Fotó: Barabás Ákos
Jogvédő aktivistáktól politikusokig széles körben bírálják Németországban a közösségi oldalakon megjelenő jogsértő gyűlölködés és álhírterjesztés visszaszorításáról szóló törvényt, amely január 1-jén lépett hatályba.
2018. január 07., 22:472018. január 07., 22:47
2018. január 07., 22:492018. január 07., 22:49
A törvény alapján a közösségi portálok felhasználói az üzemeltetőnél bejelentést tehetnek, ha jogsértő tartalommal találkoznak. Közölniük kell, hogy szerintük melyik törvény mely paragrafusával ellentétes a kifogásolt tartalom. Az üzemeltetőnek panaszkezelő szolgálatot kell működtetnie, és a főszabály szerint a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölnie vagy elérhetetlenné kell tennie a valóban jogsértő tartalmat.
A – törvény szövege szerint – „nyilvánvalóan jogsértő tartalmak” esetében szigorúbb a szabály, ezeket a tartalmakat 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni.
amelyek között az is szerepel, hogy negyedévenként jelentést kell közzétenniük a büntetőjogilag releváns tartalmakkal kapcsolatban folytatott tevékenységükről, beszámolva a panaszkezelő szolgálat munkájáról, a panaszok számának alakulásáról és a döntési gyakorlatról.
A szociáldemokrata (SPD) vezetésű szövetségi igazságügyi minisztérium irányításával kidolgozott jogszabály alkalmazásának első hetében az előkészítés során megfogalmazott bírálatokat ismételték meg mindazok, akik elutasítják a törvényt – köztük a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), a Zöldek pártja, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) és a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi civil szervezet -, de már konkrét példákra hivatkoztak.
A leggyakrabban emlegetett ügy egy AfD-s szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselő, Beatrix von Storch és a Titanic című szatirikus magazin esete a Twitter mikroblog portállal. A képviselő egy bejegyzésében nehezményezte, hogy a kölni rendőrség német, angol és francia mellett arab nyelven is boldog új évet kívánt Twitter-oldalán, és úgy vélekedett, hogy a hatóság ezzel a kedvében akar járni a szavai szerint “barbár, csoportosan nemi erőszakot elkövető muszlim férfiak hordájának”.
A képviselőt ezért az üzemeltető fél napra kitiltotta a portálról, és a bejegyzést elérhetetlenné tette. Törölte a Titanic egyik posztját is, amelyben a szatirikus lap az AfD-s képviselő bejegyzését kifigurázva azt írta, érthetetlen, hogy a német rendőrség miért használ arab számokat, hiszen “úgysem tudom hívni a segélyhívó számot, amikor a barbár hordák meg akarnak erőszakolni”.
Az új törvény először is szűkíti a véleményszabadságot. „A polémia, a szatíra, az irónia, a szexizmus, a kritika vagy a rasszizmus emberileg ugyan gyakran nehezen elviselhető, de törvényileg nem tiltott” – mondta a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak Stephan Scherzer, a német lapkiadók szövetségének (VDZ) ügyvezetője, aki szerint a jogszabály a cenzor szerepébe kényszeríti a közösségi portálok üzemeltetőit.
A Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak FDP-s és zöldpárti politikusok azt is hangsúlyozták, hogy a törvény egyik fő következménye a “jog privatizációja”. Mint mondták, a kormánypártok – az SPD és az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség – a jogszabállyal magánkézbe adnak, vagyis a portálok üzemeltetőire bíznak az igazságszolgáltatásra tartozó ügyeket, arra köteleznek nem jogi szolgáltatásokra szakosodott vállalkozásokat, hogy rövid határidővel megválaszoljanak esetenként igen súlyos jogi kérdéseket.
Ezzel kapcsolatos a harmadik fő kifogás, az úgynevezett overblocking – tartalmak túlzott mértékű törlése, elérhetetlenné tétele – probléma.
Egy sor további bírálat is övezi az új törvényt, sokan kifogásolják például azt, hogy nincs pontos meghatározás a központi fogalmakra, a többi között a „nyilvánvalóan jogsértő tartalom” fogalmára. Az AfD szerint a törvény olyan mértékben sérti a szabadságjogokat, hogy az egykori NDK állambiztonsági hivatalának (Stasi) gyakorlatát idézi.
A Bild am Sonntag kiemelte, hogy Oroszországban a német példa átvételére készülnek. Az orosz törvénytervezet szinte szó szerint megegyezik a német jogszabállyal – mondta a lapnak Christian Mihr, az RSF ügyvezetője, hozzátéve: „pofon” Németország számára, hogy éppen a Kreml másolja a félresikerült szabályozást. Rámutatott, hogy Oroszország a 148. helyen áll az RSF listáján, amelyen 180 országot rangsorolnak a sajtószabadság elveinek érvényesülése alapján.
Elfogadták a magyar EU-elnökség által előterjesztett versenyképességi paktumot, a budapesti deklarációt az Európai Unió állam- és kormányfőinek pénteki informális ülésén.
Az európai versenyképesség volt a fő kérdés az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülésén – közölte a tanácskozást követő sajtótájékoztatón pénteken az Európai Bizottság elnöke.
A gyermekek elleni erőszak visszaszorítására szólított fel nemzetközi összefogást sürgetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kolumbiai Bogotában, a gyermekek elleni erőszakról tartott első ENSZ-konferencián.
Az ukrán elnök megvitatta a NATO-főtitkárral az észak-koreai hadsereg részvételét a háborúban
A budapesti informális EU-csúcs keretében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapatának egyik elképzelése az ukrajnai háború befejezésére az, hogy Kijev NATO-tagságát legalább 20 évvel elhalasztják a folyamatos fegyverletételért cserébe – jelentette a Kyiv Independent.
Jól látható a világban, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozni kell – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Budapesten.
Magyar Gripen vadászgépek üldöztek román F-16-osokat a román légtérben, majd ugyanezt fordítva is lejátszották Magyarország fölött – mindez természetesen csupán egy gyakorlat keretében történt.
Tovább növelte Donald Trump megválasztott republikánus elnök az elektori szavazatinak számát: pénteken kiderült, hogy Nevada államban is ő győzött, ezzel megszerte az ottani hat elektort is.
Európa legnagyobb problémája, hogy nem beszél azokkal, akikkel beszélni kell – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Izrael Amszterdamba küldi a légierő két repülőgépét állampolgárainak hazaszállítására, miután a holland fővárosban csütörtök éjjel izraeli labdarúgó-szurkolókat támadtak meg és bántalmaztak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!