2009. április 22., 09:332009. április 22., 09:33
Az amúgy szintén szegény sorsú, többgyermekes ajmara indián családból származó Morales a kokatermesztők jogaiért vívott küzdelem révén lett ismert. A dél-amerikai kontinens egyik legszegényebb országának számító Bolíviában elsősorban az indián földművesek körében hagyomány a kokacserje termesztése, amelyből nem kábítószert készítenek, hanem serkentőként hasznosítják, a kormány azonban – a kábítószer-készítés terjedésétől tartó amerikai vezetés nyomására – be kívánta tiltani.
A szegényparasztok érdekében kifejtett tevékenysége nyomán politikai vezetővé vált Morales a 2002-es választásokat ugyan elbukta, de 2005-ben 54 százalékos többséggel elnökké választották. Megválasztása után közölte: Fidel Castro, Lula Da Silva, Hugo Chávez és Néstor Kirchner Bolívia barátai, országaik közösen építhetik a szebb jövőt. 2008-ban az ENSZ Őshonos Ügyek Állandó Fórumának közgyűlésén tíz pontban felvázolta, hogyan lehetne megmenteni a Földet a romboló modern világtól.
Ennek a tervezetnek legfontosabb része, hogy: „Ha valóban meg akarjuk menteni bolygónkat, véget kell vetni a kapitalista rendszernek”. Morales szerint a kapitalizmus felelős a globális felmelegedésért. Morales gazdaságpolitikája azonban nem aratott osztatlan sikert: az ország gazdagabb régiói sérelmezték, hogy kárukra próbál az indiánoknak kedvezni, miközben ők termelik meg a nemzeti össztermék zömét.
A gazdagabb megyéket többletadóval sújtotta, sőt államosításokba kezdett. Ennek nyomán írt ki autonómiáról szóló népszavazást a leggazdagabb megye, Santa Cruz – ahol a múlt héten Rózsa Flores Eduardót és Magyarosi Sándort is kivégezték – vezetése, amelyen fölényesen győzött a központi vezetéstől való nagyobb mértékű függetlenedést akarók tábora. A példát több régió követte, Morales azonban nem hajlandó elismerni a referendumok eredményét. A konfliktus több ízben is zavargásokba torkollt az önrendelkezéspárti fegyveresek és a kormányerők között.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.