A szakértő szerint a kiélezett nukleáris verseny drámaian megnövelte annak kockázatát, a második világháború óta először fordul elő, hogy dühből vetnek be nukleáris fegyvereket
Fotó: 123RF
Az ukrajnai háború és a világ biztonsági helyzetének általános romlása miatt az atomfegyverrel rendelkező államok növelik nukleáris arzenáljaikat – tudatta hétfőn közzétett jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
2023. június 12., 13:522023. június 12., 13:52
A SIPRI éves jelentésében azt írta, hogy nukleáris robbanófejek globális készlete 2022 eleje és 2023 eleje között csaknem 200-zal, becslések szerint 12 512-re csökkent. Ezzel szemben a működőképes nukleáris fegyverek száma 86-tal, becslések szerint 9576-ra emelkedett. „Úgy tűnik, hogy a működőképes robbanófejek globális csökkenése megtorpant, és számuk ismét emelkedik” – írták a SIPRI kutatói.
„Ugyanakkor mind az Egyesült Államokban, mind Oroszországban kiterjedt és költséges programok vannak folyamatban nukleáris robbanófejeik, rakéta-, repülőgép- és tengeralattjáró hordozórendszereik, valamint nukleáris fegyvergyártó létesítményeik cseréjére és modernizálására” – állapította meg a SIPRI.
A nukleáris fegyverek globális száma évtizedek óta folyamatosan csökken.
Ez azt jelenti, hogy a kutatóközpont nemcsak a becsült teljes készleteket, hanem a bevethető arzenálokat is vizsgálja. A SIPRI szerint kilenc államnak van nukleáris fegyvere:
Izrael sosem ismerte el nyilvánosan, hogy rendelkezik atomfegyverrel.
„A legtöbb atomfegyverrel rendelkező állam retorikája egyre durvul, sőt egyesek kifejezett vagy hallgatólagos fenyegetéseket is megfogalmaznak a nukleáris fegyverek lehetséges használatával kapcsolatban” – mondta Matt Korda, a SIPRI munkatársa.
– tette hozzá. A nukleáris diplomácia jelentősen visszaszorult azóta, hogy 2022 februárjában megkezdődött Oroszország támadása Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023 februárjában felfüggesztette az Új START leszerelési szerződést – az egyetlen jelentős nukleáris fegyverzetellenőrzési szerződést, amely még érvényben volt az Egyesült Államok és Oroszország között.
Emellett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás felélesztéséről szóló tárgyalásokat beárnyékolja az utóbbi által az ukrajnai orosz erőknek nyújtott katonai támogatás és az országban kialakult politikai helyzet. A megállapodás felélesztése jelenleg egyre valószínűtlenebbnek tűnik – értékelte a SIPRI.
az összes robbanófej közel 90 százalékát ez a két ország birtokolja. Kína már régóta a harmadik helyre lépett előre.
„Kína megkezdte nukleáris arzenáljának jelentős bővítését” – magyarázta a SIPRI egy másik munkatársa, Hans M. Kristensen. Úgy vélekedett, „ezt egyre nehezebb összeegyeztetni Kínának azzal a deklarált céljával, miszerint csak a nemzetbiztonság fenntartásához szükséges minimális nukleáris ereje van”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány szélsőségesek legrégibb kézikönyvéből származik, célja a társadalom megosztása, a demokráciába vetett bizalom aláásása – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke hétfőn Strasbourgban.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy további védelmi fegyvereket tervez küldeni Ukrajnának, miután kormánya a múlt héten leállított bizonyos szállítmányokat.
Az Európai Unió nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, azt minden ország belügyének tekinti – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemen hétfőn Budapesten.
Donald Trump amerikai elnök keményen bírálta korábbi közeli szövetségesét, Elon Muskot, amiért a multimilliárdos új politikai pártot akar indítani.
Izrael az izraeli-iráni tűzszünet óta először mért csapásokat jemeni húszi célpontok ellen, hétfőre virradóra kikötőket és egy erőművet támadott.
Drónok támadták meg vasárnap éjjel az orosz fekete-tengeri flottát a Krasznodari területen lévő Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette az Astra orosz portál.
A Hezbollah nem szándékozik feladni fegyvereit, amíg Izrael nem hagyja el teljes egészében Dél-Libanont, és nem szünteti meg légicsapásait – mondta Náim Kászem, a libanoni síita Hezbollah radikális szervezet vezetője.
Legkevesebb 51 ember halt meg, és 27 lányt továbbra is eltűntként tartanak nyilván a közép-texasi áradások miatt, amelyek péntek hajnalban sújtották Texas déli részét.
Texas déli részén a villámáradás halálos áldozatainak száma szombatra meghaladta a húszat, miközben további több mint húsz embert, főként egy gyerektábor lakóit változatlanul keresték.
Az ukrán külügyminisztériumba bekérették Magyarország kijevi nagykövetét, Heizer Antalt, a Budapestről érkező „barátságtalan nyilatkozatok” miatt – közölte a Kárpáthír portál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!