Nehéz út. Moldova polgárainak többsége a nyugati orientációra szavazott, de ehhez egyrészt reformok kellenek, másrészt Moszkva ellenállását is le kell küzdeni
Fotó: Rostás Szabolcs
Bár Maia Sandu elnökválasztási győzelmével a Moldova nyugati orientációját támogató oldal aratott diadalt, az ország EU-csatlakozása nem lesz egyszerű folyamat – vélekedett a Krónikának Barabás T. János szakértő. A Magyar Külügyi Intézet kolozsvári születésű vezető elemzője szerint Moldova nyugati fordulata akkor válhat visszafordíthatatlanná, ha főleg vidéken növekszik az életszínvonal, felgyorsulnak a reformok. Ugyanakkor Moszkva stratégiai célja távol tartani határaitól a nyugati tőkét és katonaságot, ezért hibrid háborúval igyekszik gyengíteni az EU és a NATO politikáját, ebben a közdelemben Moldova eszköz a Kreml számára, tehát nem akarja „elengedni”.
2024. november 05., 13:572024. november 05., 13:57
2024. november 05., 15:222024. november 05., 15:22
Maia Sandu eddigi államfő elnökválasztási győzelme után sem lesz könnyű a Moldovai Köztársaság helyzete: bár a Nyugaton élő moldovaiak támogatásával a Nyugat-barát irányzat győzött, Oroszország nem könnyen engedi el az országot – vélekedett a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője a vasárnapi második forduló kapcsán.
Felvetésünkre, miszerint Sandu győzelme nyomná kőbe véshető-e a volt szovjet tagköztársaság nyugati irányba fordulása, az elemző megjegyezte: az uniós csatlakozás támogatásáról szóló, az első fordulóval egyszerre megtartott sikeres referendum után az ország EU-s tagfelvételének célja, lakossági támogatása bekerül az alkotmányba.
Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.
„Egyébként a népszavazás egyik célja az volt, hogy maradjon a nyugati politikai irány, akkor is, ha jövőre az oroszbarát ellenzék győz a parlamenti választásokon. Alexandr Stoianoglo ellenzéki elnökjelölt sem ellenezte az EU-tagfelvételt, csupán nem tartotta sürgősnek, elsősorban a »társadalmi igazságosság« visszaállítását követelte, meglehetősen populista módon. Ugyanakkor
– mutatott rá a kolozsvári születésű elemző, aki Magyarország chișinăui és bukaresti nagykövetségén is tevékenykedett diplomataként.
Kérdésünkre, miszerint mi várható, Moszkva megpróbál beavatkozni, hogy magához láncolja Moldovát, vagy elengedi, az elemző kifejtette: Moszkva stratégiai célja távol tartani határaitól a nyugati tőkét és katonaságot, ezért hibrid háborúval igyekszik gyengíteni az EU és a NATO politikáját, ebben a közdelemben Moldova eszköz a Kreml számára, tehát nem lesz „elengedés”.
– vetítette előra Barabás T..
Felvetettük azt is, vajon áthidalhatók-e, és ha igen, hogyan az országban élők és a diaszpóra közötti törésvonalak, amelyek most is megmutatkoztak, hiszen Sandu csak a külföldön élő moldovaiaknak köszönhetően győzött. Az elemző kifejtette: a korosztályok, valamint a városiak és a vidékiek közötti mentalitáskülönbség Moldova területén is óriási.
„Ezen csak egy gyors társadalmi, gazdasági fejlődés változtathat, de a reformok lassú haladását tekintve nem várható a társadalmi törésvonalak gyors halványodása. Hogy a gondokat szemléltessem, két olyan járásban is (Ungheni, Cahul) az oroszbarát Stoianoglo jött ki győztesnek a választáson, ahol nagyobb EU-s segélyeket költöttek el például ipari parkok létrehozására. Ezekben a parkokban
– hangsúlyozta a budapesti elemző.
Az EU-párti Maia Sandu hivatalban lévő elnök és kihívója, a Moszkva emberének tartott Alexandr Stoianoglo közül választanak államfőt vasárnap a Moldovai Köztársaság polgárai. Több ezren a Kolozsváron létesített szavazókörzetekben járulnak urnákhoz.
Arra is rákérdeztünk, milyen lehet a viszony Románia és Moldova között, ezek után mennyire reális forgatókönyv az esetleges egyesülés? „Bukarest és Chișinău között egyre szorosabb viszony van, egy sor intézmény működése, például a médiáé, energiaiparé már Bukaresttől függ. Ebben a testvéri viszonyban megjelennek a román belpolitika feszültségei is, lásd az AUR párt vezetői ki vannak tiltva Moldovából, de a román segélyek hatékonysága is kérdéses. A kétoldalú kapcsolatok tehát hullámzók lesznek, latinos temperamentummal.
– vázolta fel a lehetséges forgatókönyvet Barabás T. János.
Kreml: nem tekinthető tisztességesnek a moldovai elnökválasztás eredménye
Nem tekinthető tisztességesnek a moldovai elnökválasztás eredménye – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak. „Ez a választás nem volt sem demokratikus, sem tisztességes. És tele volt manipulációkkal, választási manipulációkkal” – nyilatkozta a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy orosz beavatkozás a moldovai elnökválasztásba „nem volt és nem is lehetett”. Az ezzel kapcsolatos vádakat megalapozatlannak minősítette. Kifogásolta ugyanakkor, hogy Chișinău sem az Oroszországban élő moldovaiak százezrei, sem pedig a Dnyesztermellék – a szakadár Transznisztria – lakosainak többsége számára nem biztosította, hogy élhessenek a szavazati jogukkal, ami óhatatlanul befolyásolta az eredményt. Peszkov szerint a moldovai elnökválasztás után Oroszország nem hajlik rá, hogy a kétoldalú kapcsolatok kilátásait „rózsaszín szemüvegen át” nézze, mint ahogyan a dnyesztermellékiek sem hajlanak rá, hogy bármilyen módon támogassák a jelenlegi moldovai vezetést.
Az ukrán védelmi miniszter közlése szerint már történt egy kisebb ütközet az ukrán hadsereg és az Oroszország oldalán harcoló észak-koreai katonák között az ukrajnai háborúban.
Háromezer fölé emelkedett a halálos áldozatok száma Libanonban az izraeli hadsereg és a siíta Hezbollah milícia közti fegyveres konfliktusban – közölte hétfőn az ország egészségügyi minisztériuma.
Joe Biden amerikai elnök és Annalena Baerbock német külügyminiszter gratulált hétfőn Maia Sandunak a moldovai elnökválasztáson aratott győzelméhez, és azzal vádolta Oroszországot, hogy megpróbált beleavatkozni a választásba.
Az orosz hadsereg fel fogja szabadítani a kurszki régió ukrán megszállás alá került területeit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn a moszkvai Vörös téren az ifjúsági szervezetek képviselőivel találkozott.
Kamala Harris vagy Donald Trump, az eddig hivatalban levő demokraták vagy republikánus visszatérés – nem túlzás kijelenteni, hogy egy világ várja lélegzetvisszafojtva a keddi amerikai elnökválasztás eredményét.
„Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor.
Elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten hétfőn Irán azt követően, hogy Washington bejelentette, B-52-es stratégiai bombázókat telepít a térségbe Izrael védelmére.
A Real-PR 93. friss közvélemény-kutatása alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 44 százalékkal győzelmet aratna egy most vasárnapi országgyűlési választáson, míg a Tisza Párt 35 százalékot érne el.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalo més szabadságharc leverésének évfordulóján hétfőn az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Kitört a Laki-laki vulkán Indonézia keleti részében vasárnap éjjel, a természeti katasztrófának tíz halálos áldozata van, és a térségben több települést ki kellett üríteni – közölte az indonéz vulkanológiai központ (PVMBG) szóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!