Vitányi István, a testület fideszes társelnöke (balra) szerint a tanácskozáson 85 százalékban pozitív eredményekről hallhattak
Fotó: Z. Kárpát Dániel/Facebook
A külhoni magyarság anyanyelvhasználata szerepelt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szakpolitikai munkacsoportjának csütörtöki budapesti ülésének napirendjén.
2023. március 30., 19:162023. március 30., 19:16
2023. március 30., 19:202023. március 30., 19:20
Vitányi István, a testület fideszes társelnöke a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón elmondta: 85 százalékban pozitív eredményekről hallhattak. Kitért arra is, hogy szignifikáns változás következett be a 2010 előtti helyzethez képest, akkor évente a magyar állam a külhoni magyarságot 13-14 milliárd forinttal támogatta, ez az összeg 2018-ban már 140 milliárd forint, több mint a tízszerese volt, és azóta is bővültek a források.
Kitért a Rákóczi Szövetség iskolaválasztási kampányára és az iskolabusz programra is. Utóbbi keretében 16 járművet állítottak forgalomba, és talán ennek is köszönhető, hogy 30 százalékkal nőtt a magyar általános iskolába beiratkozottak száma Felvidéken. Vitányi szerint Erdélyben is jelentős előrelépések történtek, a román képviselőház most tárgyalja az oktatási törvényt, és ebbe több olyan pont is bekerült, amelyet az RMDSZ kezdeményezett kormánytagként.
„Legnehezebb helyzetben a kárpátaljai magyarság van, az oktatási és nyelvtörvény visszalépést jelent az 1992-es jogszabályhoz képest” – mondta a politikus. Megjegyezte: a magyar és a román fél közösen fordult a tervezett változtatások miatt a Velencei Bizottsághoz. Értékelése szerint a külhoni magyarok elégedettek az anyagországi támogatásokkal, képviselőik megköszönték azt a gondoskodást, amit az anyaország mutat irányukba.
Z. Kárpát Dániel, a testület jobbikos társelnöke arról beszélt, hogy több magyarlakta területi oktatási helyzetét is megismerhették. „A Kárpátalját érintő kihívások kiáltanak a legnagyobb közfigyelemért” – mutatott rá, hozzátéve: az ottélő magyarok jogai erőteljesen csorbulnak, amennyiben a jelenlegi helyzet marad. Ugyanakkor a magyarlakta területekről számos pozitív vívmányról is hallhattak beszámolót, példaként említette az óvoda-bölcsőde programot, illetve az Iskolabusz programot. Közölte, ezeket konzervatív képviselőként üdvözli.
Több előadó is érintette, hogy a magyarság lélekszáma folyamatosan fogyatkozik, és sajnálatos, hogy ami az anyaországra, az az összes magyarlakta területre jellemző. Hangsúlyozta, válaszokat kell találni arra, hogyan lehet a szülőföldön boldogulni. Z. Kárpát Dániel rámutatott: ha az élve születések száma csökken és az elvándorlás nő, az folyamatos fogyatkozást eredményez, amit mindenképpen meg kell előzni. Összegzése szerint a pozitív jeleknek örülni kell, a mostani körülmények és a válság közepette minden kis eredmény felértékelődik, amelyeket üdvözölnek, ugyanakkor őszinte szembenézésre van szükség.
Kiemelte: a Jobbik-Konzervatívok közössége lát lehetőséget abban, hogy az európai színtéren a kisebbségi jogok biztosításán keresztül minden Kárpát-medencei magyarért még fokozottabban kiálljanak. „A külhoni magyarok önrendelkezését tekintve érdemes elmenni a falig és kiállni minden magyarért, itt van hiányérzetünk” – mondta, aláhúzva: az autonómiát, az önrendelkezés különböző formáit többször, többet és hangosabban kellene követelni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!