Fotó: Helsinki.mae.ro
Oroszország atomfegyverrel való fenyegetőzése inkább pszichológiai megfélemlítési kísérlet, mint valós terv – véli Mircea Geoană, a NATO román főtitkárhelyettese.
2024. március 01., 17:172024. március 01., 17:17
Mindezt annak kapcsán fejtette ki, hogy Vlagyimir Putyin elnök a nemzethez intézett csütörtöki beszédében megfenyegette a Nyugatot, mondván: Oroszország stratégiai nukleáris erői készen állnak és képesek csapást mérni a NATO-országokra. Geoană ennek kapcsán az El Pais című spanyol lapnak adott interjújában azt mondta, hogy
Arra a kérdésre, hogy mit gondol Vlagyimir Putyin elnök nukleáris támadással kapcsolatos fenyegetéseiről, Geoană azt mondta: „Legalább a háború két évvel ezelőtti kezdete óta hallottunk nukleáris fenyegetéseket az orosz vezetők részéről. Ez nagy felelőtlenséget jelent egy olyan nukleáris nagyhatalom részéről, mint Oroszország, amelynek kötelessége, hogy mértéktartóan cselekedjen. Ez a megfélemlítés és a pszichológiai nyomásgyakorlás arzenáljuk része”.
„De ezek a kijelentések önmagukban nagyon veszélyesek, mert aláássák a bizalmat. Oroszország tisztában van egy ilyen lépés következményeivel. Nagyképűen bírálja a Nyugatot, például amikor az Ukrajnában általa kirobbantott háborút civilizációk háborújának nevezi, vagy amikor azt állítja, hogy a Nyugat megpróbálja elpusztítani Oroszországot, ami teljesen abszurd” – mondta a román szociáldemokrata politikus.
Az Egyesült Államok egyelőre semmi jelét nem látja annak, hogy Oroszország atomfegyvert tervezne bevetni, de továbbra is gondosan figyeli a helyzetet – közölte csütörtökön Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
Emmanuel Macron francia elnök azon kijelentésével kapcsolatban, hogy a NATO csapatokat küldhet Ukrajnába, Geoană azt mondta, a szövetségnek nincs ilyen szándéka.
Ez különösen fontos azután, hogy Ukrajna megkezdte a tárgyalásokat az EU-hoz való csatlakozásról és a NATO-hoz való közeledésről. Nem tudjuk megmondani, hogy mikor, de egy napon a szuverén Ukrajna a NATO-nak és az EU-nak is tagja lesz. Ez a háború valószínűleg még egy ideig folytatódni fog. A NATO tehát továbbra is gondoskodik arról, hogy támogassuk Ukrajnát, és elkerüljük az eszkalációt Oroszországgal” – mondta Geoană.
Oroszország mindent megtesz az ukrajnai katonai művelet sikere érdekében, a Nyugat közben belülről gyengítené az országot, amely azonban nem engedi, hogy beavatkozzanak a belügyeibe – többek között ezek Vlagyimir Putyin beszédének főbb pontjai.
Arra a kérdésre, hogy megynyerheti-e még Ukrajna a háborút, nem felelt egyértelműen. „El kell kerülnünk a kísértést, hogy túl optimisták legyünk, mint néhány hónappal az ellentámadás előtt, vagy túl pesszimisták, mint ma. Ez a háború nagyon dinamikus. Ha a félig teli poharat nézem, akkor azt látom, hogy Ukrajna kiszorítja az orosz flottát a Fekete-tengerről, a Krímről, az Azovi-tenger felé. Ez nagy siker” – mutatott rá Geoană.
A NATO második számú vezetője szerint ugyanakkor
„A segítségünkkel Ukrajnának sikerült helyreállítania a Fekete-tengeren keresztül vezető gabonaexport útvonalat. Technikai nehézségeket látok Ukrajna számára, de nem stratégiai nehézségeket. Bizalomra van szükség. Miközben Oroszország hadigazdasággá válik, és támogatást kap Észak-Koreától és Irántól, mi is növeljük termelésünket, hogy segítsük Ukrajnát, és hogy kielégítsük saját biztonsági, védelmi és elrettentő szükségleteinket Európában” – tette hozzá Mircea Geoană.
Gabriel Attal francia miniszterelnök szerint Franciaország katonákat küldhet Ukrajnába, elsősorban a határőrizet és az ukrán katonák kiképzése céljából.
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
szóljon hozzá!