Célegyenesben a román–magyar területi társulás bejegyzése

román–magyar

A román–magyar területi társulásban résztvevő települések képviselői a battonyai városházán idén januárban

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Amint a társulásban résztvevői romániai települések önkormányzati képviselő-testületei is megszavazzák a román–magyar kistérség alapító okmányait, már csak a két ország külügyminisztériumainak jóváhagyása szükséges, hogy a határ menti régió közös fejlesztési szervezete megkezdhesse működését. Mákos Árpád battonyai polgármester a Krónikának elmondta: reményeik szerint az év végén már pályázatot nyújthat be az Európai Unióhoz a román–magyar ETT.

Pataky Lehel Zsolt

2025. május 07., 14:252025. május 07., 14:25

Öt-öt romániai, illetve magyarországi település elöljárói egy új Európai Területi Társulás (ETT, angol betűszóval: EGTC) létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot január végén Battonyán. Az együttműködés kezdeményezői azt remélik a szerveződéstől, hogy több forrásra és nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a román–magyar határ menti együttműködések programja keretében, ezáltal közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a kultúra, az egészségügy vagy az innováció területén.

  • Magyarországról Battonya mellett az ugyancsak Békés vármegyei Gyula, Elek, Sarkad és Medgyesegyháza,
  • romániai oldalról az Arad megyei Pécska, Nagylak, Kürtös és Kisjenő, továbbá a Bihar megyei Nagyszalonta vállalta a tagságot.

Mákos Árpád battonyai polgármester, a kistérség megalapításának egyik ötletgazdája szerint

az uniós források közül a román–magyar együttműködés keretében hívják le a legkevesebb pénzt a régió települései,

aminek egyik oka az, hogy a nyugat-romániai önkormányzatokhoz képest szegényebb kelet-magyarországi helyhatóságoknak gyakran nem állt rendelkezésére a közös pályázatban való részvételhez szükséges önrész.

Közösen nagyobb eséllyel pályázhatnak, nagyobb mértékű támogatásokat célozhatnak meg közvetlenül, és az önrészt is könnyebb előteremteni – ezért keresik az együttműködésnek ezt a formáját. Pécska és Battonya például testvérvárosok, és már konkrét pályázati elképzeléseik vannak:

a két város között az első világháború előtt létező utat (ami ma már csak dűlőút) szeretnék újjáépíteni, emellett az Arad–Pécska–Nagylak vasútvonal régi szárnyvonalát Pécska és Battonya között helyreállítani.

A román–magyar határ menti együttműködésnek új lendületet adott Románia idei schengeni csatlakozása, azaz, hogy megszűnt az állandó ellenőrzés a két ország közötti határátkelőhelyeken – jegyezték meg mindkét oldal képviselői.

A gyulai Almássy-kastély – a fürdővárosban működik majd az ETT székhelye •  Fotó: Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. Galéria

A gyulai Almássy-kastély – a fürdővárosban működik majd az ETT székhelye

Fotó: Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.

Az ETT magyarországi bejegyzésű szervezetként fog működni, és Görgényi Ernő gyulai polgármester felajánlotta, hogy a fürdővárosban legyen a székhelye, lévén Gyula a résztvevő települések közül a legnagyobb, gazdaságát tekintve pedig a legfejletteb. A januári megbeszélés résztvevői akkor megállapodtak abban, hogy a társulás elnöke a kistérség legnagyobb lakosú városa, Gyula, társelnöke pedig a második legnagyobb lakosú település, Nagyszalonta polgármestere lesz, és kétévente váltják egymást. Emellett háromtagú felügyelő-bizottsága és két társigazgatója lesz majd a szervezetnek, akik ügyvezetői jogkörrel rendelkeznek.

Az ETT-ben részt vevő tíz település lakossága meghaladja a százezer főt, ami Török László nagyszalontai polgármester szerint jelentős számú közösség, és növeli a társulás súlyát az EU-val való kapcsolattartásban. A hajdúváros elöljárójának javaslatára bekerült a célok közé a nemzeti közösségek törekvéseinek támogatása. „Mind magyar, mind román oldalon vegyes közösségek élnek, a magyarországi románok és a romániai magyarok erősítik, gazdagítják településeinket, hozzájárulnak a kulturális sokszínűséghez, ennek köszönhetően is a településeink szépek, gyarapodnak, erős polgársággal rendelkeznek. Ezért az ETT-nek erre oda kell majd figyelnie majd a nemzeti közösségek megmaradási feltételeinek a javítására is” – nyilatkozta akkor a Krónikának Török László.

A társulás kezdeményezői a következő területek fejlesztésén szeretnének együttműködni: idegenforgalom, közlekedés, oktatás és nevelés, innováció, kultúra, kutatásfejlesztés, egészségügy, szociális szolgáltatások, sport, mezőgazdaság, környezetvédelem, munkahelyteremtés, vízgazdálkodás, katasztrófavédelem, kisebbségvédelem.

Megszületett a román–magyar kistérség alapító okirata

A január végi battonyai megbeszélésen elhangzott, hogy a szervezet bejegyzése minimum három hónapot vesz igénybe, ezért Mákos Árpádhoz fordultunk kérdésünkkel: hol tart jelenleg a folyamat?

Idézet
Magyarországi oldalról százszázalékban kész vagyunk: megszületett a szervezet alapító okirata és alapszabályzata, ennek elkészítettük a szakszerű fordítását, amit elküldünk a romániai partnereinknek, és várjuk, hogy minden településen a képviselőtestület elé terjesszék, és megszavazzák azt. Amint megkapjuk a szavazásról szóló jegyzőkönyveket, küldhetjük a két ország külügyminisztériumaihoz ellenjegyzésre az alapító okiratokat” – magyarázta kedden a Krónikának a battonyai elöljáró.

Mákos Árpád szerint senki nem gondolta meg magát, nem léptek vissza a kezdeményezéstől, megfogalmazása szerint „mindenki pozitív”. „Sőt olyat is hallottam, hogy például a romániai Nagylak vezetőségének annyira elnyerte tetszését az ötlet, hogy testvértelepülési kapcsolatot is létesítene velünk. Hivatalos megkeresés még nem történt, de mi nyitottak vagyunk erre” – mondta a battonyai polgármester.

román–magyar Galéria

Mákos Árpád battonyai polgármester bizakodó a kistérség működését illetően

Fotó: Facebook/Mákos Árpád

A romániai elnökválasztás eredményének következménye, a kormánykoalíció felbomlása és az ezzel járó kormányválság bizonyára késlelteti majd a bukaresti külügyminisztérium jóváhagyását az Európai Terület Társulás bejegyzésére, de Mákos Árpád ennek ellenére úgy becsülte, hogy október-november folyamán már benyújthatják az első finanszírozási kérelmeket az új román–magyar kistérség nevében.

korábban írtuk

Román–magyar kistérség megalapításáról döntöttek a határ menti települések vezetői
Román–magyar kistérség megalapításáról döntöttek a határ menti települések vezetői

A kezdeményezők azt remélik, hogy több forrásra nagyobb eséllyel pályázhatnak majd a határ menti együttműködés keretében, ezáltal közös fejlesztéseket valósíthatnak meg például a turizmus, a környezetvédelem, a mezőgazdaság vagy az egészségügy területén.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 11., vasárnap

Tömegszerencsétlenség Srí Lankán: szakadékba zuhant egy busz, legalább 21 ember meghalt

Szakadékba zuhant egy busz Srí Lanka középső részén, a balesetben legalább 21 ember maghalt és 24-en megsérültek – közölte vasárnap a dél-ázsiai ország kormánya.

Tömegszerencsétlenség Srí Lankán: szakadékba zuhant egy busz, legalább 21 ember meghalt
2025. május 11., vasárnap

Putyin közvetlen tárgyalásokat javasol Kijevnek

Közvetlen és előfeltételek nélküli tárgyalásokat javasolt vasárnap hajnalban Ukrajnának Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin közvetlen tárgyalásokat javasol Kijevnek
2025. május 11., vasárnap

Archív fotók láthatóak XIV. Leóról és korábbi pápákkal való találkozásairól

Régebbi képeket bocsátott a sajtó rendelkezésére Robert Francis Prevostról, a katolikus egyház új, XIV. Leó néven megválasztott pápájáról az Ágoston-rend chicagói provinciája, a Midwest Augustinians.

Archív fotók láthatóak XIV. Leóról és korábbi pápákkal való találkozásairól
2025. május 10., szombat

XIV. Leó 2023-ban Prevost érsekként Magyarországon járt Ferenc pápával

Ferenc pápa magyarországi apostoli útján, 2023. április 28–30. között a vatikáni delegáció tagjaként Robert Francis Prevost – a csütörtökön megválasztott XIV. Leó – is elkísérte az előző szentatyát.

XIV. Leó 2023-ban Prevost érsekként Magyarországon járt Ferenc pápával
2025. május 10., szombat

Zelenszkij harmincnapos tűzszünetet jelentett be, Moszkvának ultimátumot adtak

Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával.

Zelenszkij harmincnapos tűzszünetet jelentett be, Moszkvának ultimátumot adtak
2025. május 10., szombat

Teljes és azonnali tűzszünetet kötött India és Pakisztán

Donald Trump Truth Social közösségi-média posztjában erősítette meg, miszerint India és Pakisztán teljes és azonnali tűzszünetben állapodott meg egy, az Egyesült Államok közvetítésével zajló, hosszan tartó tárgyalássorozat eredményeként.

Teljes és azonnali tűzszünetet kötött India és Pakisztán
2025. május 10., szombat

Az egyház szociális szerepét hivatott hangsúlyozni XIV. Leó pápa névválasztása

A csütörtökön megválasztott új pápa, az amerikai Robert Prevost által választott Leó név az egyik leggyakoribb pápai nevek egyike, a választás pedig azt tükrözi, hogy az új egyházfő az egyház szociális szerepére akar jelentős hangsúlyt helyezni.

Az egyház szociális szerepét hivatott hangsúlyozni XIV. Leó pápa névválasztása
2025. május 10., szombat

Románia felé kellett kerülnie a Moszkvába tartó Ficónak, miután a litvánok nem engedték átrepülni a gépét

Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.

Románia felé kellett kerülnie a Moszkvába tartó Ficónak, miután a litvánok nem engedték átrepülni a gépét
2025. május 09., péntek

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével

A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével
2025. május 09., péntek

Közösen emlékeztek meg az uniós intézményvezetők a Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról

Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.

Közösen emlékeztek meg az uniós intézményvezetők a Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról