Fotó: Videófelvétel/Kasszam Brigádok
A Hamász palesztin iszlamista szervezet szerdán ismét bemutatott egy videófelvételt az egyik túszról, akit tavaly október 7-én rabolt el Izrael elleni terrortámadása során.
2024. április 25., 09:332024. április 25., 09:33
A videofelvételen az október 7-én a palesztin Gázai övezet közelében megrendezett technopartiról sebesülten elhurcolt 23 éves Hirsh Goldberg-Polin látható. Az áldozat amerikai-izraeli kettős állampolgár, hétéves kora óta élt Izraelben családjával.
A Hamász propagandavideóiban szereplő más izraeli túszok is bírálták Benjámin netanjahu kormányát, és a CNN szerint szinte biztos, hogy mindannyian kényszer hatása alatt beszéltek.
Megemlíti, hogy az izraeli kormány miniszterei ünnepi vacsorát ülnek a családjukkal, ami nyilvánvaló utalás a zsidó pészah ünnepére, amely hétfő este kezdődött, és amelyet hagyományosan családi vacsorával ünnepelnek.
Hamász-képviselő: A szervezet letenné a fegyvert, ha megvalósul a kétállami megoldás
A Hamász palesztin terrorszervezet hajlandó letenni a fegyvert és hagyományos politikai párttá alakulni, ha megvalósul a kétállami megoldás – jelentette ki a szervezet egyik legmagasabb rangú politikai tisztségviselője az AP amerikai hírügynökségnek.
Halil al-Hajja azt mondta, az iszalmista fegyveres csoport hajlandó beleegyezni ötéves vagy annál is hosszabb tűzszünetbe Izraellel, és letenné a fegyvert és politikai párttá alakulna át, ha az 1967 előtti határok között független palesztin állam jöhetne létre.
A Hamász megalakulása óta mind ez idáig elutasította Izrael Állam elismerését.
A tűzszüneti és a fogolycseréről folytatott tárgyalásokon a Hamászt képviselő Hajja arról is beszélt, hogy a szervezet szeretne csatlakozni a rivális Fatah vezette Palesztinai Felszabadítási Szervezethez, aminek révén egységes kormányzatot szeretne Gázában és Ciszjordániában.
Goldberg-Polin az Egyesült Államokban született, de családja 2008-ban Izraelbe költözött.
„Százharminchárom izraeli elrabolt van a Hamász fogságában több mint 200 napja. Hirsh kiáltása az összes túsz kiáltása – elfogyott az idejük!” – közölte az elraboltak családtagjainak szervezete a videó megjelenése után. „Izraelnek nincs több vesztegetni való ideje; a túszoknak kell az első helyen állniuk, nélkülük Izrael nem éled újjá és győzni sem fog” – tették hozzá közleményükben. Mindannyiukat haza kell hozni – az élőket a rehabilitációra, a meggyilkoltakat a méltó temetésre – hangsúlyozták.
Goldberg-Polint a Reim kibuc melletti zenei fesztiválon ejtették foglyul, miután
Elrablása óta ez volt az első életjel Hirsh Goldberg-Polinról, akinek a kezét a videó tanúsága szerint amputálták, miután a terrortámadásban megsebesítették. Édesanyját, Rachel Goldberg-Polint a múlt héten beválasztották a Time magazin 100 befolyásos embert tartalmazó 2024-es listájára annak a harcnak köszönhetően, amelyet a Gázában fogva tartott izraeli foglyok kiszabadításáért folytat.
Eközben Peter Stano, az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője szerdán úgy fogalmazott:
Stano szerint fontos a független vizsgálat és az elszámoltathatóság biztosítása, ez olyasvalami, amiben az Európai Unió nagyon következetes.
Volker Türk az ENSZ emberi jogi főbiztosa közölte, hogy irodája együttműködik a tömegsírokkal kapcsolatos vizsgálatban a palesztin hatóságokkal.
Az izraeli hadsereg a Hamász október 7-i, Izrael elleni nagyszabású támadását követő gázai katonai művelete során többször is bevetéseket hajtott végre a térség kórházainak területén. Izrael azzal vádolja a Hamászt, hogy a kórházakat parancsnoki központoknak és fegyverraktáraknak, az ott tartózkodó civileket pedig emberi pajzsként használja. A Hamász tagadja ezeket az állításokat.
Többeket őrizetbe vettek a rendőrök Texasban az Izrael-ellenes egyetemi tüntetés felszámolásakor
A Texasi Egyetemen a rendőrség határozottan fellépett a tüntetőkkel szemben Austinban szerdán, és többeket őrizetbe vett.
Az Izrael ellen tüntető csoport élőláncot formálva próbálta megakadályozni a hatóságot az egyetem területén nem engedélyezett gyülekezés feloszlatásában, amelyben lovas rendőrök is részt vettek.
Greg Abbott, Texas kormányzója világossá tette, hogy a hatóságok őrizetbe veszik azokat, akik nem távoznak az egyetemi területről. A republikánus politikus úgy fogalmazott, hogy az antiszemitizmust Texas nem fogja tolerálni, és közölte, hogy az ilyen tevékenységben részt vett diákokat kizárják az állam közfinanszírozott egyetemeiről, főiskoláiról, és az érintetteknek börtönben a helyük.
A tüntetők azt követelték, hogy az egyetem szakítsa meg a kapcsolatokat Izraellel, amelyet népirtással vádolnak.
Szerdán a Dél-Kaliforniai Egyetemen erőszakos jelenetek is lejátszódtak, amikor az intézmény hatósági szerepkörben intézkedő biztonsági szolgálata próbálta felszámolni a tüntetést, és őrizetbe venni a hangadókat. A demonstrációban több százan vettek részt.
Szerdai összesítések szerint az eltelt egy hétben az Egyesült Államok 50 legnagyobb egyeteméből több mint 25 intézményben szerveztek palesztinpárti diákcsoportok tüntetéseket, a legtöbbet az ország északkeleti partvidékének egyetemein, valamint Kaliforniában.
Szerdán New Yorkba, a Columbia Egyetemre látogatott Mike Johnson, a képviselőház elnöke a zsidó diákok melletti támogatás jeleként, és az intézmény rektorának lemondását sürgette. Egyben amiatt bírálta az egyetemi vezetőket, hogy engedték odáig fajulni a helyzetet, amelyben „a félelem és megfélemlítés átveszi az uralmat a szólásszabadság, valamint a vélemények szabad cseréje és a vallás szabad gyakorlása felett”. A republikánus politikus szorgalmazta, hogy a tüntetés felszámolására akár a Nemzeti Gárdát is bevessék, amennyiben az nem szűnik meg. Mike Johnson beszédét a palesztinpárti tüntető fiatalok többször félbeszakították.
A Fehér Ház szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján a Columbia Egyetemen történteket „gonosznak” mondta, és hangsúlyozta, hogy „amikor fizikai megfélemlítés történik, és groteszk, antiszemita megjegyzések hangzanak el, azt el kell ítélni”. Hozzátette, hogy Joe Biden elnök fontosnak tartja a szólásszabadságon alapuló vitát, valamint a diszkriminációtól mentes egyetemi közeget, de a tüntetéseknek békésnek kell maradniuk, és a diákok biztonságát nem fenyegetheti veszély.
Közleményben ítélte el az Egyesült Államokban folytatódó Izrael-ellenes tüntetéseket az izraeli miniszterelnök is szerdán. Benjamin Netanjahu a történteket ahhoz hasonlította, ami a németországi egyetemeken történtek az 1930-as években. Sürgette a folyamat megállítását, valamint a zsidóellenesség egyértelmű elítélését, ami véleménye szerint jelen esetben nem történt meg.
Az Egyesült Államok idén tavasszal Joe Biden elnök utasítására titokban megkezdte Ukrajna ellátását a hadsereg nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereivel (ATACMS) – erősítette meg Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
Joe Biden elnök aláírta, és ezzel hatályba léptette a 95 milliárd dollárról szóló törvénycsomagot, amely a többi között Ukrajna és Izrael számára tartalmaz forrásokat.
Hargitafürdőből motorokkal tették meg az utat Rómáig a Magyar Nemzeti Zarándoklat résztvevői – nyilatkozott a csapatot vezető Bátor Botond pálos szerzetes az MTI-nek.
Az easybox csomagautomatákat üzemeltető, romániai székhelyű Sameday futárszolgálat magyarországi házhozszállítási infrastruktúrája 60 százalékkal bővülhet magyar szektortársa, a Pick Pack Pontokat üzemeltető Sprinter felvásárlásával.
Az amerikai szenátus kedden elfogadta az a törvényt, amely rákényszeríti a TikTok videomegosztó alkalmazás jelenlegi kínai tulajdonosát, hogy egy éven belül váljon meg tőle.
Egy bekezdést, összesen három mondatot szán az Egyesült Államok által a napokban Romániáról kiadott éves, 2023-ra vonatkozó emberi jogi jelentés a magyar közösség jogsérelmeinek.
Orosz rakéták lakóházakat rongáltak meg, és hat embert megsebesítettek a kelet-ukrajnai Harkiv városában szerda reggel – közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon.
További támadásokat ígért Izrael ellen Abu Obaida, a Hamász katonai szárnyának, az Al-Kasszam Brigádoknak a szóvivője kedden több mint hat hét óta első videóüzenetében.
A NATO nem tervezi atomfegyver átadását újabb országoknak – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
A washingtoni szenátus is elfogadta a régóta halogatott 95 milliárd dolláros csomagot, amely az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt amerikai katonai támogatásról szól.
szóljon hozzá!