Fotó: Európai Parlament
Magyar részről „erősnek tűnik az akarat” Svédország NATO-csatlakozásának véglegesítésére – jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hétfőn Varsóban, jelezve egyúttal, hogy budapesti látogatásra készül.
2024. február 19., 15:522024. február 19., 15:52
„Budapestre megyek, az időpontot annak megerősítése után közöljük” – válaszolta Kristersson a Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten a svéd NATO-csatlakozást érintő újságírói kérdésre. Elmondta: az elmúlt hetekben már „többször egyeztetett” a magyar miniszterelnökkel.
– fogalmazott. „Már most várom a tervezett találkozót, hogy a véglegesítés megtörténjen” – tette hozzá Kristersson.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a rendes parlamenti ülésszak elején sor kerülhet a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjára, de ehhez szükséges a két kormányfő budapesti találkozója.
Donald Tusk ezzel kapcsolatban kijelentette: „megbocsáthatatlan hiba lenne”, amennyiben „egy NATO-tagállam megakadályozná egy másik, a közös biztonságunkért aktívan dolgozni kész állam tagságát”. Arról biztosította svéd hivatali partnerét, hogy ez ügyben számíthat Lengyelország és személyesen az ő „teljes körű támogatására”.
Kristersson kitért Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető múlt heti halálára is. Úgy ítélte meg: ezért a teljes felelősség Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli. Közölte: Svédország azt szeretné, hogy Navalnij halálára reagálva az Európai Unió fontolja meg újabb szankciócsomag bevezetését Oroszországgal szemben.
Az Egyesült Államok végérvényesen jóváhagyta az F–16-os típusú vadászrepülőgépek eladását Törökországnak
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
szóljon hozzá!