Fotó: Ukrán Biztonsági Szolgálat
„Biztonsági incidens” történt a Krími hídon, ami miatt leállt a forgalom az Ukrajnától elcsatolt félsziget és Oroszország közötti egyetlen összeköttetésen – közölte hétfőn egy Moszkva által támogatott tisztviselő.
2023. július 17., 08:062023. július 17., 08:06
2023. július 17., 10:122023. július 17., 10:12
Szergej Akszjonov, a Krím Oroszország által kinevezett vezetője a CNN szerint nem pontosította az incidens jellegét.
„A bűnüldöző szervek és az illetékes szolgálatok dolgoznak az ügyön. Beszéltem az Orosz Föderáció közlekedési miniszterével, Vitalij Szaveljevvel, és intézkedéseket hoznak a helyzet javítására” – mondta Akszjonov.
Akszjonov felszólította a lakosokat és a Krímbe utazókat, hogy válasszanak alternatív szárazföldi útvonalat.
A beszámolók szerint a robbanásnak két halálos áldozata van, egy gyerek megsérült, a híd egyik tartóeleme pedig megrongálódott.
Azt egyelőre nem erősítették meg, hogy valóban robbanás történt, ugyanakkor a felvételek tanúsága szerint komoly károk érték a hidat, melyet 2018-ban adtak át azzal a céllal, hogy lehetővé tegye az utazást Oroszország és a Krím félsziget között.
Nem tudni, hogy milyen eszközzel támadták meg a létesítményt, egyes feltételezések szerint víz alatti drónokról lehet szó, mások szerint ugyanakkor a károk nagysága miatt a rakétatámadás valószínűsíthető.
A TASZSZ beszámolója szerint ugyanakkor a vasúti forgalom már helyre is állt.
A hónap elején Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes az eddigi legegyértelműbb beismerést tette, miszerint az ukrán erők felelősek a híd elleni tavaly októberi támadásért.
A támadás megzavarta az Oroszország és a Krím közötti fő közlekedési összeköttetéseket, amelyet Moszkva a félsziget 2014-es elfoglalása óta ellenőriz. A támadás Oroszország ukrajnai katonai erőfeszítéseit is sújtotta, és pszichológiai csapást jelentett Moszkva számára, valamint jelentős propagandagyőzelmet Kijev számára.
Eközben vasárnap vasárnap a Biden-kormányzat egyik vezető tisztviselője megerősítette: az Egyesült Államok lehetővé teszi az európai országok számára, hogy ukránokat képezzenek ki F-16-os vadászrepülőgépekre.
– mondta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN az Unió helyzete című műsorban.
A döntés erős fordulatot jelent Joe Biden elnök számára, aki az év elején azt mondta, hogy szerinte Ukrajnának nincs szüksége az F-16-osokra. A kijevi szárazföldi erők egyik fő problémája, hogy az orosz légierő akadályozza őket az ellentámadásban. Oroszország még mindig légi fölényben van, ami megnehezíti a szárazföldi erők előrenyomulását.
Májusban Biden arról tájékoztatta a G7 vezetőit, hogy
bár akkor még nem volt világos, hogy ez a képzés mikor kezdődik.
Az amerikai gyártmányú repülőgép rendelkezik levegő-levegő utántöltő képességekkel, és kompatibilis a legtöbb NATO-fegyverrel, amelyet már szállítanak Ukrajnának. Annak ellenére, hogy az 1980-as években kezdték el gyártani, számos korszerűsítésen ment keresztül, így fejlettebb és sokoldalúbb, mint bármelyik, jelenleg Ukrajna légiflottájában lévő repülőgép, és a legtöbb orosz repülőgép ádáz riválisa, kivéve az újabb modelleket, amelyeket Moszkva nem szívesen vet be Ukrajnában.
Sullivan vasárnap megjegyezte, hogy az európai szövetségesek azt mondták, hogy több hétre van szükségük a kiképzési képességek előkészítéséhez, és hogy bármilyen határidőt is szabnak meg, azt Washington teljesíteni fogja.
– mondta.
Mint arról beszámoltunk, az ukrán pilótáj egyik kiképzőközpontja várhatóan Romániában lesz.
Eközben egy ukrán tisztviselő arról beszélt: a keleti fronton mindkét oldalon „dinamikusan változnak” az állások, mivel a harcok „némileg eszkalálódtak”.
– mondta Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes vasárnap.
Oroszország két egymást követő napon keresztül „aktívan nyomul előre” az ország északkeleti részén, Harkiv régióban található Kupjanszk városának közelében – mondta Maliar. „Védekezésben vagyunk” – tette hozzá.
Maliar elmondta: a keleti fronton délebbre az ukrán erők fokozatosan haladnak előre Bahmut környékén, és hogy „naponta sikerül előre nyomulni a régóta támadás alatt álló várostól délre”.
– mondta Maljar.
„Magában Bahmutban mi is lövünk az ellenségre, és ők is ránk” – tette hozzá.
Bahmuttól délre pedig az orosz erők szintén támadásban vannak Avgyijivka és Marjinka városok környékén, mondta Maljar.
„Védőink továbbra is hatékonyan tartják vissza őket. A forró harcok változatlan pozícióban folytatódnak” – mondta.
A Budai Vár Oroszlános udvarában ünnepélyes katonai ceremónia keretében Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök fogadta Hszi Csin-ping kínai államfőt. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is.
Két ember meghalt a dél-ukrajnai Nikopol várost ért orosz légi csapásokban – közölték a helyi hatóságok csütörtökön.
Oroszország elutasítja bármely állam vagy szövetség törekvését a kizárólagosságra, tudja, hová vezetnek a túlzott ambíciók – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az Egyesült Államok kormánya további finanszírozási csomagokon dolgozik Ukrajna számára – közölte Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy szerdai sajtótájékoztatón.
Románia példaértékűnek számít az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság terén is – ezt állította Klaus Iohannis román államfő, amikor helyi idő szerint szerdán este átvette az Atlanti Tanács nevű politikai think tank díját.
Joe Biden amerikai elnök szerdán először jelentette ki, hogy leállítaná az Izraelnek szánt amerikai fegyverszállítmányok egy részét, ha Benjámin Netanjahu miniszterelnök nagyobb inváziót rendelne el Rafah városában.
Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szerda este a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Az európai uniós tagállamok nagyköveti szinten elvben megállapodtak „az Oroszország lekötött vagyonából származó rendkívüli bevételekkel kapcsolatos intézkedésekről”, a pénz Ukrajna helyreállítását és katonai védelmét fogja támogatni.
Ukrajna érdekelt a jószomszédi kapcsolatokban Magyarországgal, és a kétoldalú együttműködés fejlesztésében a kereskedelem, az energia és a logisztika területén – emelte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi portálon.
Új dokumentumot tesz közzé a Mária-jelenésekről május 17-én a Vatikán tanítóhivatala, a Hittani Dikasztérium.
szóljon hozzá!