Josep Borrell
Fotó: Ec.europa.eu
Az orosz hadsereg által Bucsa városban és más ukrán városokban civilek ellen elkövetett tömeggyilkosságok a megszállásra vonatkozó nemzetközi jog hatálya alá tartoznak, az Európai Unió (EU) ezért is sürgős feladatként további szankciókat készít elő Oroszországgal szemben – jelentette ki az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn.
2022. április 04., 18:072022. április 04., 18:07
Josep Borrell az Európai Unió nevében kiadott nyilatkozatában aláhúzta: az EU a lehető leghatározottabban elítéli az orosz fegyveres erők által a beszámolók szerint több elfoglalt, időközben visszafoglalt ukrán városban elkövetett atrocitásokat.
Ezekért a tettekért az orosz hatóságok felelősek, mert abban az időszakban követték el őket, amikor az orosz hadsereg gyakorolta a tényleges ellenőrzést az érintett területen – jelentette ki.
– mondta Borrell.
A háborús bűncselekmények, és más súlyos jogsértések elkövetői, valamint az ezekért felelős kormánytisztviselők és katonai vezetők felelni fognak e tettekért – húzta alá Borrell, és megerősítette: az Európai Unió minden olyan eszközt támogat, amellyel biztosítható, hogy az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett emberjog-sértéseket feltárják, és a nemzetközi humanitárius jogot megsértőket felelősségre vonják.
Újabb holttestek kerültek elő az ukrán főváros, Kijev melletti Bucsában, hétfői ukrán médiajelentések szerint már 340 holttestet találtak.
Közölte, hogy az Európai Unió teljes mértékben támogatja a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények felderítésére indított vizsgálatot, valamint az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalának vizsgálóbizottsága által elvégzendő munkát. Az EU segítséget nyújt az ukrán legfőbb ügyésznek és az ukrán civil társadalomnak a háborús bűncselekmények bizonyítékainak gyűjtéséhez és megőrzéséhez – mondta.
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek haladéktalanul és feltétel nélkül véget kell vetnie az Ukrajna ellen indított háborúnak – zárta nyilatkozatát az uniós diplomácia vezetője.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról tájékoztatott hétfőn, hogy a nap folyamán telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az orosz csapatok által Bucsában és más ukrán városokban elkövetett erőszakról.
Közölte továbbá: az EU az ukrán főügyésszel együttműködve nyomozócsoportot hozott létre a tömeggyilkosságok bizonyítékainak összegyűjtésére, dokumentálására, elemzésére, valamint a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására. A nyomozócsoport munkáját az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol), az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős uniós ügynökség (Eurojust), valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) is támogatja – közölte.
„Globális válaszra van szükség. Az Európai Bizottság minden szükséges technikai és pénzügyi támogatást megad az EU által vezetett valamennyi vizsgálathoz” – tette hozzá Ursula von der Leyen.
Az ukrán hatóságok vasárnap Kijev környékén készült fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken számos, utcán fekvő, civil ruhás ember holtteste látható. Hivatalos közlések szerint Bucsában tömegsírra is bukkantak, legkevesebb 330 férfi holttestet találtak. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket.
A Kijev melletti Bucsánál elkövetett vérengzés kivizsgálását és az Oroszország elleni nemzetközi szankciók szigorítását sürgette a hétfői bukaresti megbeszélését követő sajtóértekezletén Bogdan Aurescu román és Eva-Maria Liimets észt külügyminiszter.
A csütörtökön megválasztott új pápa, az amerikai Robert Prevost által választott Leó név az egyik leggyakoribb pápai nevek egyike, a választás pedig azt tükrözi, hogy az új egyházfő az egyház szociális szerepére akar jelentős hangsúlyt helyezni.
Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
A magyar kormány eddig is az együttműködésre törekedett Romániával, ezután is így lesz – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a román elnökválasztás apropóján.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
szóljon hozzá!