Fotó: Europa.eu
Nem született megegyezés az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik, az olajszállítást is magában foglaló európai uniós szankciós csomagról, az intenzív tárgyalások folytatódnak – közölte Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn.
2022. május 16., 22:042022. május 16., 22:04
2022. május 16., 23:442022. május 16., 23:44
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli tanácskozását követően Josep Borrell közölte: továbbra is hiányzik az uniós tagállamok egybehangzó, a javasolt olajbehozatali tilalomhoz szükséges támogatása. Kérdésre válaszolva elmondta: a tanácskozás során a szakminiszterek őszinte megbeszélést folytattak az egyes tagállamok álláspontjáról, Magyarország is ismertette az új szankciók bevezetése esetén jelentkező gazdasági jellegű nehézségeit.
„Természetesen a szankciók pénzbe kerülnek. Fájnak azoknak, akiket szankcionálnak, és hatással vannak azokra is, akik kiszabják őket” – fogalmazott. Szavai szerint a megállapodás érdekében folytatott tárgyalások napokig, de akár hetekig is eltarthatnak mindazokról a részletekről, melyekkel a tagállamok szembesülhetnek. Egy dologban azonban már most egyetértés van, abban, hogy az Európai Uniónak a lehető leghamarabb meg kell szüntetnie függőségét az orosz energiától. „Meg kell szakítanunk ezt az erős köteléket, mely nagyon sebezhetővé tesz bennünket” – fogalmazott.
Borrell sajtótájékoztatóján kijelentette: az Európai Unió nem fog elismerni egyetlen olyan négyzetkilométernyi területet sem, amelyet Oroszország vett el Ukrajnától. „Nem engedjük meg, hogy Moszkva Ukrajna akár csak egyetlen területére is igényt tartson” – fogalmazott. Az uniós diplomácia vezetője közölte: a külügyminiszterek úgy döntöttek, hogy további 500 millió eurót biztosítanak Kijev számára fegyvervásárlás céljából, így az EU által erre a célra elkülönített teljes összeg 2 milliárd euróra emelkedett.
Románia egyetért az Oroszországgal szemben bevezetendő hatodik szankciócsomaggal – közölte Bogdan Aurescu az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli értekezlete előtt.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – aki vendégként részt vett az ülés egy részén – a tanácskozás végén adott nyilatkozatában azt monda, az Európai Uniónak le kell állítania az orosz olaj- és gázimportot, különben azt kockáztatja, hogy kétszer fizeti meg az ukrajnai háború költségeit. Ha ugyanis az uniós tagországok továbbra is Oroszországtól vásárolnak gázt és olajat, az azt jelenti, hogy az EU fizet Oroszországnak az energiaellátásért, miközben pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának – mondta. Kijelentette továbbá, hogy az EU energiaimportjával továbbra is „finanszírozza az orosz hadigépezetet, annak agresszióját és atrocitásait”.
Kijelentette: megérti, miért nem sikerül az olajembargót is megában foglaló szankciós csomagot elfogadni Oroszországgal szemben, az azonban az Európai Unió feladata, hogy a kérdésben a tagállamok megegyezésre jussanak. „Nem az én dolgom, hogy retorikai harcot vívjak a magyar hatóságokkal, ezt a kérdést az Európai Uniónak kell megoldania” – fogalmazott az ukrán diplomácia vezetője. Közölte: az újabb szankciós csomag elfogadása és az Ukrajnának nyújtani tervezett uniós fegyvertámogatás ügye jól halad. Sajnálatát fejezte ki azonban amiatt, hogy késik országa uniós tagjelölti státuszának megadása. „Ukrajna nem reménykedik azonnali tagfelvételben, de úgy ítéli meg, hogy nincs ésszerű magyarázata a tagjelölti státusz elutasításának” – mondta.
Kuleba hangsúlyozta továbbá: Ukrajna ellenez minden olyan uniós megszorító intézkedést, amelynek nem része az Oroszországból származó olajat sújtó embargó. Végezetül visszafordíthatatlannak nevezte az újabb szankciós csomag elfogadásának folyamatát Oroszországgal szemben, és a Moszkvára nehezedő nyomás fokozását szorgalmazta mindaddig, amíg – mint mondta – Ukrajna meg nem nyeri a háborút. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a nap folyamán újságíróknak azt mondta, hogy egy ország akadályozza az uniós szankciós csomag elfogadását. Úgy vélte, hogy Ukrajnának el kellene zárnia a Magyarországra tartó gázvezetéket. „Ha leállítják a szállítást, a probléma megoldódik. Egyetlen ország sem vétózhat meg egy ilyen stratégiai döntést” – tette hozzá a litván diplomácia vezetője.
Az Európai Bizottságnak nincs olyan javaslata, amely kezelni tudná egy esetleges orosz olajembargó negatív hatásait, ezért a kormány az eredeti álláspontját fogja képviselni – közölte Szijjártó Péter.
A Drents Múzeumból két héttel ezelőtt ellopott négy romániai aranykincs 5,8 millió eurójába kerülhet a holland államnak, ha a műtárgyakat nem sikerül visszaszerezni – jelentette az <a href="https://www.rtvdrenthe.nl/nieuws/17210207/nederland-aansprakelijk-voor-volledige-schade-gestolen-gouden-hel
Egy ember vesztette életét egy péntek reggel történt, feltehetően rivális drogkereskedő bandák összecsapásához köthető lövöldözésben Brüsszel Anderlecht negyedében – közölte a belga ügyészség.
Több tucatnyi honfitársát dolgoztatta rabszolgaként egy románokból álló banda egy spanyolországi farmon.
A Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) szankciókkal sújtó rendeletet írt alá Donald Trump amerikai elnök, amelyben „az Amerikát és közeli szövetségesünket, Izraelt célzó törvénytelen és alaptalan intézkedésekkel” vádolja sz intézményt.
Volodimir Zelenszkij kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz államfővel, amint érthetővé válik, miként ér véget a háború Ukrajna számára – ezt maga az ukrán elnök mondta csütörtökön Kijevben újságíróknak.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter arra utasította az izraeli hadsereget (IDF), hogy készítsen tervet a gázai palesztinok önkéntes távozására – jelentette be csütörtökön a védelmi minisztérium szóvivője.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerdán X-üzenetben jelentette be, hogy az amerikai korm
Államcsíny elkövetésének gyanújával ügyészségi eljárást kezdeményezett a lengyel alkotmánybíróság elnöke Donald Tusk kormányfő és más vezető lengyel politikusok, bírák és ügyészek ellen – erről maga Bogdan Swieczkowski tájékoztatott.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy nincs semmi rossz Donald Trump elképzelésében a palesztinok kitelepítéséről a Gázai övezetből, miután az amerikai elnök javaslata nemzetközi bírálatokat váltott ki.
Az Egyesült Államoknak kell megtennie az első lépést az Oroszországgal való kapcsolatok normalizálása felé – jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes az orosz diplomáciai tárca honlapján szerda este közzétett közleménye szerint.
szóljon hozzá!