Nemet mond. Mette Frederiksen dán miniszterelnök elutasítja az Egyesült Államok Grönlandra vonatkozó igényeit
Fotó: Facebook/Mette Frederiksen
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
2025. április 04., 09:582025. április 04., 09:58
Mint ismeretes, Grönland kapcsán hónapok óta feszült a viszony Washington és Koppenhága között Donald Trump amerikai elnök többször megismételt kijelentése miatt, miszerint az északi-sarkvidéki szigetnek az Egyesült Államok részévé kell válnia.
A leköszönő és az új grönlandi miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón a CNN beszámolója szerint
Jens-Frederik Nielsen megválasztott grönlandi miniszterelnök vasárnap Facebookon tett bejegyzésében utasította el azt, hogy a szigetet az Egyesült Államok megszerezze.
„Szeretném megragadni az alkalmat, hogy közvetlenül az Amerikai Egyesült Államoknak üzenjek” – mondta Frederiksen egy hadihajó fedélzetén, a háttérben havas sziklákkal.
– mondta.
Donald Trump másodlagos vám kiszabását helyezte kilátásba az Oroszországból származó kőolajra, és jelezte, még a héten beszélni akar az orosz elnökkel – jelentette ki az amerikai elnök vasárnap.
Frederiksen nem sokkal Marco Rubio amerikai és Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter találkozója után nyilatkozott, akik a NATO brüsszeli ülésének alkalmából tárgyaltak.
Rasmussen szerint Rubio elismerte Grönland önrendelkezési jogát.
– közölte az amerikai külügyminisztérium a találkozót követő közleményében.
Eközben Jens-Frederik Nielsen, Grönland leendő miniszterelnöke, aki a múlt hónapban megnyerte a parlamenti választásokat, a Sermitsiaq című napilap szerint a sajtótájékoztatón azt mondta, fontos, hogy Dánia és Grönland egységesen lépjen fel egy ilyen külső nyomással járó helyzetben.
J. D. Vance amerikai alelnök múlt pénteken meglátogatott egy észak-grönlandi amerikai katonai támaszpontot, és azzal vádolta Dániát, hogy nem végez megfelelő munkát az északi-sarkvidéki sziget biztonságának megőrzése érdekében. Elmondása szerint
Kemény hangú videóüzenetben utasította vissza a dán külügyminiszter az amerikai alelnöknek egy grönlandi amerikai katonai támaszponton tartott, Dániát bíráló beszédének a hangvételét, de tárgyalásokat ajánlott fel a vitás kérdések rendezésére.
Frederiksen akkor azt mondta, hogy Vance jellemzése Dániáról „nem volt tisztességes”.
Csütörtökön felvázolta Dánia biztonsági kötelezettségvállalásait, köztük az új sarkvidéki hajókat, nagy hatótávolságú drónokat és műholdas kapacitást, és közölte, hogy Dánia további beruházásokat fog bejelenteni.
„Ha Önök nagyobb mértékben jelen akarnak lenni Grönlandon, Grönland és Dánia készen áll, és ha hozzánk hasonlóan erősíteni szeretnék a biztonságot az Északi-sarkvidéken, akkor tegyük ezt együtt” – mondta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román állam úgy döntött, hogy kártérítést kér a hollandiai Drents Múzeumból ellopott négy, aranyból készült dák műtárgyért, anélkül, hogy megvárná a büntetőeljárás lezárását – értesült a Digi24.ro portál.
Jókora pénzösszeget és több mint egytucatnyi útlevelet találtak a görög hatóságok Vladimir Plahotniuc szökésben levő moldovai oligarchánál egy 1 milliárd dolláros banki csalásban és más bűncselekményekben való részvétellel gyanúsítanak.
Donald Trump amerikai elnök súlyos következményeket sürgetett, miután a 2016-os demokrata választási vereség után a leköszönő Obama-adminisztráció vezető tisztségviselői állítólag hírszerzési iratokat hamisítottak.
Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos komoly visszalépésnek nevezte, hogy az ukrán parlament megszavazta kedden azt a törvényjavaslatot, amely a főügyészség irányítása alá helyezi a nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatalt.
A luxemburgi hatóságok még 2020 februárjában őrizetbe vettek egy svéd férfit, aki a rotterdami Eurovíziós Dalfesztivál ellen tervezett terrortámadást – írta a Het Parool holland lap kedden luxemburgi igazságügyi forrásokra hivatkozva.
Huszonöt ország – köztük az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország és Japán külügyminiszterei – a Gázai övezetben dúló harcok azonnali leállítására szólított fel hétfőn egy közös nyilatkozatban.
A romániai hatóságok aláírták a keretmegállapodást rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek beszerzésére az izraeli Rafael Advanced Defense Systems céggel – közölte hétfőn a védelmi minisztérium.
Az ukrán és az orosz delegáció közötti közvetlen tárgyalások harmadik fordulójára július 23-án kerül sor Isztambulban – közölte Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn este tartott beszédében.
Magyarországnak abszolút nemzeti érdeke a jó együttműködés Romániával, különösen mivel Brüsszel sorozatos hibái miatt Európa folyamatosan az energiaválság szélén lavírozik – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A „kollektív Nyugat” az ukrajnai konfliktusba való közvetlen beavatkozás lehetséges kiindulópontjának tekinti Romániát – jelentette ki Vlagyimir Lipajev bukaresti orosz nagykövet a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek vasárnap adott interjújában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!