Bírálatözön zúdult az online gyűlölködés és álhírterjesztés elleni német törvényre

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

Jogvédő aktivistáktól politikusokig széles körben bírálják Németországban a közösségi oldalakon megjelenő jogsértő gyűlölködés és álhírterjesztés visszaszorításáról szóló törvényt, amely január 1-jén lépett hatályba.

MTI

2018. január 07., 22:472018. január 07., 22:47

2018. január 07., 22:492018. január 07., 22:49

A törvény alapján a közösségi portálok felhasználói az üzemeltetőnél bejelentést tehetnek, ha jogsértő tartalommal találkoznak. Közölniük kell, hogy szerintük melyik törvény mely paragrafusával ellentétes a kifogásolt tartalom. Az üzemeltetőnek panaszkezelő szolgálatot kell működtetnie, és a főszabály szerint a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölnie vagy elérhetetlenné kell tennie a valóban jogsértő tartalmat.

A – törvény szövege szerint – „nyilvánvalóan jogsértő tartalmak” esetében szigorúbb a szabály, ezeket a tartalmakat 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni.  

A portálok üzemeltetői akár ötmillió euró pénzbüntetést kaphatnak, ha nem tesznek eleget a jogszabály által keletkezett új kötelezettségeiknek,

amelyek között az is szerepel, hogy negyedévenként jelentést kell közzétenniük a büntetőjogilag releváns tartalmakkal kapcsolatban folytatott tevékenységükről, beszámolva a panaszkezelő szolgálat munkájáról, a panaszok számának alakulásáról és a döntési gyakorlatról.

A szociáldemokrata (SPD) vezetésű szövetségi igazságügyi minisztérium irányításával kidolgozott jogszabály alkalmazásának első hetében az előkészítés során megfogalmazott bírálatokat ismételték meg mindazok, akik elutasítják a törvényt – köztük a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), a Zöldek pártja, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) és a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi civil szervezet -, de már konkrét példákra hivatkoztak.

A leggyakrabban emlegetett ügy egy AfD-s szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselő, Beatrix von Storch és a Titanic című szatirikus magazin esete a Twitter mikroblog portállal. A képviselő egy bejegyzésében nehezményezte, hogy a kölni rendőrség német, angol és francia mellett arab nyelven is boldog új évet kívánt Twitter-oldalán, és úgy vélekedett, hogy a hatóság ezzel a kedvében akar járni a szavai szerint “barbár, csoportosan nemi erőszakot elkövető muszlim férfiak hordájának”.

A képviselőt ezért az üzemeltető fél napra kitiltotta a portálról, és a bejegyzést elérhetetlenné tette. Törölte a Titanic egyik posztját  is, amelyben a szatirikus lap az AfD-s képviselő bejegyzését kifigurázva azt írta, érthetetlen, hogy a német rendőrség miért használ arab számokat, hiszen “úgysem tudom hívni a segélyhívó számot, amikor a barbár hordák meg akarnak erőszakolni”.

A Törvény a jogérvényesítés javításáról a közösségi portálokon című jogszabály bírálói szerint ez az ügy három gyengeségre is rávilágít, és egyik bejegyzést sem kellett volna feltétlenül törölni.

Az új törvény először is szűkíti a véleményszabadságot. „A polémia, a szatíra, az irónia, a szexizmus, a kritika vagy a rasszizmus emberileg ugyan gyakran nehezen elviselhető, de törvényileg nem tiltott” – mondta a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak Stephan Scherzer, a német lapkiadók szövetségének (VDZ) ügyvezetője, aki szerint a jogszabály a cenzor szerepébe kényszeríti a közösségi portálok üzemeltetőit.

A Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak FDP-s és zöldpárti politikusok azt is hangsúlyozták, hogy a törvény egyik fő következménye a “jog privatizációja”. Mint mondták, a kormánypártok – az SPD és az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség – a jogszabállyal magánkézbe adnak, vagyis a portálok üzemeltetőire bíznak az igazságszolgáltatásra tartozó ügyeket, arra köteleznek nem jogi szolgáltatásokra szakosodott vállalkozásokat, hogy rövid határidővel megválaszoljanak esetenként igen súlyos jogi kérdéseket.

Ezzel kapcsolatos a harmadik fő kifogás, az úgynevezett overblocking – tartalmak túlzott mértékű törlése, elérhetetlenné tétele – probléma.

A kritika szerint a törvény arra ösztönzi a portálok üzemeltetőit, hogy a büntetés kockázatának csökkentése érdekében akkor is töröljék az adott tartalmat, ha nem teljesen biztos, hogy jogsértő.

Egy sor további bírálat is övezi az új törvényt, sokan kifogásolják például azt, hogy nincs pontos meghatározás a központi fogalmakra, a többi között a „nyilvánvalóan jogsértő tartalom” fogalmára. Az AfD szerint a törvény olyan mértékben sérti a szabadságjogokat, hogy az egykori NDK állambiztonsági hivatalának (Stasi) gyakorlatát idézi.

A Bild am Sonntag kiemelte, hogy Oroszországban a német példa átvételére készülnek. Az orosz törvénytervezet szinte szó szerint megegyezik a német jogszabállyal – mondta a lapnak Christian Mihr, az RSF ügyvezetője, hozzátéve: „pofon” Németország számára, hogy éppen a Kreml másolja a félresikerült szabályozást. Rámutatott, hogy Oroszország a 148. helyen áll az RSF listáján, amelyen 180 országot rangsorolnak a sajtószabadság elveinek érvényesülése alapján.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. január 11., szombat

Milánóban szilveszterkor muszlimok csoportos nemi erőszakot követtek el az olasz hatóságok szerint

A Milánóban szilveszteréjszaka olasz és külföldi nőkkel szemben elkövetett csoportos nemi erőszak miatt indított hatósági vizsgálat szerint a muszlim országokból eredő és a nőket támadó Taharrus Gamea rituálé áll a háttérben.

Milánóban szilveszterkor muszlimok csoportos nemi erőszakot követtek el az olasz hatóságok szerint
2025. január 11., szombat

Zelenszkij szerint elfogtak két észak-koreai katonát

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítása szerint az ukrán erők elfogtak két, Oroszország oldalán harcoló észak-koreai katonát.

Zelenszkij szerint elfogtak két észak-koreai katonát
2025. január 11., szombat

Nem akar előrehozott választást a magyar választók többsége

A magyar választók 61 százaléka és a Tisza-szavazók közel 40 százaléka szerint sincs szükség előrehozott országgyűlési választásokra Magyarországon – közölte a Nézőpont Intézet szombaton az MTI-vel.

Nem akar előrehozott választást a magyar választók többsége
2025. január 11., szombat

Washington és London is orosz olajipari szereplőket sújtott szankciókkal

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is orosz olajipari szereplőket sújtott szankciókkal pénteken.

Washington és London is orosz olajipari szereplőket sújtott szankciókkal
2025. január 11., szombat

Los Angeles-i tűz: tovább nőtt a halottak száma, részleges előrelépést értek el a tűzoltók

A Los Angeles körüli erdőtüzek megfékezésében részleges előrelépést értek el a tűzoltók, ugyanakkor a szombatra várt ismét erősödő szél további kockázatot hordoz – közölték a helyi hatóságok pénteken.

Los Angeles-i tűz: tovább nőtt a halottak száma, részleges előrelépést értek el a tűzoltók
2025. január 11., szombat

Egyesült Államok: sem Oroszország, sem Ukrajna nem áll készen a béketárgyalásokra

Jelenleg sem Oroszország, sem Ukrajna nem áll készen a háború befejezését célzó tárgyalásokra – vélekedett John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője pénteki sajtótájékoztatón.

Egyesült Államok: sem Oroszország, sem Ukrajna nem áll készen a béketárgyalásokra
2025. január 10., péntek

Trumpnak sok sikert kívánt az elnökséghez a büntetőbíró

A bíró nem állapított meg büntetési tételt Donald Trump leendő amerikai elnökkel szemben New York-i büntetőügyének ítélethozatali tárgyalásán pénteken.

Trumpnak sok sikert kívánt az elnökséghez a büntetőbíró
2025. január 10., péntek

Vízummentességi program: „románként” fedezhetjük fel Amerikát

A román állampolgárok március 31-től szinte szabadon utazhatnak turisztikai vagy üzleti céllal az Egyesült Államokba, miután a tengerentúli nagyhatalom hivatalosan is felvette Romániát a Visa Waiver néven ismert vízummentességi programjába.

Vízummentességi program: „románként” fedezhetjük fel Amerikát
2025. január 10., péntek

Hivatalos: még néhány hónap, és vízummentesen lehet az Egyesült Államokba utazni

Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma hivatalosan bejelentette, hogy Románia március 31-től részt vesz a vízummentességi programban.

Hivatalos: még néhány hónap, és vízummentesen lehet az Egyesült Államokba utazni
2025. január 10., péntek

Kormányfőhelyettes: Oroszország már nem hideg-, hanem melegháborút folytat Lengyelország ellen

Lengyelországban azonosítottak egy, az orosz katonai hírszerzés (GRU) által irányított csoportot, amelynek célja a májusi lengyel elnökválasztás befolyásolása álhírek terjesztése révén – közölte pénteken Krzysztof Gawkowski kormányfőhelyettes.

Kormányfőhelyettes: Oroszország már nem hideg-, hanem melegháborút folytat Lengyelország ellen