Fotó: Helsinki.mae.ro
Oroszország atomfegyverrel való fenyegetőzése inkább pszichológiai megfélemlítési kísérlet, mint valós terv – véli Mircea Geoană, a NATO román főtitkárhelyettese.
2024. március 01., 17:172024. március 01., 17:17
Mindezt annak kapcsán fejtette ki, hogy Vlagyimir Putyin elnök a nemzethez intézett csütörtöki beszédében megfenyegette a Nyugatot, mondván: Oroszország stratégiai nukleáris erői készen állnak és képesek csapást mérni a NATO-országokra. Geoană ennek kapcsán az El Pais című spanyol lapnak adott interjújában azt mondta, hogy
Arra a kérdésre, hogy mit gondol Vlagyimir Putyin elnök nukleáris támadással kapcsolatos fenyegetéseiről, Geoană azt mondta: „Legalább a háború két évvel ezelőtti kezdete óta hallottunk nukleáris fenyegetéseket az orosz vezetők részéről. Ez nagy felelőtlenséget jelent egy olyan nukleáris nagyhatalom részéről, mint Oroszország, amelynek kötelessége, hogy mértéktartóan cselekedjen. Ez a megfélemlítés és a pszichológiai nyomásgyakorlás arzenáljuk része”.
„De ezek a kijelentések önmagukban nagyon veszélyesek, mert aláássák a bizalmat. Oroszország tisztában van egy ilyen lépés következményeivel. Nagyképűen bírálja a Nyugatot, például amikor az Ukrajnában általa kirobbantott háborút civilizációk háborújának nevezi, vagy amikor azt állítja, hogy a Nyugat megpróbálja elpusztítani Oroszországot, ami teljesen abszurd” – mondta a román szociáldemokrata politikus.
Az Egyesült Államok egyelőre semmi jelét nem látja annak, hogy Oroszország atomfegyvert tervezne bevetni, de továbbra is gondosan figyeli a helyzetet – közölte csütörtökön Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
Emmanuel Macron francia elnök azon kijelentésével kapcsolatban, hogy a NATO csapatokat küldhet Ukrajnába, Geoană azt mondta, a szövetségnek nincs ilyen szándéka.
Ez különösen fontos azután, hogy Ukrajna megkezdte a tárgyalásokat az EU-hoz való csatlakozásról és a NATO-hoz való közeledésről. Nem tudjuk megmondani, hogy mikor, de egy napon a szuverén Ukrajna a NATO-nak és az EU-nak is tagja lesz. Ez a háború valószínűleg még egy ideig folytatódni fog. A NATO tehát továbbra is gondoskodik arról, hogy támogassuk Ukrajnát, és elkerüljük az eszkalációt Oroszországgal” – mondta Geoană.
Oroszország mindent megtesz az ukrajnai katonai művelet sikere érdekében, a Nyugat közben belülről gyengítené az országot, amely azonban nem engedi, hogy beavatkozzanak a belügyeibe – többek között ezek Vlagyimir Putyin beszédének főbb pontjai.
Arra a kérdésre, hogy megynyerheti-e még Ukrajna a háborút, nem felelt egyértelműen. „El kell kerülnünk a kísértést, hogy túl optimisták legyünk, mint néhány hónappal az ellentámadás előtt, vagy túl pesszimisták, mint ma. Ez a háború nagyon dinamikus. Ha a félig teli poharat nézem, akkor azt látom, hogy Ukrajna kiszorítja az orosz flottát a Fekete-tengerről, a Krímről, az Azovi-tenger felé. Ez nagy siker” – mutatott rá Geoană.
A NATO második számú vezetője szerint ugyanakkor
„A segítségünkkel Ukrajnának sikerült helyreállítania a Fekete-tengeren keresztül vezető gabonaexport útvonalat. Technikai nehézségeket látok Ukrajna számára, de nem stratégiai nehézségeket. Bizalomra van szükség. Miközben Oroszország hadigazdasággá válik, és támogatást kap Észak-Koreától és Irántól, mi is növeljük termelésünket, hogy segítsük Ukrajnát, és hogy kielégítsük saját biztonsági, védelmi és elrettentő szükségleteinket Európában” – tette hozzá Mircea Geoană.
Gabriel Attal francia miniszterelnök szerint Franciaország katonákat küldhet Ukrajnába, elsősorban a határőrizet és az ukrán katonák kiképzése céljából.
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
Ukrajna a jövő héten arra kéri az EU-t, hogy fontolja meg a Moszkva elszigetelésére irányuló újabb nagyszabású lépéseket, beleértve az orosz vagyon lefoglalását és az orosz olaj egyes vásárlóival szembeni szankciók bevezetését.
A washingtoni zsidó múzeum előtt meggyilkolták az izraeli nagykövetség két alkalmazottját helyi idő szerint szerda késő este, a feltételezések szerint antiszemita indítékból – közölték az amerikai főváros hatóságai.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint Izrael „valószínűleg” megölte Mohammed Szinvárt, a Hamász de facto vezetőjét Gázában.
A csángómagyar közösség helyzetéről szerveztek konferenciát szerdán a magyar Országházban. Felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kövér László, az Országgyűlés elnöke, akik szerint a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.
A Hollandiában betiltott Hardliners motorosbanda tagjai bérelték fel az asseni Drents Múzeumban kiállított dák műkincsek elrablóit – számolt be szerdán alvilági és rendőrségi információkra hivatkozva az RTL Nieuws.
A magyar kormány jól tette, hogy nem avatkozott bele a romániai elnökválasztási folyamatba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Az Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileuma alkalmából Partium-napot rendezett a Partiumi Keresztény Egyetem május 19-én a budapesti akadémiai székházban, hogy bemutassa a régió tudományos és kulturális sokszínűségét.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok az izraeli Vaskupola mintájára rakétavédelmi rendszert épít, amelyet Aranykupolának nevezett el.
Az Ukrán Nemzeti Gárda megerősítette, hogy hat katona meghalt, tízen pedig megsebesültek egy Szumi megyei lőtér ellen május 20-án végrehajtott légicsapásban, az ügyben belső vizsgálatot indítottak.
szóljon hozzá!