tartozik az a 135 ország által aláírt megállapodás, amelynek alapján 2030-ig meg kell állítani, sőt vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát. Az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek 90 százaléka.
Boris Johnson, a vendéglátó brit miniszterelnök a COP26-értekezlet szombat éjjeli zárása utáni nyilatkozatában úgy fogalmazott: a találkozó eredményei „életben tartják” azt a célkitűzést, amelynek alapján 1,5 fokra kell korlátozni a globális felmelegedés mértékét. Johnson szerint rengeteg még a tennivaló, de ő abban bízik, hogy a glasgow-i COP26-értekezletre a globális klímaváltozás végének kezdeteként tekint majd vissza az utókor.
További támadásokat ígért Izrael ellen Abu Obaida, a Hamász katonai szárnyának, az Al-Kasszam Brigádoknak a szóvivője kedden több mint hat hét óta első videóüzenetében.
A NATO nem tervezi atomfegyver átadását újabb országoknak – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
A washingtoni szenátus is elfogadta a régóta halogatott 95 milliárd dolláros csomagot, amely az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt amerikai katonai támogatásról szól.
Közel 500 ezer embert veszítettek az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca keddi vezetőségi ülésén.
Műholdfelvételek tanúsága szerint egy orosz gyártmányú légvédelmi üteg radarját találta el az izraeli válaszcsapás Iránban a múlt héten – írta kedden az AP amerikai hírügynökség.
Oroszország drónokkal mért csapást a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosra, ahol hét ember megsebesült, köztük két gyerek, és támadás érte a fővárost, Kijevet is – közölték kedden kora reggel ukrán katonai tisztviselők.
Az amerikai katonai segélyek első tételét a végleges jóváhagyás után „hamarabb fogják Ukrajnának eljuttatni, mint azt bárki lehetségesnek tartja” – mondta Bill Keating, Massachusetts állam demokrata párti kongresszusi képviselője hétfőn Kijevben.
Az európai uniós tagállamok külügyminiszterei „elvben megállapodtak” az Iránnal szembeni szankciók kiterjesztéséről, miután Teherán nemrégiben rakéta- és dróntámadást intézett Izrael ellen – közölte Josep Borrell.
Oroszország hadserege megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Nehéz időszakra” számít Ukrajna a fronton május közepe és június eleje táján, ebben az időben várhatóan rosszabbodni fog a helyzet – figyelmeztetett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője.
szóljon hozzá!