Fotó: Facebook/Antony Blinken
Az Egyesült Államok nagyon komolyan veszi a kiszivárgott hírszerzési iratok ügyét, de továbbra sem tudják, hogyan kerültek az internetre – ismerte el az amerikai védelmi miniszter Antony Blinken külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján kedden Washingtonban.
2023. április 12., 08:032023. április 12., 08:03
2023. április 12., 08:042023. április 12., 08:04
Lloyd Austin a Fülöp-szigetek kormánydelegációjával tartott megbeszélés utáni sajtóértekezleten a kiszivárgott minősített dokumentumokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „az iratok valahol az interneten voltak, hogy pontosan hol, és hogy kinek volt ezekhez hozzáférése, ezen a ponton nem ismerjük”. A miniszter arra a kérdésre, hogy hírszerzési hiba történt-e, amikor ő is csak azon a napon értesült az ügyről, amikor a sajtó is beszámolt róla, azt válaszolta, hogy azok az iratok, amelyekről tudomása van idén február 28-án és március 1-én keletkeztek, arról pedig nem tud, hogy korábbiak is forogtak-e a világhálón, de erre választ találnak majd.
Arról is beszámolt, hogy egyeztetett Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel a kiszivárgott dokumentumokról, amelyek ukrán katonai terveket is tartalmaztak, és megállapította, hogy Ukrajna nem egyetlen meghatározott tervet követ. Hozzátette, hogy
Antony Blinken külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy az iratok között olvasható információ arról, miszerint az ukrán hírszerzés ügynökei oroszországi és fehéroroszországi dróntámadásokat hajtottak végre és továbbiakat készítettek elő, azt felelte, hogy nem kommentálná Ukrajna egyes cselekményeit, amikor szuverenitásának és területi integritásának védelméről van szó. Hozzátette, hogy
Antony Blinken arról is beszámolt, hogy kedden beszélt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, akinek megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajna erőfeszítéseit annak érdekében, hogy megvédje területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.
A kedd esti összegzések szerint mintegy 53 titkos, illetve minősített irat került az internetre a közelmúltban, amelyek az ukrán háborúról szóló tervek és adatok mellett érintik Dél-Koreát, Egyiptomot, és az Egyesült Arab Emirátusokat is. Olyan iratokról van szó, amelyek az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon napi jelentéseiben szerepelnek, és amelyek mintegy 1000 és 5000 közötti, arra megfelelő felhatalmazással rendelkező személyhez jutnak el.
bár ezt az Egyesült Államok korábban többször is cáfolja.
A dokumentum szerint Nagy-Britannia mintegy 50, Lettország 17, Franciaország 15, az Egyesült Államok 17, Hollandia pedig egy katonát küldött az oroszok által megtámadott országba.
Emellett a román légtérben végzett NATO felderítő repülések is szerepelnek benne.
Szakértők szerint ugyanakkor az iratok valódisága kétséges, könnyen előfordulhat, hogy azokat az oroszok manipulálták, mielőtt nyilvánosságra hozták volna őket.
Az ügyben az amerikai igazságügyi minisztérium már korábban bűnügyi nyomozást indított.
Hétfőn az AP hírügynökség arról számolt be, hogy az iratok között szerepel, hogy az amerikai hírszerzés tudomására jutott az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat és az Egyesült Arab Emirátusok közötti állítólagos együttműködés amerikai és brit hírszerző ügynökségek ellen.
A Washington Post arról írt szintén hétfőn, hogy
és amivel kapcsolatban arra utasította a tisztségviselőket, hogy azt tartsák titokban a Nyugat előtt.
Erre reagálva az egyiptomi külügyminisztérium szóvivője a napilapnak küldött nyilatkozatban azt írta, hogy Egyiptom álláspontja a válságba való be nem avatkozás a konfliktus kezdetet óta, és elkötelezett az egyenlő távolság megtartása mellett mindkét féltől, miközben megerősíti Egyiptom támogatását az ENSZ alapokmánya, a nemzetközi jog és az ENSZ Közgyűlésének határozatai iránt.
Magyar és izraeli hivatalos személyeket is megfigyelt a CIA
A napokban kiszivárgott amerikai iratokból az is kiderül, hogy az Egyesült Államok hírszerzése ukrán tábornokokat, magyar, izraeli és dél-koreai hivatalos személyiségeket, valamint az Atomenergia Ügynökség több tisztségviselőjét is megfigyelte – közölte a Mandiner az Economist alapján.
A cikk szerint a hírszerzők különféle módszereket alkalmaztak. Az egyik eljárás az volt, hogy telefonra telepítettek poloskát, de más módon is rögzítettek beszélgetéseket. Így azonban a célpontok ki tudják deríteni, hogyan szerzi Amerika az információkat – fűzték hozzá, kiemelve: ez lehet az utóbbi egy évtized egyik legjelentősebb hírszerzési botránya Thomas Rid, a Johns Hopkins Egyetem professzora szerint, aki felidézte a Snowden-ügyet, valamint azt, amikor 2016-ban a Nemzetbiztonsági Ügynökség, majd egy évvel később a CIA adattárából csempésztek ki kényes információkat.
Magyarországnak nemzeti érdeke Románia mielőbbi schengeni csatlakozása, s a kormány reménykedik abban, hogy ez még hazánk soros európai uniós elnöksége alatt megtörténhet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
Az izraeli hadsereg (IDF) a Hamász iszlamista terrorszervezet mintegy hatvan fegyveresét fogta el hétfőn egy kórházépületben a Gázai övezet északi részén lévő Dzsabalíjában, és az utóbbi napok harcai során megölt több száz fegyverest a városban.
Megerősíthetem, hogy Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba, ahogy azt is, hogy ezeket a katonai egységeket a Kurszk-régióba telepítették – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.
New York városának kiemelt rendezvényközpontjában, a világ egyik legismertebb csarnokában, a Madison Square Gardenben tartott választási gyűlést Donald Trump volt amerikai elnök vasárnap.
Az orosz védelmi minisztérium „különböző lehetőségeket” fontolgat válaszlépésként arra az esetre, ha Ukrajna nyugati támogatással nagy hatótávolságú csapásokat indít Oroszország ellen – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Egy 50 év körüli román állampolgár holttestét találták meg október 26-án, szombaton a franciaországi Meaux-ban található Hotel Campanile egyik szobájában, számos szúrt sebbel.
A Századvég legfrissebb pártpreferencia-kutatása alapján a Fidesz–KDNP továbbra is stabilan vezeti a pártok rangsorát.
Irán válaszolni fog Izrael hétvégi csapásaira, amelyek Teherán szerint öt ember halálát okozták, de, nem akar szélesebb körű háborút – szögezte le az ország államfője vasárnap.
Legkevesebb 45 halálos áldozata van a Gázai övezetben vasárnap végrehajtott izraeli támadásoknak. António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította Izraelt, hogy engedjen be a térségbe humanitárius segélyszállítmányokat.
A nők egyre magasabb szintű és erősebb szerepvállalását, valamint a gyermekeket védő környezetet szorgalmaz az egyházban a püspöki szinódus záródokumentuma, amelyet szombat este szavaztak meg a Vatikánban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás