Fotó: Facebook/Antony Blinken
Az Egyesült Államok nagyon komolyan veszi a kiszivárgott hírszerzési iratok ügyét, de továbbra sem tudják, hogyan kerültek az internetre – ismerte el az amerikai védelmi miniszter Antony Blinken külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján kedden Washingtonban.
2023. április 12., 08:032023. április 12., 08:03
2023. április 12., 08:042023. április 12., 08:04
Lloyd Austin a Fülöp-szigetek kormánydelegációjával tartott megbeszélés utáni sajtóértekezleten a kiszivárgott minősített dokumentumokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „az iratok valahol az interneten voltak, hogy pontosan hol, és hogy kinek volt ezekhez hozzáférése, ezen a ponton nem ismerjük”. A miniszter arra a kérdésre, hogy hírszerzési hiba történt-e, amikor ő is csak azon a napon értesült az ügyről, amikor a sajtó is beszámolt róla, azt válaszolta, hogy azok az iratok, amelyekről tudomása van idén február 28-án és március 1-én keletkeztek, arról pedig nem tud, hogy korábbiak is forogtak-e a világhálón, de erre választ találnak majd.
Arról is beszámolt, hogy egyeztetett Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel a kiszivárgott dokumentumokról, amelyek ukrán katonai terveket is tartalmaztak, és megállapította, hogy Ukrajna nem egyetlen meghatározott tervet követ. Hozzátette, hogy
Antony Blinken külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy az iratok között olvasható információ arról, miszerint az ukrán hírszerzés ügynökei oroszországi és fehéroroszországi dróntámadásokat hajtottak végre és továbbiakat készítettek elő, azt felelte, hogy nem kommentálná Ukrajna egyes cselekményeit, amikor szuverenitásának és területi integritásának védelméről van szó. Hozzátette, hogy
Antony Blinken arról is beszámolt, hogy kedden beszélt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, akinek megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajna erőfeszítéseit annak érdekében, hogy megvédje területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.
A kedd esti összegzések szerint mintegy 53 titkos, illetve minősített irat került az internetre a közelmúltban, amelyek az ukrán háborúról szóló tervek és adatok mellett érintik Dél-Koreát, Egyiptomot, és az Egyesült Arab Emirátusokat is. Olyan iratokról van szó, amelyek az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon napi jelentéseiben szerepelnek, és amelyek mintegy 1000 és 5000 közötti, arra megfelelő felhatalmazással rendelkező személyhez jutnak el.
bár ezt az Egyesült Államok korábban többször is cáfolja.
A dokumentum szerint Nagy-Britannia mintegy 50, Lettország 17, Franciaország 15, az Egyesült Államok 17, Hollandia pedig egy katonát küldött az oroszok által megtámadott országba.
Emellett a román légtérben végzett NATO felderítő repülések is szerepelnek benne.
Szakértők szerint ugyanakkor az iratok valódisága kétséges, könnyen előfordulhat, hogy azokat az oroszok manipulálták, mielőtt nyilvánosságra hozták volna őket.
Az ügyben az amerikai igazságügyi minisztérium már korábban bűnügyi nyomozást indított.
Hétfőn az AP hírügynökség arról számolt be, hogy az iratok között szerepel, hogy az amerikai hírszerzés tudomására jutott az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat és az Egyesült Arab Emirátusok közötti állítólagos együttműködés amerikai és brit hírszerző ügynökségek ellen.
A Washington Post arról írt szintén hétfőn, hogy
és amivel kapcsolatban arra utasította a tisztségviselőket, hogy azt tartsák titokban a Nyugat előtt.
Erre reagálva az egyiptomi külügyminisztérium szóvivője a napilapnak küldött nyilatkozatban azt írta, hogy Egyiptom álláspontja a válságba való be nem avatkozás a konfliktus kezdetet óta, és elkötelezett az egyenlő távolság megtartása mellett mindkét féltől, miközben megerősíti Egyiptom támogatását az ENSZ alapokmánya, a nemzetközi jog és az ENSZ Közgyűlésének határozatai iránt.
Magyar és izraeli hivatalos személyeket is megfigyelt a CIA
A napokban kiszivárgott amerikai iratokból az is kiderül, hogy az Egyesült Államok hírszerzése ukrán tábornokokat, magyar, izraeli és dél-koreai hivatalos személyiségeket, valamint az Atomenergia Ügynökség több tisztségviselőjét is megfigyelte – közölte a Mandiner az Economist alapján.
A cikk szerint a hírszerzők különféle módszereket alkalmaztak. Az egyik eljárás az volt, hogy telefonra telepítettek poloskát, de más módon is rögzítettek beszélgetéseket. Így azonban a célpontok ki tudják deríteni, hogyan szerzi Amerika az információkat – fűzték hozzá, kiemelve: ez lehet az utóbbi egy évtized egyik legjelentősebb hírszerzési botránya Thomas Rid, a Johns Hopkins Egyetem professzora szerint, aki felidézte a Snowden-ügyet, valamint azt, amikor 2016-ban a Nemzetbiztonsági Ügynökség, majd egy évvel később a CIA adattárából csempésztek ki kényes információkat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
Románia jelentős lépéseket tett afelé, hogy figyelembe vegye a Velencei Bizottság igazságügyi törvényekre ajánlásait, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével foglalkoztak – közölte az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentésében.
Pete Hegseth védelmi miniszter nem tájékoztatta a Fehér Házat, mielőtt a múlt héten engedélyezte az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok szüneteltetését, ami a kormányzaton belül nagy kavarodást váltott ki – közölte a CNN öt, a
Átadta kedden megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek Magyarország új romániai nagykövete, Kissné Hlatki Katalin.
Ilie Bolojan román miniszterelnök kedd este megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Denisz Smihallal a háborúról és annak regionális hatásairól, valamint az ukrajnai román kisebbség jogairól.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Izrael állam történelme során soha nem volt olyan fokú az összehangoltság, együttműködés és bizalom az Egyesült Államokkal, mint jelenleg.
Donald Trump lehetőségként tekint az Oroszország elleni további súlyos szankciókról szóló, az amerikai szenátus előtt lévő törvényre – az amerikai elnök erről kedden kabinetjének nyilvános ülésén beszélt a washingtoni Fehér Házban.
Brüsszel beverte a szöget a gazdák koporsójába, hiszen olyan kereskedelmi megállapodást kötött Ukrajnával, amely több mezőgazdasági termék esetében magasabb vagy korlátlan importot engedélyez – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás