Figyelmeztetés. Donald Trump a túszok szabadon bocsátását követeli a Hamásztól
Fotó: Facebook/Donald J. Trump
Donald Trump leendő amerikai elnök hétfőn súlyos következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha hivatalba lépése napjáig a Hamász palesztin terrorszervezet nem engedi szabadon a 2023. október 7. óta fogva tartott túszokat.
2024. december 03., 08:302024. december 03., 08:30
A megválasztott elnök közösségi oldalán közzétett üzenetében azt írta: ha a túszok nem nyerik vissza szabadságukat 2025. január 20. előtt, akkor
Donald Trump közleményében a túszok azonnali szabadon engedését követelte, és úgy fogalmazott: „azokat, akiket felelősség terhel, keményebb csapás éri majd, mint bármikor az Egyesült Államok hosszú és mesés történetében”.
Eközben
– jelentette az IDF.
„Nagy erővel fogunk támadni a Hezbollah súlyos tűzszünet-sértése nyomán, és ezentúl így járunk el” – jelentette ki előzőleg Herci Halevi izraeli vezérkari főnök. „Vannak bármikor végrehajtásra kész terveink és céljaink” – tette hozzá Halevi Izrael északi parancsnokságnál tett látogatáson, melyen a Dél-Libanon területén állomásozó erőket is megtekintette.
A Hezbollah a vitatott fennhatóságú, a szíriai-libanoni-izraeli határháromszögben fekvő Dov-hegyre lőtt két aknagránátot hétfőn, melyek lakatlan területen zuhantak le, nem okoztak kárt anyagiakban és emberéletben. A Hezbollah jelentkezett, hogy az aknagránátokat válaszként lőtte ki Izrael korábbi, a tűzszünetet megsértő akcióira.
– mondta a lövedékekről Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök. „Eltökélt szándékunk, hogy továbbra is érvényt szerezzünk a tűzszünetnek, és válaszolunk annak a Hezbollah elkövette minden enyhébb és súlyosabb megsértésére” – tette hozzá. Jiszrael Katz védelmi miniszter szintén súlyos ellencsapásokat ígért.
Izrael és a Hezbollah között múlt szerdán tizennégy hónapos hadviselés után tűzszünet lépett életbe, amely szerint a következő hatvan napban az Iránból támogatott Hezbollah kivonja a Litani folyótól délre fekvők csapatait, ezen a területen a libanoni hadsereg veszi át az uralmat, és az izraeli egységeket is fokozatosan kivonják onnan.
Nyugat-Európában jórészt a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) támogatták az ott élő románok a vasárnapi parlamenti választáson – derül ki az összesített eredményekből.
Izraelben holttá nyilvánítottak egy újabb túszt, akit már tavaly október 7-én megöltek – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) hétfőn.
Terrorista bűncselekmények előkészítése vádjával indítottak büntetőeljárást Svédországban három, az Iszlám Állam terrorszervezethez köthető személy ellen – közölte hétfőn a svéd ügyészség.
Elnöki kegyelemben részesítette Joe Biden amerikai elnök a fiát, Huntert, akit két büntetőügyben talált bűnösnek a bíróság korábban az év során – jelentette be az elnök a Fehér Ház közleményében vasárnap este.
Ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, akkor a szövetség 5. cikkelye szerinti kollektív védelem elve nem vonatkozhatna az aktív harcokkal szembenéző ukrán területekre – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Szíriai és orosz repülőgépek fokozták az ellenzéki erők elleni támadásokat Észak-Szíriában, megtorlásul azért a váratlan támadásért, amelynek következtében a rezsim elvesztette az ellenőrzést az ország második legnagyobb városa, Aleppó fölött.
Ferenc pápa üdvözölte a Libanonban megszületett tűzszünetet a Szent Péter téren mondott beszédében advent első vasárnapján, amelyen életbe lépett a karácsonyi időszakra és már a jubileumi szentévre készülő rendkívüli biztonsági terv.
Svájcban dolgozó fiatal gyimesiek is szavaztak a parlamenti választáson – posztolta a közösségi oldalon Tánczos Barna szenátor.
Magyarországon élő román állampolgárok is élnek a szavazati jogukkal, és magyarországi értelmiségiek is szavazásra buzdítanak minden romániai magyart.
Továbbra is többen szavaznak a diaszpórában a parlamenti választáson, mint négy évvel ezelőtt: a vasárnap 12 órás adatok szerint 243 904 román állampolgár adta le a voksát külföldön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!