Volodimir Zelenszkij és Josep Borrell / Archív felvétel
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Az Ukrajna elnöke által bemutatott „győzelmi tervet” és a béketervet össze kell kapcsolni, a háború megnyeréséhez és a békéhez e két dolognak együtt kell működnie – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Brüsszelben.
2024. október 17., 15:382024. október 17., 15:38
Borrell, az uniós tagállamok vezetőinek tanácskozására érkezve – ahol kiemelt téma lesz Ukrajna, a migráció és a közel-keleti helyzet – hangsúlyozta:
Reményét fejezte ki, hogy még a hivatali idejének lejárta előtt a tagállamok megállapodásra jutnak a G7-csúcson jóváhagyott 50 milliárd dolláros, a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fizetett hitel folyósításához Ukrajnának. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a humanitárius katasztrófára hívta fel a figyelmet.
„Az Egyesült Államok felszólította Izraelt, hogy javítsa a gázai humanitárius hozzáférést, de adott egy hónap haladékot, ami egy hónap késedelmet jelent, míg a jelenlegi ütemben megölt emberek száma túl sok” – fogalmazott.
A csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számot ad Oroszország Ukrajna elleni háborújának fejleményeiről, és bemutatja győzelmi tervét.
Olaf Scholz német kancellár érkezésekor elmondta:
Hangsúlyozta, hogy a közös európai menekültügyi rendszerről szóló megállapodás végrehajtását fel kell gyorsítani. Mint mondta, tavaly több mint 300 ezer illegális bevándorló érkezett Németországba, „ami túl sok”, ezért olyan rendszert kell kiépíteni, amely lehetővé teszi a német gazdaság jövőbeli életképességét azáltal, hogy megkönnyíti a szakképzett munkavállalók és a munkaerő bevándorlását.
„Törvényeinkkel ezt lehetővé tettük. Védelmet kell nyújtanunk azoknak, akiknek szükségük van rá, és ezt mindig meg is fogjuk tenni. De hazánkba nem mindenki jöhet” – hívta fel a figyelmet.
Ha csak a számokat nézzük, ez a javaslat nem igazán jelent megoldást egy olyan nagy ország számára, mint Németország. A tavaly hazánkba szabálytalanul érkező 300 ezer menedékkérőhöz képest ezek a központok az csak alacsony arányban tudnák visszafogni a menedékkérők számát – mondta.
A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban kijelentette: Németország továbbra is fegyverekkel segíti Izrael önvédelmét, de Izraelnek be kell tartania a nemzetközi jogot, és a kétállami megoldást kell végső céljának tekintenie, és a humanitárius segélyeknek el kell jutniuk a gázai övezetben élő rászorulókhoz.
„Győzelmi tervével” Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszországgal való közvetlen konfliktus felé taszigálja a NATO-t – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai tájékoztatóján.
„Ha támogatnánk Ukrajnát, és sikeresebb lenne a frontvonalon, akkor talán az orosz elnök kénytelen lenne tárgyalóasztalhoz ülni. Jelenleg azonban azt hiszi, hogy ő van fölényben és sarokba szorította Ukrajnát” – hangsúlyozta.
A migrációval kapcsolatban elmondta: innovatív intézkedésekre van szükség, menekültügyi központokat a harmadik országokban kell létrehozni, és véleménye szerint együtt kell működni a származási és tranzitországokkal.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök érkezésekor hangsúlyozta: „az új uniós migrációs és menekültügyi paktum nem foglalkozik a visszaküldés kérdésével, így nem vagyunk hatékonyak azokkal szemben, akik nem jogosultak az európai védelmi státuszra.”
„Görögország az EU külső határainak egyik frontországaként már eddig is kemény, de igazságos migrációs politikát folytatott” – mondta és megelégedését fejezte ki, hogy az uniós vezetők most már kezdik felismerni a határok védelmének fontosságát.
„Senki sem gondolja, hogy az emberek szórakozásból menekülnek, de nem hozhatunk továbbra is ennyi embert Európába. Nagyon örülök, hogy most már több uniós tagország is belátja, hogy ez a folyamat nem mehet így tovább” – mondta.
Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint elengedhetetlen, hogy az Európai Tanács megerősítse Ukrajnának nyújtott támogatását egy olyan pillanatban, amikor az Európai Bizottság ügyvivő üzemmódban van, az Egyesült Államokat pedig az elnökválasztás köti le.
– hangsúlyozta.
A migrációval kapcsolatban Orpo elmondta, „megérti”, hogy a lengyel kormány ideiglenesen felfüggesztené a menedékjog Minszk és Moszkva hibrid fenyegetései miatt. „Európai szintű jogszabályokra és nagyon hatékony visszaküldési politikára van szükségünk. Továbbá meg kell erősítenünk a határaink biztonságát például határkerítések létrehozásával” – mondta.
New Yorkban és Washingtonban lobbizik a héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „Győzelmi tervéhez” szeretné megszerezni Joe Biden amerikai elnök és a nyugati elit támogatását. A terv azonban kivitelezhetetlen elemeket is tartalmaz.
Észak-Korea állami médiájának csütörtöki közlése szerint „ellenséges államnak” nyilvánította Dél-Koreát, és ezt az ország alkotmányában is rögzítették.
A NATO jelenleg nem tervezi, hogy a közeljövőben meghívja Ukrajnát a szövetségbe – közölte Julianne Smith amerikai NATO-nagykövet szerdán.
Életének 85. évében csütörtök hajnalban meghalt Kozma Imre atya, katolikus pap, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend korábbi magyarországi vezetője – közölte a karitatív szervezet az MTI-vel.
„Győzelmi tervével” Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszországgal való közvetlen konfliktus felé taszigálja a NATO-t – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai tájékoztatóján.
Izrael terve az iráni október 1-jei támadásra adott válaszra készen áll – mondta a CNN-nek egy, az ügyet ismerő forrás, további információk közlése nélkül.
Tárgyalási hajlandóságát fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az „igazságos ukrajnai békéről” Olaf Scholz a közelgő brüsszeli EU-csúcs alkalmából.
Letartóztattak Izraelben egy 35 éves férfit, aki Irán megbízásából egy tudós meggyilkolására készült – jelentette be szerdán az izraeli rendőrség és ügyészség.
A csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számot ad Oroszország Ukrajna elleni háborújának fejleményeiről, és bemutatja győzelmi tervét.
A NATO készen áll arra, hogy megvédje szövetségeseit bármilyen támadással, bármilyen ellenséggel szemben most és a jövőben egyaránt – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben szerdán.
Az orosz hadsereg 136 drónnal és két rakétával támadta meg Ukrajnát szerdára virradó éjjel, az ukrán légvédelem 51 drónt lelőtt, további 60 eltűnt a radarokról – közölte szerdán reggel az ukrán légierő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!