Fotó: Ukrán Biztonsági Szolgálat
„Biztonsági incidens” történt a Krími hídon, ami miatt leállt a forgalom az Ukrajnától elcsatolt félsziget és Oroszország közötti egyetlen összeköttetésen – közölte hétfőn egy Moszkva által támogatott tisztviselő.
2023. július 17., 08:062023. július 17., 08:06
2023. július 17., 10:122023. július 17., 10:12
Szergej Akszjonov, a Krím Oroszország által kinevezett vezetője a CNN szerint nem pontosította az incidens jellegét.
„A bűnüldöző szervek és az illetékes szolgálatok dolgoznak az ügyön. Beszéltem az Orosz Föderáció közlekedési miniszterével, Vitalij Szaveljevvel, és intézkedéseket hoznak a helyzet javítására” – mondta Akszjonov.
Akszjonov felszólította a lakosokat és a Krímbe utazókat, hogy válasszanak alternatív szárazföldi útvonalat.
A beszámolók szerint a robbanásnak két halálos áldozata van, egy gyerek megsérült, a híd egyik tartóeleme pedig megrongálódott.
Azt egyelőre nem erősítették meg, hogy valóban robbanás történt, ugyanakkor a felvételek tanúsága szerint komoly károk érték a hidat, melyet 2018-ban adtak át azzal a céllal, hogy lehetővé tegye az utazást Oroszország és a Krím félsziget között.
Nem tudni, hogy milyen eszközzel támadták meg a létesítményt, egyes feltételezések szerint víz alatti drónokról lehet szó, mások szerint ugyanakkor a károk nagysága miatt a rakétatámadás valószínűsíthető.
A TASZSZ beszámolója szerint ugyanakkor a vasúti forgalom már helyre is állt.
A hónap elején Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes az eddigi legegyértelműbb beismerést tette, miszerint az ukrán erők felelősek a híd elleni tavaly októberi támadásért.
A támadás megzavarta az Oroszország és a Krím közötti fő közlekedési összeköttetéseket, amelyet Moszkva a félsziget 2014-es elfoglalása óta ellenőriz. A támadás Oroszország ukrajnai katonai erőfeszítéseit is sújtotta, és pszichológiai csapást jelentett Moszkva számára, valamint jelentős propagandagyőzelmet Kijev számára.
Eközben vasárnap vasárnap a Biden-kormányzat egyik vezető tisztviselője megerősítette: az Egyesült Államok lehetővé teszi az európai országok számára, hogy ukránokat képezzenek ki F-16-os vadászrepülőgépekre.
– mondta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN az Unió helyzete című műsorban.
A döntés erős fordulatot jelent Joe Biden elnök számára, aki az év elején azt mondta, hogy szerinte Ukrajnának nincs szüksége az F-16-osokra. A kijevi szárazföldi erők egyik fő problémája, hogy az orosz légierő akadályozza őket az ellentámadásban. Oroszország még mindig légi fölényben van, ami megnehezíti a szárazföldi erők előrenyomulását.
Májusban Biden arról tájékoztatta a G7 vezetőit, hogy
bár akkor még nem volt világos, hogy ez a képzés mikor kezdődik.
Az amerikai gyártmányú repülőgép rendelkezik levegő-levegő utántöltő képességekkel, és kompatibilis a legtöbb NATO-fegyverrel, amelyet már szállítanak Ukrajnának. Annak ellenére, hogy az 1980-as években kezdték el gyártani, számos korszerűsítésen ment keresztül, így fejlettebb és sokoldalúbb, mint bármelyik, jelenleg Ukrajna légiflottájában lévő repülőgép, és a legtöbb orosz repülőgép ádáz riválisa, kivéve az újabb modelleket, amelyeket Moszkva nem szívesen vet be Ukrajnában.
Sullivan vasárnap megjegyezte, hogy az európai szövetségesek azt mondták, hogy több hétre van szükségük a kiképzési képességek előkészítéséhez, és hogy bármilyen határidőt is szabnak meg, azt Washington teljesíteni fogja.
– mondta.
Mint arról beszámoltunk, az ukrán pilótáj egyik kiképzőközpontja várhatóan Romániában lesz.
Eközben egy ukrán tisztviselő arról beszélt: a keleti fronton mindkét oldalon „dinamikusan változnak” az állások, mivel a harcok „némileg eszkalálódtak”.
– mondta Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes vasárnap.
Oroszország két egymást követő napon keresztül „aktívan nyomul előre” az ország északkeleti részén, Harkiv régióban található Kupjanszk városának közelében – mondta Maliar. „Védekezésben vagyunk” – tette hozzá.
Maliar elmondta: a keleti fronton délebbre az ukrán erők fokozatosan haladnak előre Bahmut környékén, és hogy „naponta sikerül előre nyomulni a régóta támadás alatt álló várostól délre”.
– mondta Maljar.
„Magában Bahmutban mi is lövünk az ellenségre, és ők is ránk” – tette hozzá.
Bahmuttól délre pedig az orosz erők szintén támadásban vannak Avgyijivka és Marjinka városok környékén, mondta Maljar.
„Védőink továbbra is hatékonyan tartják vissza őket. A forró harcok változatlan pozícióban folytatódnak” – mondta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!