Nehéz út. Moldova polgárainak többsége a nyugati orientációra szavazott, de ehhez egyrészt reformok kellenek, másrészt Moszkva ellenállását is le kell küzdeni
Fotó: Rostás Szabolcs
Bár Maia Sandu elnökválasztási győzelmével a Moldova nyugati orientációját támogató oldal aratott diadalt, az ország EU-csatlakozása nem lesz egyszerű folyamat – vélekedett a Krónikának Barabás T. János szakértő. A Magyar Külügyi Intézet kolozsvári születésű vezető elemzője szerint Moldova nyugati fordulata akkor válhat visszafordíthatatlanná, ha főleg vidéken növekszik az életszínvonal, felgyorsulnak a reformok. Ugyanakkor Moszkva stratégiai célja távol tartani határaitól a nyugati tőkét és katonaságot, ezért hibrid háborúval igyekszik gyengíteni az EU és a NATO politikáját, ebben a közdelemben Moldova eszköz a Kreml számára, tehát nem akarja „elengedni”.
2024. november 05., 13:572024. november 05., 13:57
2024. november 05., 15:222024. november 05., 15:22
Maia Sandu eddigi államfő elnökválasztási győzelme után sem lesz könnyű a Moldovai Köztársaság helyzete: bár a Nyugaton élő moldovaiak támogatásával a Nyugat-barát irányzat győzött, Oroszország nem könnyen engedi el az országot – vélekedett a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője a vasárnapi második forduló kapcsán.
Felvetésünkre, miszerint Sandu győzelme nyomná kőbe véshető-e a volt szovjet tagköztársaság nyugati irányba fordulása, az elemző megjegyezte: az uniós csatlakozás támogatásáról szóló, az első fordulóval egyszerre megtartott sikeres referendum után az ország EU-s tagfelvételének célja, lakossági támogatása bekerül az alkotmányba.
Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.
„Egyébként a népszavazás egyik célja az volt, hogy maradjon a nyugati politikai irány, akkor is, ha jövőre az oroszbarát ellenzék győz a parlamenti választásokon. Alexandr Stoianoglo ellenzéki elnökjelölt sem ellenezte az EU-tagfelvételt, csupán nem tartotta sürgősnek, elsősorban a »társadalmi igazságosság« visszaállítását követelte, meglehetősen populista módon. Ugyanakkor
– mutatott rá a kolozsvári születésű elemző, aki Magyarország chișinăui és bukaresti nagykövetségén is tevékenykedett diplomataként.
Kérdésünkre, miszerint mi várható, Moszkva megpróbál beavatkozni, hogy magához láncolja Moldovát, vagy elengedi, az elemző kifejtette: Moszkva stratégiai célja távol tartani határaitól a nyugati tőkét és katonaságot, ezért hibrid háborúval igyekszik gyengíteni az EU és a NATO politikáját, ebben a közdelemben Moldova eszköz a Kreml számára, tehát nem lesz „elengedés”.
– vetítette előra Barabás T..
Felvetettük azt is, vajon áthidalhatók-e, és ha igen, hogyan az országban élők és a diaszpóra közötti törésvonalak, amelyek most is megmutatkoztak, hiszen Sandu csak a külföldön élő moldovaiaknak köszönhetően győzött. Az elemző kifejtette: a korosztályok, valamint a városiak és a vidékiek közötti mentalitáskülönbség Moldova területén is óriási.
„Ezen csak egy gyors társadalmi, gazdasági fejlődés változtathat, de a reformok lassú haladását tekintve nem várható a társadalmi törésvonalak gyors halványodása. Hogy a gondokat szemléltessem, két olyan járásban is (Ungheni, Cahul) az oroszbarát Stoianoglo jött ki győztesnek a választáson, ahol nagyobb EU-s segélyeket költöttek el például ipari parkok létrehozására. Ezekben a parkokban
– hangsúlyozta a budapesti elemző.
Az EU-párti Maia Sandu hivatalban lévő elnök és kihívója, a Moszkva emberének tartott Alexandr Stoianoglo közül választanak államfőt vasárnap a Moldovai Köztársaság polgárai. Több ezren a Kolozsváron létesített szavazókörzetekben járulnak urnákhoz.
Arra is rákérdeztünk, milyen lehet a viszony Románia és Moldova között, ezek után mennyire reális forgatókönyv az esetleges egyesülés? „Bukarest és Chișinău között egyre szorosabb viszony van, egy sor intézmény működése, például a médiáé, energiaiparé már Bukaresttől függ. Ebben a testvéri viszonyban megjelennek a román belpolitika feszültségei is, lásd az AUR párt vezetői ki vannak tiltva Moldovából, de a román segélyek hatékonysága is kérdéses. A kétoldalú kapcsolatok tehát hullámzók lesznek, latinos temperamentummal.
– vázolta fel a lehetséges forgatókönyvet Barabás T. János.
Kreml: nem tekinthető tisztességesnek a moldovai elnökválasztás eredménye
Nem tekinthető tisztességesnek a moldovai elnökválasztás eredménye – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak. „Ez a választás nem volt sem demokratikus, sem tisztességes. És tele volt manipulációkkal, választási manipulációkkal” – nyilatkozta a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy orosz beavatkozás a moldovai elnökválasztásba „nem volt és nem is lehetett”. Az ezzel kapcsolatos vádakat megalapozatlannak minősítette. Kifogásolta ugyanakkor, hogy Chișinău sem az Oroszországban élő moldovaiak százezrei, sem pedig a Dnyesztermellék – a szakadár Transznisztria – lakosainak többsége számára nem biztosította, hogy élhessenek a szavazati jogukkal, ami óhatatlanul befolyásolta az eredményt. Peszkov szerint a moldovai elnökválasztás után Oroszország nem hajlik rá, hogy a kétoldalú kapcsolatok kilátásait „rózsaszín szemüvegen át” nézze, mint ahogyan a dnyesztermellékiek sem hajlanak rá, hogy bármilyen módon támogassák a jelenlegi moldovai vezetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország üdvözli a Trump-Putyin tárgyaláson megtett lépéseket és támogatja a további tárgyalási folyamatot, ugyanakkor egy Európa-Oroszország csúcstalálkozót is szorgalmaz.
Moszkva nem utasít el egyetlen tárgyalási formátumot sem az ukrajnaikonfliktus megoldására, beleértve a kétoldalú és háromoldalú formátumokat is – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter kedden.
Akár Magyarország is helyszínül szolgálhat a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti közvetlen béketárgyalásoknak.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet elfogadta a regionális közvetítők legújabb javaslatát a gázai tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról Izraellel, közölte a BBC-vel a palesztin fegyveres csoport egyik forrása.
Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén.
Oroszországot csak erővel lehet békére kényszeríteni, és Donald Trumpnak megvan ehhez az ereje – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en, miután a hétfői nap folyamán Washingtonban találkozott Keith Kellog tábornokkal.
Újabb csörtéhez vezetett Budapest és Kijev között, hogy az ukrán hadsereg a magyar fél szerint ismét megtámadta a Magyarországot orosz kőolajjal ellátó Barátság vezetéket, ami miatt leállt a kőolajszállítás.
Az ukrán titkosszolgálatok által a Krími hídon tervezett újabb robbantást sikerült meghiúsítani; a pokolgépet, amelyet egy Chevrolet Volt típusú gépkocsiban rejtettek el, hatástalanították – közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Románia sokkal jobb helyzetben van az Egyesült Államokba való vízummentes beutazás terén, mint néhány hónapja – jelentette ki Oana Țoiu, külügyminiszter, aki szerint minden szinten dolgoznak azon, hogy Románia bekerüljön a Visa Waiver programba.
Több százezren gyűltek össze Izraelben, hogy a gázai háború befejezését és a Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátását követeljék.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!