Támogatás. Zelenszkij és Biden találkozóján az amerikai elnök újabb katonai segítségről biztosította ukrán kollégáját
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Az Ukrajnának az orosz agresszió elleni védekezésben nyújtott amerikai támogatásról tárgyalt Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön Washingtonban Joe Biden amerikai elnökkel – közölte a Fehér Ház.
2024. szeptember 27., 13:422024. szeptember 27., 13:42
Zelenszkij bemutatta Bidennek a sokat emlegetett győzelmi tervét is.
A terv részleteit még nem hozták nyilvánosságra, de a Fehér Ház közölte, hogy a két vezető megvitatta annak „diplomáciai, gazdasági és katonai vonatkozásait”.
Zelenszkij az X-en arról írt, hogy Bidennel megbeszélést folytattak „a terv megerősítését célzó részletekről, összehangolták álláspontjainkat, nézeteinket és megközelítéseinket, és megbízták csapatainkat, hogy folytassanak konzultációkat a következő lépésekről”.
– mondta Biden a Zelenszkij által megosztott bejegyzés szerint.
„Ukrajna győzni fog, és mi továbbra is mellettük fogunk állni minden lépésnél” – tette hozzá.
Válaszul Zelenszkij azt mondta, hogy „mélységesen értékeljük, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok a szörnyű orosz invázió első pillanataitól kezdve egymás mellett álltak”.
– tette hozzá.
Zelenszkij amerikai látogatása során Ukrajna új katonai segélyekre kapott ígéretet a szövetségesektől, köztük közel 8 milliárd dollárt az Egyesült Államoktól, valamint további segélyeket az Egyesült Királyságtól, Németországtól és Kanadától.
A Fehér Ház azt is közölte, hogy Biden „házigazdája lesz (októberben) Németországban az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport vezetői szintű találkozójának, ahol a két vezető áttekinti a konzultációk terén elért eredményeket, és egyeztet a nemzetközi partnerekkel az Ukrajnának nyújtandó további segítségről”.
A közlemény azzal a kijelentéssel zárult, hogy „Biden eltökélt abban, hogy Ukrajnának megadja a győzelemhez szükséges támogatást”.
„Hálás vagyok Joseph Biden amerikai elnöknek, az amerikai kongresszusnak és mindkét pártnak, republikánusnak és demokratának, valamint az egész amerikai népnek, amiért ma bejelentették az Ukrajnának nyújtott 7,9 milliárd dollár értékű jelentős védelmi segélyt és az Oroszország elleni szankciókat” – írta Volodimir Zelenszkij elnök a közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
Washington egy nappal korábban, szerdán engedélyezte az Ukrajnának nyújtott újabb, 375 millió dollár értékű katonai segélycsomagot.
Biden elmondta, hogy
5,5 milliárd dollárt engedélyezett az elnöki lehívási felhatalmazás (PDA) keretében, „hogy biztosítsa, hogy ez a felhatalmazás ne járjon le”. További 2,4 milliárd dollárt ígértek az USAI-n keresztül.
Washington továbbá a Joint Standoff Weapon (JSOW) lőszert is biztosít Kijevnek, „hogy növelje Ukrajna nagy hatótávolságú csapásmérő képességeit” – mondta Biden.
Az amerikai elnök bejelentette továbbá az ukrán F-16-os pilóták képzésének bővítését, további 18 pilóta jövő évi képzésének támogatásával.
– mondta Biden.
Zelenszkij Kamala Harris alelnökkel, demokrata elnökjelölttel is találkozott.
Zelenszkij közös sajtótájékoztatójukon megköszönte Harrisnek a Kijev iránti elkötelezettségét, és kijelentette: „hálásak vagyunk Amerikának, amiért támogatja Ukrajnát”.
Hozzászólásában
Harris elmondta, hogy „azt mondta a világ vezetőinek (az ENSZ-ben), hogy Ukrajna nélkül semmi sem dönthető el ennek a háborúnak a befejezéséről”.
De hozzátette, hogy „vannak olyanok az országomban, akik ehelyett arra kényszerítenék Ukrajnát, hogy adja fel szuverén területének nagy részét, akik azt követelnék, hogy Ukrajna fogadja el a semlegességet, és akik azt követelnék, hogy Ukrajna mondjon le a más nemzetekkel való biztonsági kapcsolatokról”.
– tette hozzá.
Bár név szerint nem említett senkit, a Republikánus Párt egyes képviselői – állítólag Donald Trump elnökjelöltet is beleértve – azt javasolták, hogy Ukrajna területeket engedhetne át a béke fejében.
Trump retorikája Zelenszkij és az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás ellen az elmúlt napokban egyre keményebbé vált. Azt állította, hogy Zelenszkij azt akarja, hogy a demokraták nyerjék meg a közelgő elnökválasztást, és úgy hivatkozott rá, mint „a világ legnagyobb üzletkötőjére”.
J.D. Vance republikánus alelnökjelölt szeptember elején egy interjúban azt mondta, hogy Trump terve az Oroszország elleni háború befejezésére egy különleges demilitarizált zóna létrehozását is magában foglalhatná Ukrajna és Oroszország között. Ukrajna megtartaná szuverenitását, ugyanakkor garanciákat kellene adnia Oroszországnak arra, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz vagy más szövetséges intézményekhez – tette hozzá Vance.
Zelenszkij egyébként pénteken Trumppal is találkozik.
Az Oroszország elleni mélységi csapások engedélyezésének veszélyeire figyelmeztetnek az amerikai hírszerző szervek
Az amerikai hírszerző ügynökségek figyelmeztettek, hogy Oroszország fokozott erővel válaszolhat, beleértve az Egyesült Államok és szövetségesei elleni halálos támadásokat is, ha Ukrajna engedélyt kap arra, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország által szállított nagy hatótávolságú rakétákat mélyen orosz területre irányuló csapásokra használja – jelentette a New York Times.
A hírportál idézett egy korábban nem közölt értékelést, amely szintén alacsonynak nevezi azt a stratégiai hatást, amelyet ezek a nagy hatótávolságú rakéták gyakorolhatnak a háborúra, megemlítve Ukrajna korlátozott készletét és azt a bizonytalanságot, hogy hány nyugati ország biztosíthatja még ezeket a rakétákat.
Az elemzés kiemeli a jelentős kockázatokat és a bizonytalan előnyöket.
Biden elnök döntési nehézségei Ukrajna nagy hatótávolságú rakéták iránti kérésével kapcsolatban részben az amerikai hírszerzés által kiemelt aggodalmakban gyökereznek – mondták amerikai tisztségviselők a New York Timesnak. Zelenszkij mind nyilvánosan, mind magánjelleggel szorgalmazta, hogy engedélyt kapjon arra, hogy orosz területet lőhessen a fejlett rakétákkal.
Vlagyimir Putyin rendszeresen fenyegetésekkel próbálta elrettenteni az Egyesült Államokat és szövetségeseit attól, hogy kifinomultabb fegyvereket küldjenek Ukrajnába. A kritikusok szerint Biden kormánya túlságosan óvatos volt, és azt állítják, hogy az Ukrajna felfegyverzéséhez való lassú, fokozatos hozzáállásuk ártott a harctéri teljesítményüknek. Másfelől a jelenlegi stratégia támogatói rámutatnak annak hatékonyságára a nagyobb orosz megtorlások elkerülése terén, bár elismerik, hogy ez az egyensúly most veszélybe kerülhet.
A hírszerzési értékelés a lehetséges orosz reakciók sorát vázolja fel, ha az Egyesült Államok és az európai nemzetek engedélyezik Ukrajnának, hogy az általuk szállított rakétákkal nagy hatótávolságú csapásokat hajtson végre. Ezek a válaszlépések magukban foglalhatják az Európa-szerte az infrastruktúrát célzó szabotázs- és gyújtogatási cselekmények fokozódását, sőt az USA és szövetségesei katonai létesítményei elleni potenciálisan halálos támadásokat is.
Amerikai tisztségviselők szerint az Európában eddig elkövetett szabotázsakciók nagy részét az orosz katonai hírszerzés (GRU) szervezte. Ha Putyin úgy dönt, hogy ezt a titkos akciósorozatot eszkalálja válaszul az orosz terület mélyén végrehajtott rakétacsapásokra, a tisztségviselők úgy vélik, hogy a Kreml valószínűleg továbbra is az árnyékban tevékenykedne, elkerülve az amerikai és európai katonai létesítmények elleni közvetlen és nyílt támadásokat, hogy elkerülje egy szélesebb körű konfliktus kirobbantását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!