Fotó: Facebook/Ministerul Afacerilor Externe
Az ukrán kisebbségi törvény miatti keményebb hangvételű közlemény ellenére nem várható, hogy a román diplomácia határozottan kiálljon az ukrajnai románok jogai mellett – véli Pászkán Zsolt elemző. A Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője szerint a román politikai szereplőkben nincsenek meg a készségek, de valószínűleg a képességek sem, hogy egy erősebb, vagy annak vélelmezett/érzékelt ellenféllel hitelesen és tartósan megküzdjenek.
2023. január 05., 08:552023. január 05., 08:55
2023. január 05., 09:012023. január 05., 09:01
Az ukrajnai román közösség ügye nem elég fontos Bukarest számára ahhoz, hogy komolyan konfrontálódjon az Egyesült Államok és számos nyugati hatalom által támogatott Ukrajnával, annak ellenére sem, hogy az új kisebbségi törvény miatt a bukaresti külügy bírálta Kijevet – vélekedett a Krónikának nyilatkozva Pászkán Zsolt politikai elemző. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet nagybányai születésű szakértője lapunknak annak kapcsán, hogy Románia eddig nem ütött meg ilyen határozott hangvételt az Ukrajnában élő román kisebbség jogainak védelme érdekében, mint amilyenben a bukaresti külügy által az új ukrán kisebbségi törvény kapcsán kiadott közlemény íródott, kifejtette: a román politikusok, és azon belül is a külügy csak magához képest volt határozottabb az átlagnál, ami nem jelent igazán túl sokat.
Sajnálatosnak tartja a román külügyminisztérium, hogy az ukrán parlament egy „hiányos, jogszűkítéseket lehetővé tevő, az országban élő nemzeti közösségek igényeit figyelmen kívül hagyó” kisebbségi törvényt fogadott el.
„A Külügyminisztériumon kívül a jelentősebb tisztséget betöltő politikusok közül csak Marcel Ciolacu képviselőházi és PSD-s elnök, valamint Rareş Bogan EP-képviselő, a PNL első alelnöke nyilatkozott az ügyben, de még a törvény Zelenszkij ukrán elnök általi kihirdetése előtt, azóta teljes csend honol erről a politikai színpadon. Ha jóindulatúak vagyunk, akkor ezt betudhatjuk a karácsonyi és újévi „uborkaszezonnak”, de azt gondolom, sokkal mélyebb, strukturális okok vannak mögötte.
Nicolae Ceauşescu 1968 utáni „különutas” politikája a Varsói Szerződésen több, itt terjedelmi és tartalmi megfontolásból nem részletezett okból sem cáfolata ennek az állításnak” – mutatott rá a Románia szakértő. (Az interjú készítése óta Klaus Iohannis államfő hivatala közleményt adott ki, amely szerint az elnök egy ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetésen olyan megoldásokat kért, amelyek eloszlatják a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos román aggodalmat - szerk. megj.).
„A román politikusok mindig csak azokkal szemben játsszák a keménykedőt, akik valamilyen okból hátrányosabb, kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, vagy akikkel szemben valamilyen nagyhatalom, vagy intézmény folytat támadást.
Ennek jó példája, hogy míg az etnocídiumra törekvő eredeti ukrán törvény 2017-es elfogadásakor Klaus Iohannis nemcsak a kijevi hivatalos útját mondta le (akkor Petro Porosenkóhoz látogatott volna), de az ukrán parlament elnökét sem fogadták, Klaus Iohannis most meg sem szólalt az ügyben, idén nyáron, a június közepi kijevi látogatása során pedig látványosan kerülte az ukrajnai román közösségek meglátogatását (szemben, például Novák Katalin magyar elnökkel, aki a kijevi útját egy kárpátaljai látogatással egészítette ki!). A román politika alig öt éven belüli szögesen ellentétes viselkedésére a fő magyarázatot Ukrajna geopolitikai helyzetének változása magyarázza. 2017-ben Ukrajna a nyugati politikai és média-„fősodor” megítélésében periférikus alanynak számított, 2022-ben pedig ugyanez a közeg az ukrán rezsim szponzorává vált, legalábbis egyelőre. Ráadásul Klaus Iohannis 2017-ben a második mandátuma bebiztosítására gyúrt, így jól jött neki egy ilyen látványos, de kedvezőtlen következmények nélküli gesztus. A román és románajkú (mert az ukrajnai közösség nagyobb, de legalábbis jelentős része moldovainak mondja magát) közösség sorsa pedig nem elég fontos és soha nem is volt ahhoz, hogy megváltoztassa a romániai döntéshozók és politikusok viselkedési mintáit” - hangsúlyozta.
Felvetésünkre, miszerint előfordulhat, hogy az AUR térhódítását jelző legújabb felmérések késztették a kormányt az irányváltásra, Pászkán Zsolt úgy vélekedett: ez is közrejátszhat.
„Az utóbbi felmérések amúgy is a szuverenista, a fenntartások és – főleg! – kritikák nélküli EU- és – úgy, általában – «nyugat»-pártiság visszaesését mutatják, aminek csak újabb lökést adott a kormánykoalíció román pártjai által – politikai tőkeszerzési célból – túlságosan biztosra vett schengeni csatlakozás elmaradása miatti csalódás. Érdekes lesz figyelni a következő időszak fejleményeit, de
Arra, amit december 8-án kitörő, de legalábbis megkönnyebbült örömmel fogadtak volna, az átlagos romániaiak legfeljebb már csak legyinteni fognak és közömbösen könyvelik majd el! Ebben a hangulatban értelmezendő a román politikusok nemcsak az ukrán nyelvtörvénnyel – hangsúlyozom, csak önmagukhoz képest határozott –, de az olyan egyéb, hasonlóan identitárius ügyekkel kapcsolatos megnyilvánulása is, mint a Moldovával való „egyesülés” (valójában Románia általi bekebelezés) témája” – figyelmeztetett az elemző.
„Az, hogy a brüsszeli/washingtoni bólintás nélkül még mélyebb lélegzetet venni sem nagyon merő Marcel Ciolacu egy körülírás nélküli irredenta nyilatkozatot engedett meg magának ezzel kapcsolatosan vagy annak a jele, hogy Brüsszelből/Washingtonból erre vonatkozó engedélyek érkezhettek/érkezhetnek, vagy – és egyelőre ez tűnik valószínűbbnek – még egy ilyen, mondjuk úgy, «óvatos» politikus is érzi a romániai belpolitikai széljárás változását és megpróbál még időben reagálni rá. Fontos leszögezni, hogy ehhez a román pártoknak nem kell «áthangszerelniük» a teljes választói rétegüket, mert ehhez minden pártban megvannak az alapok (igen, az USR-ben is!), legfeljebb a – pillanatnyi – arányok különböznek, és az impulzusszavazókért folyhat a harc. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy amennyiben az AUR-nak nem sikerül, vagy nem akarja leszednie magáról a «hulladékpolizálás» bélyegét (mert ennek is jelentős, sőt, akár növekvő támogatottsága is lehet!), akkor egy újabb, hangsúlyosan szuverenista irányú szerveződés is felbukkanhat, elsősorban a PNL, másodsorban a PSD számára jelentve többletkihívást” – mondta Pászkán.
Kérdésünkre, hogy várható-e, hogy ezek után Bukarest akár Budapesttel is hajlandó lenne szorosabban együttműködni az Ukrajnában élő kisebbségek védelme érdekében, vagy esetleg csak hirtelen, hamar csillapodó fellángolásról van szó, Pászkán Zsolt kifejtette, eléggé meglepné egy ilyenfajta változás.
„Ha Bukarestben lett volna erre hajlandóság, akkor 2017 óta számos alkalommal megtehette volna, ehelyett Magyarországnak egyedül kellett ezt a küzdelmet lefolytatnia.
Az, hogy Románia ezt – éppen most – nem frontális támadásokkal, hanem kifárasztásos technikával teszi, nem változtat azon, hogy Bukarest ebben a nyelvtörvényi vitában sok szempontból közelebb áll Kijevhez, mint Budapesthez. Éppen ezért érdekesek azok a kifogások, melyeket Bogdan Aurescu román külügyminiszter küldött el Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternek a törvénymódosítás parlamenti elfogadása után, melyek közül több Romániában sem megoldott (pl. az anyanyelvhasználat szabályozása és – főleg! – alkalmazása az igazságszolgáltatásban, a közigazgatásban, a közérdekű információk fordításai, az ilyen jellegű, valamint a művészeti, elektronikus médiában kötelező fordításokkal kapcsolatos költségek fedezete stb.). Talán erre a levélre hivatkozva a magyar közösség érdekvédő szervezetei is bátrabban és pontosabban, közérthetőbben megfogalmazhatnák követeléseiket. De amúgy, mint a sokkal nagyobb választói közösség által ismert és értett schengeni ügyben is, Romániában továbbra is a „sprint” a fő versenyszám a politikában, nem a középtávfutás és főleg nem a maraton” – hangsúlyozta Pászkán.
A Krónika felvetésére, hogy elképzelhető a magyar közösséggel szembeni agresszívabb fellépés a román kormány részéről, ha az AUR népszerűsége tovább növekszik, és „versenyeznie” kell vele a nacionalista szólamokra fogékony szavazók megszerzése/megtartása érdekében, az elemző emlékeztetett:
„Ehhez nem az AUR-nak kell megerősödnie, vagy nem ez az egyetlen katalizáló tényező. A témahiány, a könnyű „bűnbakok” iránti igény és/vagy a uniós és általában véve nyugati intézményi és politikai közömbösség, vagy éppenséggel egyetértés szintén megfelelő kiváltó elem lehet” – ecsetelte lapunknak Pászkán Zsolt.
Klaus Iohannis elnök azt kérte ukrán kollégájától, Volodimir Zelenszkijtől, hogy Kijev találjon gyors megoldást Bukarestnek az ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatban kifejtett aggodalmaira – közölte szerdán a bukaresti elnöki hivatal, amely szer.
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
szóljon hozzá!